A Hunvald-per

Egy nagyon hosszú, és a maga nemében meglepő tárgyalási nap áll mögöttünk. Végre megkezdődött a 160 oldalnyi vádbeszéd felolvasása, ám erről majd a maga idejében, haladjunk csak szép sorjában az eseményekkel.

A tapasztalt „Hunvald-per látogató” már az újságírók megnövekedett számából tudhatta, hogy ezen a napon valami olyasmi várható, amiről hangzatos címek alatt számolhatnak be a különböző sajtóorgánumok. A szokásos két tollnok helyett ezúttal hatan töltötték csőre írószerszámukat, és kamerából is kettő akadt. Mielőtt azonban az ügyész színre léphetett volna, az eljárási szabályoknak megfelelően még bármely vádlottnak vagy védőnek lehetősége volt a szólásra vagy további bizonyítékok becsatolására. Többen éltek is a lehetőséggel.

Sebes Péter, Hunvald György ügyvédje még egy korábbi tárgyaláson indítványozta, hogy a bíróság ismertesse a Hunvald György vagyontárgyait érintő zár alá vétellel kapcsolatos iratokat. A bíró által felolvasott adatokból kitűnt, hogy az érintett ingatlanok szerzési ideje minden esetben megelőzi a vád időszakát, azok fedezete több esetben hitel, a folyószámlán a nyomozóhatóság forintra nyomon követhette, hogy a bevételek törvényes forrásból származtak, hiszen Hunvald a fizetését és a tiszteletdíjait kapta erre, az egyik zár alá vett gépkocsi pedig nem is az övé, hanem egy barátja tulajdona.

A bíróság ezt követően felolvasta az önkormányzat 46/2006-os rendeletét, amely 2007. január 1-jén lépett hatályba, és amely megerősíti Hunvald és Gál azon állítását, amely szerint az önkormányzati bérlőknek egy év áll rendelkezésükre bérleményük kedvezményes megvásárlásához.

Hunvald ügyvédje a tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban 3 iratot csatolt. Az első Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő válaszlevele volt a Népszava azon kérdésére, amelyben a napilap a miniszterelnök egyik tanácsadójának teljesítésigazolásait, illetve a teljesítés tényét igazoló dokumentumokat kérte. Szijjártó levelében az alábbiakat írta: „XY miniszterelnök úr főtanácsadója, feladatköre a szerződés tárgyában foglalt feladatokkal kapcsolatos konzultatív jellegű döntés-előkészítés, javaslattétel és értékelés, melyet folyamatosan szóban, rendszeres személyes konzultációkon teljesít. Főtanácsadó asszony rendszeresen tájékoztatja miniszterelnök urat az általa elvégzett munkákról is. Ezzel összefüggésben a teljesítésigazolások kizárólag a tanácsadás megtörténtének tényét dokumentálják.”

Az ehhez kapcsolódó további két dokumentum ugyanezen miniszterelnöki főtanácsadó két havi teljesítésigazolása volt, amelyek érdekessége, hogy mindkettőt más személy jegyzi, vagyis havonta más igazolta XY teljesítését. Hunvald védője a becsatolt dokumentumokkal csupán azt kívánta bizonyítani, hogy a szóbeli tanácsadás nem ördögtől való, hanem mindennapos dolog.

Ezt követően Hunvald György csatolta be a Hegyvidéki Önkormányzat (XII. kerület) képviselő-testületének egy 2009-es döntését, amelyben egy minimális törzstőkével rendelkező projektcégnek értékesítenek egy ingatlant.

Gál György, miután az előző tárgyalási napon hosszas vita kerekedett arról, hogy egy lakáskiutalás kapcsán be kellett volna-e jelentenie érintettségét, ma becsatolta a bizottsági elnökökre vonatkozó jogszabályt, amely egyenes ági rokonokra vonatkoztatva állapítja meg az érintettséget.

Miután más nem kívánt szólni, az április óta tartó tárgyalás 52. napján a bíróság befejezettnek nyilvánította a bizonyítási eljárást. Talán csak az érzi át igazán, hogy milyen nagy dolog ez, aki mindvégig nyomon követte a tárgyalás eseményeit. De leginkább azok, akik 2006, vagyis a nyomozás megkezdése óta így vagy úgy, az ügy részesei.

Eljött tehát az idő, az ügyész (várakozásaimmal ellentétben nem Fazekas Géza, hanem Costopulos Orestis) felemelkedett székéről, maga elé vett egy palack ásványvizet, beállította a mikrofont, kezébe vette a rémisztő vastagságú papírhalmazt, és belekezdett. Az első két mondat igazán ütősre sikerült. Az ezt követő „több ezer” viszont inkább elképesztett. De térjünk vissza a felütéshez, amely valahogy így hangzott, nagyjából szó szerint: A pénzszerzésnek több ismert módja létezik… Jelen vádlottak többsége a pénzszerzés illegális módját választotta, amikor az önkormányzati vagyont saját prédájának tekintette, osztogatták a közvagyont maguknak, barátaiknak és ismerőseiknek.

Egy ilyen kezdet után azt gondolom, hogy mindenki hasonló folytatást várt volna, ám még megközelítő erejű mondatok sem következtek. Bár nem hallottam még vádbeszédet, így nincs összehasonlítási alapom, laikusként mégis azt gondoltam, hogy az ügyész szépen sorra veszi, hogy az egyes vádlottakkal kapcsolatban mit is állít, és ezt az állítást mivel látja bizonyítottnak. Ehhez képest az ígéretes kezdés után a következő történt: Az ügyész először is elmondta, hogy az egyes vádlottak milyen viszonyban vannak egymással, majd igyekezett mindegyikükön ütni egy kicsit (azt gondolom, ez idáig még rendben is van, ez a dolga). Aztán határozott hangon kijelentette, hogy a vádat változatlan formában fenntartja. (Elméletileg ez is rendben van, bár ugye azt már tudjuk, hogy nem voltak áron alul értékelve az ingatlanok, így lényegében az alapvád megdőlt, de azt gondolom, azt senki sem várta komolyan, hogy ennek a ténynek a vádra hatása volna.)

Ami viszont ezután következett, az életem leghosszabb 4-5 órája volt, de legalább választ kaptam arra, hogy mitől 160 oldalas a vádbeszéd. A következő mintegy másfél órában az ügyész mind a 13 vádlott esetében ismertette, hogy ki mit mondott a nyomozás és a tárgyalás során tett vallomásai alkalmával. Számomra ez azért volt furcsa, mert szerintem ez az egyes védők dolga lett volna, így ugyanis egy tapodtat sem kerültünk közelebb ahhoz, hogy a vád miben látja bizonyítottnak állításait. Persze nem akarok igazságtalan lenni, így azért azt el kell mondanom, hogy az ügyész célja ezzel az volt, hogy feltárja a vallomásokban fellelhető ellentmondásokat, és ezekre fel is hívta a Tisztelt Törvényszék figyelmét. (Néha véletlenül Tisztelt Bíróság lett belőle, de hát még senkinek nem volt ideje megszokni az új megszólítást.)

Így például Hunvald György esetében a D. Eszterrel való megismerkedés körülményeiben talált ellentmondást, vagy például abban, hogy míg a nyomozás során Hunvald még a tanácsadókkal kapcsolatban példálózott Deutsch irodájával, addig később már Szabó telefonhasználatával kapcsolatban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg Hunvald azt állította, hogy a polgármesteri keret kapcsán 2006-ban módosították a rendeletet, valójában ez 2005-ben történt. Végül pedig, hogy míg korábban azt vallotta, hogy Gál a Garay u. 48. vételi ajánlatát jelezte egy vezetői értekezleten, később ezt úgy módosította, hogy valamennyi vételi ajánlatról vezetői értekezleten tájékoztatta Gál.

Számunkra, akik valamennyi tárgyalást végigültünk, igazán hosszúnak tűnt ez a másfél óra. De felcsillant a remény, mert az ügyész végül rátért a bizonyítékokra. (Mégiscsak jól gondoltam, hogy kell lennie egy ilyen résznek.) Igazán kíváncsian vártam, hogy az ügyészség mit tekint perdöntő bizonyítéknak, hiszen az elmúlt 51 tárgyaláson már minden lapját kiterítette az asztalra. Talán csak kicsit lepődtem meg. Valahogy azt gondoltam, hogy jobban megerőltetik magukat. De nem. Íme a bizonyítékok, amelyeket eddig hallhattunk (én most csak azokból szemezgettem, amelyek érintik a vádlottakat, ugyanis a legtöbb ismertetett bizonyíték N. Györgyék bűnösségét igazolja, nem a vádlottakét):

N. György tanúvallomása. Az ügyész elmondta, hogy N. György mind a nyomozás, mind a tárgyalás során következetes vallomásokat tett, amelyek bizonyítják a vád állításait. Ezekben elmondta, hogy az ingatlanok megszerzése érdekében Gál Györggyel egyeztetett az árakról, a döntésekről, az értékekről, majd segített K. Lajosnak a manipulált értékbecslések elkészítésében. Az értékbecsléseket még a Gazdasági Bizottság döntése előtt megkapta. Gált mindezért kompenzálta, vagyis ingatlanonként 20-30 millió Ft vesztegetési pénzt fizetett neki. Ezt persze soha senki nem látta, bizalmas dologról lévén szó, de feljegyzéseket készített a határidőnaplójában egy kódrendszer alapján, amelyet csak ő ért.

Hunvald György vonatkozásában N. György alábbi vallomás részlete áll a bizonyítékok sorában: „Én Hunvald György polgármesternek ilyen pénzeket nem adtam. Ezzel együtt bármennyire erős volt is Gál György pozíciója, Hunvald György volt a polgármester, az ő közreműködése, jóváhagyása nélkül nem lehetett volna ezeket az ingatlanokat azokkal a kondíciókkal, amelyekkel sikerült kihozni.”

N. továbbá a vallomása szerint felhívta Hunvaldot, hogy a külföldi befektetők képviselője (D. Eszter) szeretné megismerni. El is vitte hozzá, ahol Hunvald azt mondta, hogy ingatlanokkal kapcsolatban N. Györgyhöz forduljon, mert ő intézi ezeket a dolgokat a VII. kerületben. (Nos, ezzel az állítással csak annyi a probléma, hogy D. Eszter ezt tagadta, amikor kihallgatása alkalmával rákérdeztek).

D. Eszter tanúvallomása. N. György azt mondta neki, hogy kompenzálnia kell Gál felé, de összeget nem mondott. Hunvald Györgyöt 2004. április 24-én a Fészek Klubban ismerte meg egy rendezvényen. Később több alkalommal tárgyalt vele a bérlők kiköltöztetéséről, ezen alkalmakkor a Vagyongazdálkodási Iroda munkatársa is jelen volt. Egy alkalommal külföldi befektetőket is vitt Hunvaldhoz.

D. Eszter azt is mondta, hogy „Bármennyire is kulcsfigura volt a GABI elnökeként Gál György, azonban Hunvald György polgármester nélkül egy sor kérdés az ingatlanok vonatkozásában nem volt rendezhető.”

V. Ágnes tanúvallomása. N. György elmondta, hogy jóban van Gállal, és hogy Hunvalddal is régi, jó kapcsolatot ápol. Az ügyvédnő azt vallotta, hogy amikor a projektcég megvette az ingatlant, már megvolt a befektető, aki nagyon gyorsan, akár heteken belül megvette az ingatlant az üzletrészeken keresztül. (Nos, a tárgyalások során ez az állítás több alkalommal megdőlt.) N. György elmondta neki, hogy ingatlanonként vesztegetési pénzt fizet Gálnak, sőt, amikor neki tartozott N., több alkalommal arra hivatkozott, hogy azért nem tud éppen fizetni, mert Gálnak kell vesztegetési pénzt vinnie.

V. Ágnes egyszer találkozott Hunvald Györggyel egy lakókiköltöztetésről szóló tárgyaláson, ahol Hunvald elmondta, kit bízott meg a feladat végrehajtásával.

K. Viktor tanúvallomása kapcsán/után az ügyész az alábbi kijelentést tette: N. György határozottan cáfolta, hogy Hunvald Györgynek vesztegetési pénzt adott volna, ez nem is a vád tárgya.

F. Zsuzsa tanúvallomásában elmondta, hogy 2003-2004-ben együtt dolgozott N. Györggyel. Nem tudta kizárni annak lehetőségét, hogy K. Lajos értékbecslő megfordult az irodában, de annyi ember járt oda, hogy emlékezni nem emlékszik rá. Nem emlékszik konkrétan értékbecsléssel kapcsolatos beszélgetésre sem, de lehetett ilyen. N. György rendszeresen járt az önkormányzatba, de nem tudja, hogy kihez és milyen ügyben. (Az ügyészség szerint ez a vallomás a vádakat támasztja alá…)

A továbbiakban még 16 tanú vallomásának összegzését hallgathattuk végig hosszú órákon keresztül; e vallomások egyik érdekessége az volt, hogy többségükben el sem hangzott egyik vádlott neve sem. Leggyakrabban N. György nevét halhattuk, aki ugyebár nem vádlott.

A tárgyalási nap végén egyelőre még csak az első vádpontnál tartunk – bár még annak sem értünk a végére - így csak reménykedni tudok abban, hogy a felolvasás további része nem lesz ennyire kimerítően semmitmondó. Arra tökéletesen alkalmas, hogy 160 oldalra duzzadjon a vádbeszéd, és talán arra is, hogy a sok ilyen-olyan információ között sokaknak ne tűnjön fel, hogy mennyire nem szól semmiről. De mi ennél már rutinosabbak vagyunk, legalábbis ebben az ügyben. Csütörtökön folytatjuk.
 

Aki annak reményében látogatott ma erre az oldalra, hogy a vádbeszédről olvasson, azt bizony ki kell ábrándítanom. Bár a legutóbbi tárgyalási nap úgy zárult, hogy ma már az ügyészé lesz a legfőbb szerep, a január 10-i váratlan vádkiegészítés keresztülhúzta a bírói tanács eredeti ütemtervét. Mindenesetre a tárgyalóteremben a szokásosnál többen vannak (bár tömegnek azért nem nevezném a mintegy tucatnyi embert), ez pedig arra engedett következtetni, hogy többen a beígért vádbeszéd miatt érkeztek, ezúttal potyára.

Legutóbb jeleztem, hogy az ügyészség vádkiegészítése miatt a bíróság 8 napot adott arra, hogy a vádlottak és védőik értelmezhessék a fejleményeket, így most reagálhattak az elhangzottakra. (Emlékeztetőül: január 10-én az ügyész váratlanul bejelentette, hogy módosították a vádat, valójában kiegészítették azt. Míg a lakáskiutalások kapcsán Gált és Hunvaldot eddig hivatali visszaéléssel vádolták, most ehhez hozzábiggyesztették a hűtlen kezelés vádját is, illetve B. Gábor esetében a hűtlen kezelésben való bűnsegédletet.)

Bírói kérdésre az érintett vádlottak közül csak B. Gábor jelezte, hogy szólni kíván, aki elmondta, hogy a bűnsegédlethez az kell, hogy tudomása legyen arról, hogy valaki szabálysértést, illetve bűncselekményt követ el, neki ugyanakkor ilyenről tudomása nem volt, így aztán nem is segédkezhetett benne.

A védők közül Hunvald ügyvédje, dr. Sebes Péter a vád kiegészítése kapcsán elsőként az ügyésznek, majd védencének tett fel kérdéseket.

• - Ügyész úr, sajnos nem értem a vádmódosítást. Miként áll össze az 1 rendbeli folytatólagos hűtlen kezelés?
• - Sajnos elírás történt a vád módosításában. Hunvald György kapcsán 1-1 rendbeli kitétel szerepel, erről készült egy átirat is. (Amelyet ezek szerint az ügyvédek nem kaptak meg.)

Az ügyvéd ekkor Hunvald Györgyhöz fordult azzal a céllal, hogy a lakások bérbeadása és elidegenítése kapcsán megvilágítsa a bíróság számára talán még homályos pontokat, és úgy tűnik, egy-két korábbi félreértést valóban sikerült tisztázni. Hunvald az első kérdéssel kapcsolatosan elmondta, hogy az önkormányzat 2006 és 2008 között milyen jogszabályokkal és hogyan szabályozta a lakások bérbeadását és elidegenítését.

• - Melyik szervezeti egység döntött az elidegenítésről?
• - A vételi szándékot az Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Rt-nél (ERVA) kellett bejelenteni, döntést a Gazdasági Bizottság hozott, majd végül az ERVA kötötte meg a szerződést.
• - Beszélt Ön Gál Györggyel arról, hogy T. Noémi megvásárolja, megvásárolta vagy meg fogja vásárolni a bérlakását?
• - Nem.
• - T. Noémival beszélt erről?
• - Nem, hiszen nem is ismerem T. Noémit.

(Ugyanezen kérdések elhangzottak B. Gábor, illetve V. Éva esetében is, a válasz mindannyiszor „nem” volt.)

• - Technikailag ki intézte a bérlakások eladását?
• - A Vagyonkezelő Részvénytársaság.
• - A polgármesternek bemutatták a szerződéseket az aláírás előtt vagy után?
• - Nem, soha.

Sebes Péter becsatolta a bíróságnak azt az Önkormányzat és az ERVA között létrejött szerződést, amely alapján az elidegenítést az ERVA végzi, ugyanis ez nem volt része a nyomozati iratoknak. Ezen kívül becsatolt még egy 2011 júniusából származó IX. kerületi előterjesztést is, amelyben a IX. kerületi önkormányzat a vételár csökkentésével szorgalmazza a bérlakások elidegenítését.

A bíró az alábbi kérdéseket intézte Hunvaldhoz:

• - Célja volt az önkormányzatnak a bérlakások elidegenítése?
• - Igen. Szinte minden önkormányzat igyekszik megszabadulni valamennyi bérlakásától, ugyanis ezek fenntartási költsége sokkal nagyobb, mint amennyi összeg a lakbérekből befolyik.

Ezen a ponton az ügyész közbekérdezett:

• - Az ERVA előzetes döntés nélkül is eladhatott valamit?
• - Nem, csak bizottsági döntéssel. Ugyanakkor ahhoz, hogy a bérlő megvegye a lakását, nem kell döntés, csak magához a szerződéskötéshez.

A bíró kérdezi tovább:

• - Tehát ha valaki bérlőként bekerül egy lakásba, és meg akarja azt venni, akkor a Gazdasági Bizottságnak már csak arról kell döntenie, hogy mennyiért veheti meg? Arról nem, hogy egyáltalán megveheti-e?
• - Így van, ugyanis a rendelet alapján minden bérlőnek elővásárlási joga van, tehát erről külön már nem kell dönteni. Ha valaki bérlő, akkor meg is veheti a bérleményét.
• - Az Ön tudomása szerint volt olyan, hogy a Gazdasági Bizottság elutasított egy vételi kérelmet?
• - Nem utasíthatta el, hiszen a rendelet elővásárlási jogot tartalmaz.
• - A Gazdasági Bizottság mi alapján állapította meg a vételárat?
• - A rendelet alapján. Valamennyi ház esetében a Kerületfejlesztési Bizottság a ház állapotának függvényében meghatározott egy bizonyos vételár százalékot. Vegyünk egy példát. Valaki meg akarja venni a bérleményét. Az ERVA készít egy értékbecslést, ami mondjuk 10 millió Ft. Az adott házban 30%-ban meghatározva a vételár százalék, akkor a vételár 3 millió Ft, ám még ebből is jön le kedvezmény, ha az illető ezt egy összegben fizeti meg. A Gazdasági Bizottság magáról a forintösszegről dönt, nem pedig az eladás engedélyezéséről. (Ez láthatóan új információ volt a bíróság számára.)

A bíróság a továbbiakban az ún. polgármesteri lakáskeretről kérdezte Hunvaldot, hogy ő miként találkozott az SZDSZ által javasolt nevekkel. Mint Hunvald György elmondta, ő ezekkel a nevekkel már csak a lakás kiutalásáról szóló szerződés aláírásakor találkozott, mert bár formailag, technikailag ő volt a javaslattevő, a koalíciós partner a saját javaslatairól szóló előterjesztéseket önállóan készíttette el, amelyeken az aláírás „s.k.-zva” volt. Mivel ezt a bíróság meglehetősen furcsállotta, Hunvald azt is elmondta, hogy egy önkormányzatnál technikai értelemben mindenre a polgármester tesz javaslatot. Sebes Péter ezt még egy kérdéssel megtoldotta:

• - Mondja, 2009 februárja és 2010 októbere között, amíg Ön polgármesterként előzetes letartóztatásban volt, milyen név szerepelt a képviselőtestületi előterjesztéseken?
• - Hunvald György.

Az önkormányzat ügyvédje az alábbi kérdéseket tette fel:

• - Polgármester úr (komolyan ez volt a megszólítás, vajon mit szól ehhez Vattamány Zsolt, a megbízó?), a kiutalt lakások üresek voltak?
• - Természetesen.
• - Lett volna az önkormányzatnak lehetősége arra, hogy ezeket közvetlenül értékesítse?
• - Igen. Ugyanakkor minden évben rendeletileg meghatározta a képviselőtestület, hogy mennyi lakást kíván pályázaton, illetve liciten értékesíteni, és mennyit kíván bérbe adni.

Végezetül Bárándy Péter kérdezte Hunvaldot:

• - A lakások elidegenítése során a Gazdasági Bizottságnak van lehetősége bármikor kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb feltételeket meghatározni egy-egy lakás kapcsán?
• - Szerintem nincs, már csak a jogszabály alapján sem.

Ezt követően a bíróság hasonló kérdéseket tett fel Gál Györgynek is, aki részletesen elmondta, hogy a rendelet alapján miként alakult ki az egyes lakásoknál a végleges vételár.

• - Volt olyan, hogy eltértek összegben a rendelettől?
• - Nem emlékszem ilyenre.
• - Miként történt az a folyamat, amikor az SZDSZ javasolt valakit a polgármesteri keretre?
• - Közvetlenül a bizottsági koordinátornak diktáltuk be vagy adtuk oda ezeket a neveket.
• - Elképzelhetőnek tartja tehát, hogy Hunvald György sem tudott ezekről a nevekről?
• - Igen.

Végezetül a bíróság még egy kérdést tett fel Hunvald Györgynek:

• - Miért adták el a polgármesteri lakáskeret útján bérbe adott lakásokat is?
• - Az elővásárlási jog minden bérlőt megillet, teljesen mindegy, hogy milyen jogcímen vált bérlővé. Ez alól csak a tilalmi listán szereplő házak jelentenek kivételt. Én személy szerint akkor lettem volna a legboldogabb, ha nincs egyetlen önkormányzati lakás sem, ugyanis a fogadóóráim 90%-ában a lakásért folyamodók kerestek fel.

Miután a vád módosításával kapcsolatos kérdéskört lezárták, K. Lajos értékbecslő jelezte, hogy két témakörben szeretne észrevételeket tenni: egyfelől N. György, másrészt pedig az önkormányzat által megbízott ingatlan értékbecslő szakértő vonatkozásában. Ezek közül szemezgettem, nem szószerintiségre, csak tartalmi egyezésre törekedve:

• N. György vallomásában azt állította, hogy 2004-ben folyamatosan segítséget nyújtott nekem az értékbecslésekben, azok formájában. Mi ehhez képest ezt a formát az 1990-es évek óta használjuk.
• Miután N. Györgyöt csak 2007-ben ismertem meg, 2004-ben nem működhettem együtt vele semmiben.
• N. György úgy próbált meg hitelteleníteni engem a bíróság előtt, hogy hibákat sorolt fel az értékbecsléseimben. Amelyekről ugyebár azt állította, hogy ő segített őket megírni, mert én nem értettem hozzá.

Az önkormányzat által 2011 októberében megbízott szakértői jelentéssel kapcsolatban:

• Miért bíz meg az önkormányzat saját költségén egy értékbecslőt, amikor a bíróság már kijelölt egy szakértőt, és az még nem fejezte be feladatát?
• A szakértő gyakran 2011-es adatokat használ 2004-es értékek megállapítására.
• Durva, 30%-os, teljesen szubjektív értéknövelő tényezőket alkalmaz szakvéleményében, amelyek döntően befolyásolják az ingatlanok megállapított értékét.
• Leírja, hogy 90 nap az értékbecslések érvényessége, pedig 2004-es értékek megállapítása volt a feladat. Ezek vajon miként tudnak módosulni 90 nap alatt?
• Nálam kifogásolja, hogy nem részleteztem, hogy milyen dokumentumokat kaptam a megbízómtól, majd ő sem teszi.

A fenti felsorolás tényleg csak szemezgetés volt, az értékbecslő ugyanis szép hosszú anyagot állított össze észrevételeiből.

A bíróság ezt követően ismertetett egy levelet, amely az önkormányzattól érkezett Vattamány Zsolt aláírásával. Erzsébetváros jelenlegi polgármestere ebben arra kéri a bíróságot, hogy ha a bíróság új igazságügyi értékbecslő szakértőt rendelne ki, akkor a független értékítélet érdekében olyan személyt válasszon, akinek kamarai illetékessége sem Budapestet, sem Veszprémet nem érinti. (A bíróság által kirendelt szakértő a Budapesti Kamara elnöke, míg az önkormányzat által megbízott szakértő a Veszprémi Kamarát vezeti.)

A bíróság erre csupán annyit reagált, hogy megkérdezték az önkormányzat ügyvédjét, ez nem azt jelenti-e, hogy a szakértőjük illetékességi területe Veszprém megyére korlátozódik, mert ez esetben ugyebár nem is készíthetett volna szakvéleményt Budapesten. Az ügyvéd erre úgy reagált, hogy természetesen a szakértőnek volt illetékessége Budapesten is.

Szabó Zoltán egykori polgármester is szót kért, aki a polgármesteri keretből bérbe adott lakások elidegenítésének kérdéséhez kívánt hozzászólni. Elmondta, hogy az 1993-as lakástörvény a bérlők számára vételi jogot állapított meg, tehát az önkormányzatnak kötelessége volt eladni a lakásokat a bérlőknek. Azt is hozzátette, hogy Hunvald Györgynek teljesen igaza van abban, hogy a bérlakások fenntartása sokkal többe kerül, mint amennyi a bérleti díjakból befolyik.

A maratoni, három és fél órás délelőtti etap után az ebédszünetet követően elsőként Gál György csatolt be két dokumentumot: egy miskolci előterjesztést, amely szintén polgármesteri lakáskeretet tartalmaz, illetve egy V. kerületi előterjesztést, amely ugyan szó szerint nem polgármesteri lakáskeretet tartalmaz, de mindenesetre egy olyan lakáshalmazt, amely felett Rogán Antal polgármester rendelkezik.

Ezután a bíróság hosszasan ismertette az önkormányzat szakértőjének észrevételeit, amelyekkel a bíróság szakértőjének véleményét illették. (Újabb emlékeztetőül: az önkormányzat által megbízott szakértő – véleményem szerint nem meglepő módon – sokkal magasabb értékeket állapított meg a vádbeli ingatlanok esetében, mint akár a vádbeli értékbecslő, akár az önkormányzat által még 2009-ben megbízott szakértő, akár a bíróság által tavaly kirendelt igazságügyi értékbecslő, dr. Turán Zsolt. Turán észrevételezte az önkormányzati szakértő jelentését, amelyet itt a blogon is olvashatnak. Most erre érkezett viszont észrevétel.)

A hosszas felolvasást követően az önkormányzat jogi képviselője indítványozta, hogy a bíróság személyesen is hallgassa meg az önkormányzat által megbízott szakértőt. Ezt az indítványt a bíróság helyben elutasította.

A tárgyalási nap további iratismertetéssel zárult, amely igazi meglepő eredményt hozott. Mint ismeretes, az önkormányzat egykori jegyzőjét az ingatlanügyekben egyetlen egyszer sem hallgatta meg az ügyészség (tanúként sem), több mint fél évig lehallgatták a telefonját, végül pedig egy olyan kerékbilincselési ügyben lett vádlott, amely cselekményre már akkor került sor, amikor Hunvald György előzetes letartóztatásban ült. Ügyvédje azt kérte a bíróságtól, hogy ismertessék a telefonlehallgatási indítványok és végzések személyi részeit.

És most ugrik a majom a vízbe! Kiderült, hogy a lehallgatásokat mindvégig egy azonos nevű, de teljesen más személyre kérte az ügyészség, akinek minden adata különbözött a jegyzőétől. A címe, a születési ideje, az édesanyja neve, minden. Lehallgatása 2009 februárjától szeptemberéig tartott, ezek szerint mindvégig úgy, hogy rá vonatkozóan az ügyészség engedéllyel nem rendelkezett, hiszen azt egy másik személyre állították ki. 2009. december 18-án, három hónappal a lehallgatás befejezése után észlelte az ügyészség a hibát, amikor utólag módosította az adatokat. Hümmm.

Január 24-én kedden a tervek szerint most már tényleg a vádbeszéddel folytatódik a tárgyalás, amely a folyosói pletykák szerint napokig fog tartani. Mi továbbra is ott leszünk.
 

Bár az interneten és a sajtóban a "Nincs baj, bébi, a bizonyítványt senki se kéri” a legújabb sláger Schmitt Pali bácsi bolgárból merített doktorijával kapcsolatosan, mi – minden kísértés ellenére - megmaradunk a Hunvald-pernél, és annak legújabb fejleményeinél.

Naszóval, előző bejegyzésünkből ugye tudható, hogy az 50. tárgyalási nap - bő háromhetes szünet után – azzal az ügyészi bejelentéssel folytatódott, miszerint alaposan módosítani kívánják a vádat. A vádbeszéd előtt benyújtott módosítás lényege, hogy Hunvaldot 37 millió forintos vagyoni hátrány okozásával is vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség, amiért az erzsébetvárosi önkormányzat kerületi bérlakásokat adott el kedvezményes áron a bérlőknek.

A módosításon az ügyvédek meglehetősen kiakadtak, szerintük ugyanis itt nem egyszerűen a vád módosításáról van szó, hanem teljesen új vádak megfogalmazásáról, ami eléggé furcsa, ha figyelembe vesszük, hogy nagyjából egy hónap múlva elsőfokú ítélet várható. Hunvald védője, Sebes Péter ehhez még hozzátette, hogy Hunvald György sem jogilag, sem ténylegesen nem működött közre polgármesterként azoknak a bérlakásoknak az eladásában, melyek miatt most az ügyészség újabb vádat fogalmazott meg.

Azt csak mellékesen jegyeznénk meg, hogy az érintett bérlők a jogszabályok alapján - ugyanúgy, mint bármely más önkormányzati bérlakásban élő bérlő - kedvezménnyel vehették meg az ingatlant, ebben az önkormányzatnak nem volt és ma sincs mérlegelési joga. Ráadásul Hunvald György polgármesterként nem hozható kapcsolatba ezekkel a döntésekkel, ugyanis a bérlakások értékesítését a kerületi vagyonkezelő intézte, a polgármester sem az ingatlanok kijelölésében, sem a szerződéskötésben nem vett részt, aláírása nem szerepel az iratokon. (És egy privát megjegyzés: mi a francot csinált az ügyészség öt évig, ha most, az utolsó pillanatban talált kiegészíteni valót?)

Az eljáró bíróság a kedden megfogalmazott újabb ügyészségi vád indoklására szólította fel az ügyészséget - erre a következő tárgyalási napon kerül sor. A tervek szerint ugyancsak akkor megkezdett vád- majd a későbbi védőbeszédek végeztével hamarosan nem jogerős ítéletet is hirdethet a törvényszék a tavaly áprilisban kezdett, mintegy kéttucat vádlottat felvonultató perben, amelynek már minden terheltje szabadlábon védekezik. A perben a bérlakások ügye nem kulcskérdés; a fő vádpont önkormányzati tulajdonú épületek eladása, ám ebben tavaly őszre igencsak meggyengült a vád Hunvald György ellen.

(Az írás NÉPSZAVA-információ alapján készült)
 

A bő háromhetes karácsonyi szünet után kedden folytatódott a Hunvald-per tárgyalása, amely a legvégső szakaszába érkezett. Bár az ügyészség mindvégig azt állította, sőt, Hunvald első szabadon bocsátása után egy kormánypárti képviselő parlamenti felszólalásában is elhangzott, hogy ez az ügy akkora közérdeklődésre tart számot, amely megerősíti az előzetes letartóztatás szükségességét, a tárgyalás utolsó etapjára olyannyira megcsappant mind a vádlottak, mind az érdeklődők száma, hogy már egy egészen kicsi tárgyalóban is kényelmesen elférnénk.

A nézők számára fenntartott padsorokban két „vádlott-feleség”, három kitartó jó barát, illetve az írásaik tartalmát elnézve gyakran csak „biodíszletként” jelen lévő két újságíró foglal helyet a Magyar Nemzet, illetve a Magyar Hírlap színeiben. (Azért vagyok kénytelen ilyen kijelentésre ragadtatni magam, mert a két urat sokszor egyáltalán nem érdekli, hogy valójában mi történik a tárgyalóteremben, úgyis azt írják le, amit ők hallani szeretnének. Kitűnő példa erre, ha összehasonlítják a jelen blog október 4-i bejegyzését a Magyar Hírlap vonatkozó cikkével: Rávallottak, de kiengedték Hunvaldot)

A tárgyalás mintegy húsz perc csúszással kezdődött, mert az egyik tanácstag késett. Mialatt várakoztunk, a bíróság arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy még karácsony előtt hivatalos megkeresést küldtek az Erzsébetvárosi Önkormányzatnak, amelyben Hunvald György és Hunvald Györgyné 2006-2008-as vagyonnyilatkozatait kérték, ám nem hogy a kért dokumentumokat nem kapták meg, de eddig még válaszra sem méltatták őket. A bíróság abban reménykedett, hogy a szintén késve érkező sértetti jogi képviselő hozza majd a kérvényezett dokumentumokat, ám az ügyvéd úr nem is tudott a megkeresésről.

Miután mindenki megérkezett, az ügyész jelezte, hogy módosítani kívánja a vádat. (Megmondom őszintén, először igencsak meglepődtem, mégis csak az 50. tárgyalási napról lévén szó, azután naiv fejjel azt gondoltam, hogy az ügyészség belátta, hogy Hunvaldék nem adták el áron alul a fél kerületet, így pl. megszünteti a bűnszervezeti minősítést, vagy valami hasonló. Ó, én balga!)

Az ügyész rövid tájékoztatója szerint a vád módosítása a vádirat III/1,2,3,4. pontjaira, vagyis négy lakáskiutalási ügyre vonatkozott. Ezen vádpontokban Hunvaldot és Gált eddig hivatali visszaéléssel vádolta az ügyészség, most ezt megtoldották 4 rendbeli folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével. Ez egészen érdekes fejlemény, különösen annak fényében, hogy nagyjából egy hónap múlva elsőfokú ítélet várható. Mintha még gyorsan megpróbálnának összelapátolni mindenfélét arra az esetre, ha az alapvád nem állná meg a helyét. Persze mindez csak feltételezés…

Ezen a ponton többen jelezték, hogy ez nem a vád módosítása, hanem újabb vádak megfogalmazása, illetve a bíró kijelentette, hogy természetesen az ügyvédeknek lesz alkalma majd erre reagálni, ha írásban is megkapták az ügyésztől az elhangzottakat (erről később bővebben).

A tárgyalás a vélhetőleg utolsó tanú meghallgatásával folytatódott, aki 2006 és 2010 között az önkormányzat kabinetvezetője volt. Bár az első kérdés arra vonatkozott, hogy kabinetvezetőként mi volt a feladata (programok szervezése, testvérvárosok kezelése, a kabinet levelezése), az ügyész ezt követően számos olyan kérdést tett fel, amelyre az első válasza alapján a tanú nem ismerhette a választ. Például, hogy mi egy politikai tanácsadó feladata, vagy hogy kik voltak azok. Hogy ez mennyire így van, arra a kérdésre, hogy kinek lehetett politikai tanácsadója, az a válasz érkezett, hogy „gondolom politikusoknak”. Sz.A.P. vádlottat a tanú nem ismerte fel, bár azt mondta, lehetséges, hogy már találkoztak. A korábbi vallomások szerint az ő feladata volt új testvérvárosi kapcsolatok kiépítése.

Az egykori kabinetvezető elmondta, hogy a kabinet a már meglévő testvérvárosi kapcsolatokat kezelte, azok kialakítása, megszervezése nem az ő feladata volt, és ezek mikéntjéről nem is rendelkezett információkkal. Mint elmondta, arról sincs tudomása, hogy a már meglévő kapcsolatok miként keletkeztek, ő csak átvette elődjétől a feladatot, „nem tartottunk történelemórát erről”. Bár való igaz, hogy SZ.A.P. szervezetileg a Polgármesteri Kabinethez tartozott, Hunvald korábban már elmondta, hogy ő volt a főnöke, csak neki tartozott beszámolási kötelezettséggel. (Csak mellékesen: a Magyar Hírlap ezzel szemben tegnap azt írta, hogy a kabinetvezető nem ismerte fel beosztottját.)

Ezt követően az ügyész hosszan faggatta a tanút arról, hogy látta-e, és ha igen hányszor Szabó Zoltánt az önkormányzatban, dolgozott-e ott, vagy csak látogatóba érkezett valakihez, stb. A tanú elmondta, hogy többször találkozott Szabóval az önkormányzatban és a különböző kerületi rendezvényeken egyaránt. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy látta-e, hogy Szabó dolgozik az önkormányzatban, a tanú a következőt válaszolta: „Az önkormányzatban mindenki a saját irodájában ül, és végzi a dolgát, nem azt figyeljük, hogy ki mit csinál. Így nem tudok válaszolni a kérdésére.”

A bíró arról kérdezte a tanút, hogy hallott-e arról, hogy a polgármester fel akart valakit venni a gázszolgáltatással kapcsolatos lakossági kapcsolattartásra. A tanú elmondta, hogy nem hallott róla, de ez nem is csoda, hiszen a polgármester nem beszéli meg a személyi ügyeket a kabinetvezetővel.

Miután a tanút elbocsátották, a bíróság még egy-két tisztázandó kérdést intézett az első- és másodrendű vádlotthoz, ám csak és kizárólag a II. és a III. vádpont vonatkozásában, tehát az ingatlanüggyel kapcsolatban már nem maradt homályos pont a bíróság előtt.

A bíróság számára nem volt világos, hogy Cz. Brigitta végül is kinek a „tanácsadójaként” szerepelt, és úgy tűnt, hogy ez nem is csoda, mert maguk a vádlottak sem tudták pontosan. Gál György határozottan kijelentette, hogy nem az SZDSZ-é volt, Hunvald pedig azt mondta, hogy tőle Cz. Csaba, mint a Vállalkozók Pártja elnöke kérte ezt a lehetőséget. Végül Cz. Brigitta vallomását felidézve az tűnt a legvalószínűbb verziónak, hogy a hölgy a Fidesz kontingensét erősítette, hiszen vallomása szerint fideszes képviselők látogatták ingyenesen a szépségszalonját. (Igaz, itt Gál neve is elhangzott, ám Gál György határozottan kijelentette, hogy 26 éve ugyanahhoz a fodrászhoz jár, aki nem Cz. Brigitta.)

A bíróság azt is szerette volna megtudni, hogy Hunvald tudott-e arról, hogy V. Éva milyen viszonyban volt Gál Györggyel, illetve ismerte-e Gál feleségét és sógornőjét. Hunvald elmondta, hogy nem tudott róla, Gál sógornőjét ma sem ismeri, a feleségét pedig nem tudja, hogy mikor ismerte meg. A bíró itt felhívta a figyelmet arra, hogy Hunvald sofőrje azt vallotta, a polgármester tudott Gál és V. Éva viszonyáról. Hunvald erre a következőket válaszolta: „G. (a sofőr) nagyon sok olyasmit mondott, ami hazugság. Nagyon nehéz nekem ezekre reagálni, hiszen nincs más lehetőségem, mint hogy ő állít valamit, és én is.”

Végül még egy bírói kérdés kapcsán azt is megtudtuk, hogy az 1998-ban Deutsch Tamás által igényelt kerületi irodát az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cég újította fel, teljesen önkormányzati forrásból.

A szünetben a két újságíró megrohamozta az épp távozni készülő ügyészt, vélhetően a vád kiegészítéséről szerettek volna részleteket megtudni, ám az ügyész azt mondta, hogy ha bármilyen kérdésük van, azzal forduljanak Fazekas Gézához.

A szünet után a bíróság kihirdette, hogy január 19-én, vagyis jövő csütörtökön kezdi meg az ügyész a perbeszédét, kíváncsian várjuk, hogy vajon Fazekas Géza ezen nemes alkalomra visszatér-e a tárgyalóterembe. Ezt követően Hunvald György becsatolta a bíróságnak a kisinyovi bíróság azon ítéletének hiteles fordítását, amely annak a kölcsönnek a visszafizetési kötelezettségéről szól, amelyet ő kapott egy moldáv magánszemélytől.

A tárgyalás további részében iratismertetésre került sor. Ez már ténylegesen a tárgyalás lezárásának tekinthető. Mint ismeretes, a Hunvald ügyben 51 kötet és több tucat melléklet képezi a nyomozati iratokat, amelyek egy tetemes része már ismertetésre került az 50 tárgyalási nap folyamán. Az 51 kötetben összesen 26.233 oldal található, illetve ténylegesen ennek csak a fele, ugyanis valamilyen általam ismeretlen okból kifolyólag csak páratlan oldalak vannak. Kicsit megijedtem, hogy miként akarnak 51 kötetnyi iratot ismertetni, de szerencsére az egész elég gyorsan ment. A bíróság kötetenként felsorolta, hogy milyen fontosabb tartalommal bírnak, néhány fontosabbnak ítélt részletet felolvastak, illetve felkérték a jelenlévőket, hogy aki valamely részlet felolvasását kéri, az jelezze.

Elsőként a 4. kötetből olvastak fel, éppen a Revizori jelentés azon részletét, amelyet mi már tavasszal közzé tettünk itt a blogon. A 6. kötetben található Állami Számvevőszéki jelentés egy részletét Hunvald kérésére olvasta fel a bíróság: „A döntések az önkormányzat költségvetési rendeletében rögzített ingatlanértékesítési bevételi előirányzat teljesítése szempontjából indokoltak és célszerűek voltak.”

Annak a kötetnek a kapcsán, amely a Gál Györggyel szembeni titkos adatszerzés eredményét tartalmazta, Gál György megjegyezte, hogy az ügyészség tíz telefonszámra kérte vele szemben a lehallgatást, ám ő három telefonszámot ezek közül még csak nem is ismer. Megkérdezte, hogy ez vajon bevett eljárás-e. A bíróság is különösnek találhatta az esetet, mert feljegyezték, hogy melyik három telefonszámról van szó.

A 30. kötet kapcsán, amely szinte teljes egészében Hunvald vagyoni helyzetével foglalkozik, Sebes Péter arra kérte a bíróságot, hogy a tárgyaláson ismertesse a lefoglalt vagyontárgyak szerzési idejét, hiszen abból kiderül, hogy semmiképp sem lehetett közük a feltételezett bűncselekményekhez.

Dicséretes gyorsasággal sikerült az iratismertetés végére érni, így ezen a héten már nem is lesz több tárgyalás. Ugyanakkor több ügyvéd nehezményezte az ügyészség váratlan vád-módosítási akcióját, így az ügyészség 8 napot kapott arra, hogy részletesen megindokolja a döntését, amire aztán az ügyvédek a következő tárgyalási napon, vagyis jövő csütörtökön majd érdemben reagálhatnak.

Egy biztos: január 19-én az ügyésszel megkezdődnek a perbeszédek, ami minden tekintetben sok érdekességet ígér. Mi ott leszünk.
 

Kezdjük rögtön a 2012-es év első bejegyzését úgy, ahogy illik. Azaz: Boldog újévet kívánunk minden kedves olvasónknak! Aztán folytassuk azzal, hogy itt van az újév, itt van újra (bocs’ Sándor!), ha nehezen is, de eltelt a 2011-es év legvége. Túl vagyunk a karácsonyi bejgli mizérián, a szilveszteri hejehuján és az év első tüntetésén is. (Mondjuk, ez utóbbi is megérne egy misét, de akkor meg kéne változtatnunk a blog címét, és tartalmát. Így aztán a mise elmarad… De az azért érdekelne, hogy Fazekas Géza, a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője vajon ott volt-e tegnap az Operában?... Bocs.)

Komolyra fordítva a szót, itt nálunk egy rövid, pár napos szünetet tartottunk – mint ahogy a tárgyalásban is szünet volt. Emlékeztetőül: a tavalyi év utolsó tárgyalási napján, december 16-án megismerkedhettünk az erzsébetvárosi önkormányzat által készíttetett ingatlanértékelési szakvéleménnyel, melyet a bíróság szakértője, dr. Turán Zsolt is véleményezett, nem is akárhogy...

Ugyanezen a napon megszüntette a Fővárosi Bíróság (FB) Gál György, a Hunvald-ügy elsőrendű vádlottjának előzetes letartóztatását is. Ügyvédje elmondta: ezzel a védencével szemben csaknem három éve fennálló legszigorúbb kényszerintézkedés megszűnt, és a bíróság az enyhébb fokozatot, a házi őrizetet rendelte el, vagyis Gál György a lakását nem hagyhatja el - szemben az ügy másodrendű vádlottjával, a volt polgármester Hunvald Györggyel, aki viszont Budapesten szabadon mozoghat, mivel ellene csak lakhelyelhagyási tilalom van érvényben. Őt még október 4-én helyezték szabadlábra az előzetesből.

Többek szerint az ügyészség azért nem lépett fel az előzetest megszüntető határozat ellen, mert valószínűleg a vádhatóság is érzi, hogy az április óta a nyilvánosság előtt zajló büntetőperben egyre inkább gyengülnek az ügyészség bizonyítékai és következtetései, melyek alapján Hunvald - és Gál - ellen bűnszervezetben elkövetett csalás a vád. (Fazekas Géza, a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője nem erre vezette vissza a döntést.)

Jelenleg, amit még tudunk: januárban kezdődnek a perbeszédek, és februárban megszülethet az FB elsőfokú ítélete. A jövő héten innen folytatjuk …

***

Tudtad, hogy …

… mára a fogvatartottak negyede ítélet nélkül él rács mögött? Egyesek ártatlanul, ekkor kártérítést kapnak, mások bűncselekményt elkövetve, de egyelőre ítélet nélkül: őket a bizonytalanság és a fogvatartás körülményei emészthetik.

Éppen ezért nyugodt szívvel állítható, hogy maga a rendszer rossz: a lassú ítéletek, a legfeljebb hároméves előzetes letartóztatási szakasz, az elhúzódó perek ezrek – ártatlanok és bűnösök – életeit keserítik meg indokolatlanul. A magyar igazságszolgáltatásban egyre csökken a bizalom, mert még ha tökéletes alapossággal járnak is el, az évek alatt születő ítéletek éppen a gyors megnyugvás – vagy belenyugvás - lehetőségét vágják el mind az áldozatoktól, mind pedig az ítéletre váróktól.

2011.08.29 07:26 sabater - ma.hu
 

Fenyő- és bejgli illat száll, angyalkaszárny rebben, közeledik a karácsony, aztán egy-két nap, és ismét elmúlik egy esztendő, egy évvel megint idősebbek, tapasztaltabbak, okosabbak, leszünk, satöbbi, satöbbi, satöbbi... A blog ugyan csak márciusban indult, de az év ettől függetlenül eltelt, és ahogy ilyenkor szokás, körülnéztünk az oldalon, és kibogarásztuk, hogy itt nálunk mit is lájkolt legtöbbet a nyájas olvasó. Következzék tehát az év végi like-lista, ha már erre jártunk.

***

Azt ugyan az esetek jó részében nem tudjuk, hogy miért pont azt az írást lájkolták a legtöbben, de kisebb részénél azért azért vannak sejtéseink… Vannak/voltak nekünk komolyabb és bulvárosabb bejegyzéseink is, rögtön az első, legtöbbet lájkolt is egy ilyen:

1. 49. Példátlan ítélet! - 2011.06.17 - 319 like
Nem meglepő a poszt első helye. Biztos sokan emlékeznek rá, hogy komoly puffogás volt, amikor június 17-én délelőtt rendőrök jelentek meg Hunvald Györgynél, és közölték vele, hogy bizony vissza kell vonulnia a börtönbe, mert az Ítélőtábla így döntött. Az akkori (és a későbbi) érdeklődést jelzi, hogy ez lett nálunk az év leglájkoltabb bejegyzése. (A "tetszikelés” valószínűleg nem az Ítélőtábla döntésének szólt…)

2. 100. Dr. H., aki vagyok … - 2011.11.10 - 311 like
A második helyen egy olyan történet áll, melyre azért vagyunk büszkék, mert olvasóink végre megismerkedhettek a Hunvald-per örökös feljelentőjével, aki a felmondott bérleményét 1 millás négyzetméter áron kívánta értékesíteni egy Király utcai házban, persze csak a többi lakó érdekében…

3. 81. Gyorshír – Hunvald György (ismét) szabad! - 2011.10.04. -275 like
Nem túl nagy meglepetés a poszt dobogóra kerülése, és hogy a harmadik helyen landolt, hiszen azt tudatta a nagyérdeművel, hogy a Fővárosi Bíróság újfent úgy döntött, hogy Hunvald György majd 3 éve tartó előzetes letartóztatását megszünteti.

4. 70. Apa, kezdődik! - 2011.08.28 – 256 like
Dagad a mellünk, hogy az objektív és az üggyel szemben elfogulatlan Mandiner is felfedezte szerény írásunkat, és néhány keresetlen megjegyzéssel illette azt. Valszeg ennek köszönhető az írás majdnem dobogós helyre kerülése… Pedig csak egy kedves és informatív körképet dobtunk össze arról, hogy hogyan is áll a helyzet a per folytatása előtt, illetve mit és hogy kever a nagyszerű magyar sajtó.

5. 66. Feljelentették Erzsébetváros polgármesterét - 2011.08.11. – 243 like
A nyári uborkaszezon egyik kedves híre áll az ötödik helyen, melyből kiderül – minő szörnyűség - , hogy feljelentették Vattamány Zsoltot, Erzsébetváros jelenlegi polgármesterét. Pontosabban, az erzsébetvárosi önkormányzat tavaly megválasztott, új vezetéséhez köthető pénzügyi-gazdálkodási intézkedés ügyében tett feljelentést egy állampolgár.

6. 116. 46. nap – December 9. - 2011.12.11. - 241 like
Pedig nem is olyan régen került fel a blogra… Az alatt a majdnem két hét alatt, amit publikáltan töltött, dobogóra mászott fel. Ráadásul, olyan történetről van itt szó – N. György és H. László telefonbeszélgetései -, amely szerintünk elő fog még jönni párszor.

7. 117. Mexikói üzenet - 2011.12.13. - 239 like
Megint egy friss történet aratott nagyot, alig tíz napja számoltunk be arról, hogy Cz. Csaba sokadik levelét is megírta, és ez idő alatt annyian olvasták, hogy a tíz legolvasottabb közé került. Cz. Csaba még a címét is megírta az ügyészségnek, de az ügyészségi szóvivő szerint csak azért ilyen bátor, mert tudja, hogy kiadatási egyezmény híján Mexikóból nem lehet hazahozni - írta az Origo...

8. 61. Már megint a miértek - 2011.07.12. - 235 like
A júliusban született írásunk Hunvald György előzetes letartóztatásba való visszahelyezését fogadta nagy értetlenkedéssel és boci szemekkel, tekintettel a nyári ítélkezési szünetre. Erősen furcsállottuk az ügyészség azon aggódását, hogy az egész nyáron szünetelő bírósági tárgyalásokon esetleg Hunvald György nem fog megjelenni.

9. 51. ''Ez Magyarország'' - 2011.06.19 – 216 like
Itt is az ügyészség döntésével foglalkoztunk (előzetes letartóztatásba való visszahelyezés), részletesebben is tájékoztattuk az érdeklődőket, hogy mi, miért és hogyan történt, történhetett. "Ez Magyarország" - kommentálta a döntést akkoriban Hunvald György.

10. 30. Gyorshír – Hunvald György szabad - 2011.05.13. – 213 like
A lista végére pedig egy, a híroldalakon, tévékben biztos látogatás és nézőgeneráló gyorshír került, mely arról szólt, hogy a Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogy Hunvald György 27 hónapja tartó előzetes letartóztatását megszünteti, Toplistára is került a dolog, sőt, ekkoriban még az Index blogszemléjébe is bekerült...

***

Ez volt tehát a Hunvald-per blog idei like-toplistája. Nekünk (is) jó volt újra olvasni ezeket a bejegyzéseket, érdekes volt látni, hogy mely írások kerültek a top tíz helyre. Persze tudjuk, hogy ez a két- háromszáz lájk olvasottabb blogokon semmit nem jelent, de nekünk fontosak, és szívünknek kedvesek. Biztosak vagyunk benne, hogy akadnak majd hasonló, lájkolásra méltó írások jövőre is a blogon, ám addig is: nagyon boldog Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Újévet kívánunk minden kedves olvasónknak!
 

Ahogy tegnapelőtt ígértük, most következzék egy-egy részlet dr. Turán Zsolt igazságügyi építési, ár- és ingatlanforgalmi szakértő igazságügyi szakértői véleményéből. Mint írtuk, 2011. december 16-án a bíróság kiosztotta dr. Turán Zsolt igazságügyi szakértő véleményét az Önkormányzat által decemberben beadott szakvéleménnyel kapcsolatban. Ebben Dr. Turán Zsolt a magánfél (vagyis a VII. kerületi Önkormányzat) szakvéleményének ismeretében tett kiegészítést, ebből most fejezetenként emelünk ki néhány gondolatot.

***

1. Fajlagos árak, értékek

A benyújtott magánszakvéleményekben foglalt értékelési eljárás részben eltér az alapszakvéleményemben alkalmazott eljárástól, egyben - a fentiekben részletezett módon - hiányos, és így téves is. A magán szakértői véleményben alkalmazott módszertannal szemben a lényegesebb észrevételek a következők:

a./ a saját ingatlanforgalmi értékadat gyűjtését nem dokumentálja,

b./átvesz máshonnét származó adatokat, de ezek nem 2004, hanem 2011. évi árszintűek, korrigálva nincsenek, az egyes korabeli adatok pedig nem tényadatok, hanem ingatlan közvetítői kínálati adatok,

c./ nincs tekintettel a fajlagos árakból vett statisztikai árminta inhomogén jellegére, a több maximumot mutató megoszlási görbére,

d./ szubjektív módon megállapított értékmódosító tényezőket alkalmaz, melyekhez nincsen levezetés, hogy miért épp annyi, és amelyek közül legalább két értéknövelő tényező (a "telekadottságok" és a "stratégiai helyzet") alaptalan, csak ez a kettő együtt 50-55 %-os olyan értéknöveléshez vezetett, amely nem igazolható,

e./elmulasztotta a lakottság miatt indokolt, a szakmai gyakorlatban elismert 50 %-os értékcsökkentés alkalmazását, és magyarázat sincs arra, hogy miért,

f./ az ingatlan értékét úgy számítja, hogy a lakások alapterületére vonatkozó fajlagos árakkal nem a lakások összterületét, hanem az épület teljes nettó szintterületét szorozza be, amelyet ezt megelőzőleg, helyes módon - redukál ugyan értékkategóriák szerint, de a redukált szintterület természetesen még ezután is lényegesen több a lakás összterületnél.

Ezek a módszerek nem helyesek, több közülük jelentősen téves eredményre vezet, főleg a, c,d,e,f, alatt említettek vezetnek durva hibákhoz, így ezek a módszerek el nem fogadhatók, az fajlagos értékek tekintetében az alap szakvélemény módosítását nem teszik szükségessé.

2. Felépítmények terjedelme

A magánszakértői véleményben szereplő alapterületi terjedelmek több helyen eltérnek az alapszakvéleményhez rendelkezésre bocsájtott nyomozati iratokban fellelhető alapterületi adatoktól. A magánszakértő viszont a sértett által rendelkezésére bocsájtott terveket, dokumentációkat használta fel, amint erre több helyen hivatkozik.

Bár a szakértői kirendelés és feladat ismert volt a felek előtt legkésőbb 2011 júliusától, a sértett ugyanezeket a Bíróságnak, a kirendelt szakértőnek nem bocsájtotta rendelkezésére.

Az alapterületi eltérések indokolhatják az alapszakvélemény módosítását, de ehhez meg kell vizsgálni azokat a dokumentációkat, amelyekre a magánszakértő hivatkozik. Amennyiben a magánszakértő által felhasznált alapterületi adatok a helyesek, akkor az egyes ingatlanoknak az alapszakvéleményben foglalt értékelései - csak alapterületi helyesbítések miatt, azokat a magánszakvéleményhez igazítva, de az alapszakvélemény szerinti fajlagos értékek fenntartásával - az alábbiak szerint változhatnak (részletesen levezetve lásd a fentiekben):

Tehát, kerekítve, 46 mFt-tal csökkenhet az alap szakvélemény szerinti (lakott) összérték.

Ez az összeg az egész ügy (a 10 db ingatlan) alapszakvélemény szerinti, lakottan számított érték-volumenének a 2,1 %-a, mert az értékeik az alapszakvélemény szerint (mFt-ban):

Ez az eltérés kb. egy nagyságrenddel kisebb, mint az ingatlanbecslés elfogadható hibája. Bár a tűrés az értékekre (nem műszaki terjedelmi adatokra) vonatkozik, a m2 x fajlagos érték = érték szorzat szempontjából közömbös, hogy melyik tényezőben van eltérés. Ezért gyakorlatilag mellőzhető lenne a dokumentációk időigényes vizsgálata, mivel az amúgy is legfeljebb a fenti 2 % -os eltérést igazolná. Amennyiben ez jogi megfontolás miatt nem fogadható el, úgy vizsgálni kell a magán szakértő által felhasznált dokumentációkat.

Dr. Turán Zsolt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő 2011. december12-én készült véleménye az Önkormányzat által decemberben beadott szakvéleménnyel kapcsolatban.

Ígértük, s ha nehezen is, de megszületett a pénteki napról készült beszámolónk, melynek akár az is lehetne a címe, hogy Gál Györgyöt (is) hazaengedték.

***

Bár Hunvald György esetében már csütörtökön befejeződött a telefonbeszélgetések lejátszása, melyet az ügyészség indítványozott, azért még péntekre is maradt hallgatni való Gál és Kardos vonatkozásában. Talán csak én érzem így, de meglehetősen nyomasztó dolog napokig más emberek beszélgetéseit hallgatni, még akkor is, ha erre egy büntetőeljárás keretében kerül sor, hiszen ezzel az érintettek magánéletébe nyerünk közvetlen betekintést, ami talán csak azoknak okoz örömöt, akik hasonló indíttatásból előszeretettel néznek különböző valóságshow műsorokat.

Mindenesetre elsőként azok a beszélgetések kerültek ismertetésre, ahol a vádban szereplő Rózsa u. 18/A projektcég fele üzletrészének értékesítésével kapcsolatosan érdekesnek bizonyultak (Emlékeztetőül: N. György tanúként azt vallotta, hogy 30 millió forintért értékesítette üzletrészét, majd később, amikor állításaival tanúk által szembesítette a bíróság, már azt sem tudta megmondani, hogy hol, kitől kapta ezt a pénzt.)

A pénteken lejátszott beszélgetésekben ez a bizonyos 30 millió forintos összeg egyszer sem hangzott el. Ezzel szemben hallhattunk 50 millió, kétszer 19 millió, 40 millió és 6 millió forintról ugyanezen témakörben. Nem csoda hát, ha a bíróság a beszélgetések meghallgatása után ismét N. György tanút szólította a kérdés tisztázására.

• - Mi a véleménye az elhangzottakról?
• - Szerintem az elhangzottak azt támasztják alá, amit korábban mondtam, tehát, hogy ezért az üzletrészért több tízmillió forintot kaptam.
• - Ön ezekben a beszélgetésekben mindenféle összegeket említ, de 30 milliót egyetlen egyszer sem.
• - Korábban már pontosítottam a vallomásomat azzal, hogy több tízmillió forintot kaptam.
• - Akkor végül is kitől és mennyit kapott pontosan?
• - Én 30 millióra emlékszem.
• - Akkor mi volt az a 6 millió?
• - Emlékeim szerint ez tagi kölcsönként szerepelt.

Hát ettől azt hiszem, nem lettünk okosabbak…

A következőkben Gál György azon beszélgetéseit ismertették, amelyek az ügyészség megítélése szerint a nyomozás befolyásolására utaltak. Ezekből többek között az derült ki, hogy Hunvald tartott attól, hogy valami kreált ügyet csinálnak, és akár a legvégső lépésre is elszánják magukat az ügyészek, ez pedig tönkre fogja tenni a politikai karrierjét. (Most mit mondjak: ezzel komoly jövőbe látó képességről tett tanúbizonyságot.)

Az ügyészi indítványok után Gál György is indítványozta néhány N. György-féle lehallgatási anyag ismertetését. Ezekből megtudhattuk, hogy N. György a különböző testületi anyagokat kitől kapta meg, illetve ki látta őt el folyamatosan információkkal. Nos, egy egykori fideszes képviselőt találunk az események mögött.

Ezzel tényleg befejeződött a telefonlehallgatások ügyészség által relevánsnak tartott részének ismertetése. Bár laikus vagyok, de olyan laikus, aki április óta a lehető legkomolyabban figyelemmel kísérte ezt a tárgyalássorozatot, és úgy látom, hogy a bizonyítékként beállított beszélgetések egy jelentős része kizárólag arra volta alkalmas, hogy a vádlottak közvélemény előtti megítélését befolyásolja. Ráadásul komolyan nem értem, hogy mi van azoknak az embereknek a személyiségi jogaival, akik az ismertetett telefonbeszélgetések során a vádlottak beszélgetőpartnerei voltak.

Voltak olyan beszélgetések is, amelyeket az ügyészség helyett inkább a védelemnek lett volna célszerű bizonyítékként indítványozni, mert a vádlottak egyes állításait támasztották alá. Olyan beszélgetést azonban végül is nem hallottunk, amilyeneket mind az ügyészség, mind a sajtó beharangozott: amelyek alátámasztották volna az ügyészség vádjait, illetve Hunvald György bűnösségét.

A telefonlehallgatások ismertetése után a bíróság kiosztotta dr. Turán Zsolt igazságügyi szakértő véleményét az Önkormányzat által decemberben beadott szakvéleménnyel kapcsolatban. Ez nem érintik a vádban szereplő valamennyi ingatlant, csupán a Dob u. 18., a Dob u. 107., a Rózsa u 18/A, a Dembinszky u. 32., a Károly krt. 3/A, illetve a Klauzál u. 8-10. szám alatti ingatlanokkal kapcsolatos.

Ahogy arról a sajtóból értesülhettünk, az Önkormányzat által megrendelt szakvélemény szerint 1,5 milliárd forinttal magasabb az ingatlanok értéke, mint amit a vádlott értékbecslő kiszámított. Ugyanakkor, mint már ismeretes, a bíróság által kirendelt ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő a bíróság előtt bemutatott szakvéleményében a vádlott értékbecsléseit megfelelőnek találta. Ezek után a bíróság most arra kérte fel dr. Turán Zsoltot, hogy véleményezze az Önkormányzat által becsatolt szakvéleményeket is, ez a vélemény került ismertetésre.

A bíróság megállapította, hogy a szakértő 2011. október 20-án kapta megbízását az önkormányzattól (ekkor a bíróság már régen kirendelte az igazságügyi szakértőt), majd ismertette az Önkormányzat szakértőjének véleményét. Ezt követően dr. Turán Zsolt igazságügyi építési, ár- és ingatlanforgalmi szakértő igazságügyi szakértői véleményét is ismertette, aki a magánfél (vagyis a VII. kerületi Önkormányzat) szakvéleményének ismeretében kiegészítést tett, amelynek egyes részleteit az elkövetkező napokban itt ismertetem, de a közeljövőben a teljes szakvéleményt is elolvashatják.

Az Önkormányzat által „egyesített szakértői vélemény” címmel ellátott szakvéleményeket a veszprémi Hungaro-Justitia Kft. adta ki. Dr. Turán Zsolt szerint a készítők egyike sem kompetens személy igazságügyi értékbecslői szakvélemény elkészítésére, mert a szakvélemény aláírója építőmérnök, az ingatlanforgalmi szakértő kertészmérnök végzettségű és mezőgazdasági ingatlanok értékbecslésével foglalkozik, a másik két igazságügyi szakértő pedig pénzpiaci szakértő.

Az Önkormányzat 2011. október 20-án bízta meg az értékbecslés elkészítésével a veszprémi szakértőket, akik ezt megelőzően - megbízás nélkül - október 12-én szemrevételezték az ingatlanokat. A Klauzál u. 8-10. és a Dembinszky u. 32. sz. épületet kívülről szemrevételezték, nem mentek be az épületekbe.

Kérdés, hogy mennyire vehetjük komolyan az egész szemrevételezést akkor, amikor a Rózsa u 18/A (47. oldal) és a Dob u. 107. esetében (37. oldal) a következőket írja az épületről: „Az épület fő szerkezetei, falai, födémjei koruknak megfelelő, közepes műszaki állapotban vannak, felújításra érdemesek!”

No de kérem! Mindkét épület évekkel ezelőtt lebontották! A Rózsa u. 18/A jelenleg egy üres építési telek, a Dob u. 107. szám alatt pedig egy teljesen új társasház áll. Ha a szakértő valóban kint járt volna a helyszínen, valószínűleg feltűnt volna neki ez a két aprócska momentum. (Az elkövetkező napokban dr. Turán Zsolt véleményéből előbb fejezetenként emelünk ki néhány gondolatot, majd a teljes anyag is olvasható lesz.)

Ezt követően a tárgyalás egy nem várt fordulattal zárult: Gál György védője ismertette védence szabadlábra helyezési kérelmét, amelyet – nagy meglepetésre – az ügyész támogatott, így három börtönben töltött év után jogerősen szabadlábra, illetve házi őrizetbe helyezték. Azaz, lakását továbbra sem hagyhatja el, de végre a családjával lehet.

(Utolsó frissítés: 2011-12-21 14:31)

Kissé nehézkesen indult ez a csütörtöki nap, fél 9 helyett megint csak kilenc órakor kezdődött a tárgyalás. Bár megfordult a fejemben, hogy valami félreértésről lehet szó, mert a bírói tanács tagjai láthatóan nem elkéstek, hanem 9 órára jöttek. Valamiért azonban a vádlottak és ügyvédeik a szokásos időpontban, vagyis már fél 9 előtt a folyosón gyülekeztek. Az ügyészi emelvényre pillantván újabb meglepetés ért: a helyettes helyettesét is helyettesítették, vagyis immár a negyedik ügyész szállt be – ha csak átmenetileg is – a tárgyalás folyamatába. Nem tudom, hogy ez mennyire megszokott eljárás, de számomra ez igencsak furcsa volt.

Mielőtt folytatódott volna a telefonbeszélgetések meghallgatásának végeérhetetlen sora, a bíró arról tájékoztatta a csekély számú egybegyűltet, hogy holnap, azaz a pénteki tárgyaláson ismertetik az önkormányzat által benyújtott kiegészítő szakértői véleményt. (Erzsébetváros jelenlegi vezetése ugyanis Vattamány Zsolt polgármester vezetésével az elmúlt egy évben sorra gyártotta az újabb és újabb feljelentéseket. „Szakértőként”, megbízási szerződéssel – talán nem meglepő – a Hunvald-ügy házi feljelentőjének felesége, dr. H-né vesz részt a VII. kerületi ingatlaneladások átvizsgálásában. Nemrégiben az erzsébetvárosi képviselőtestület fideszes többsége úgy határozott, hogy bizonyos ingatlanok esetében igazságügyi kontroll értékbecslése végeztet. Ezen házak között voltak a vádban szereplő ingatlanok is. A jelentés elkészült, és ezt a sértett - vagyis az önkormányzat - jogi képviselője benyújtotta a bíróságnak. Mondanom sem kell, hogy a jelentés valamennyi ingatlan esetében sok tízmillió forinttal magasabb összeget állapított meg, mint akár a vádlott értékbecslő, akár P. Ferenc vagy éppen a bíróság által kirendelt Turán Zsolt igazságügyi értékbecslő. De erről bővebben majd a holnapi napnál, most csak az előzményekről számoltam be az érthetőség kedvéért.)

Ügyvédje kérésére K. Zsuzsanna, Erzsébetváros egykori jegyzőjének telefonbeszélgetéseit játszotta le elsőként a bíróság. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az ügyészség vádpontonként, rövid indoklással indítványozta az egyes beszélgetések lejátszását. Ugyanakkor ismét meglehetősen nagyvonalúan értelmezték a bizonyíték fogalmát. Rögtön az első két beszélgetés esetében a bíróság megállapította, hogy a vádak szempontjából irrelevánsak, majd egy következő beszélgetésnél megjegyezték, hogy „Hát úgy tűnik, ez sem igazán a vádhoz kapcsolódik.”

Aztán szerencsére jött néhány olyan beszélgetés is, amelyek végre érintették az egyes vádpontokat, bár azt meg kell jegyeznem, hogy nem az ingatlanügyekkel kapcsolatban, hanem leginkább az ablakcserék és a kerékbilincs vonatkozásában. Annál a beszélgetésnél azonban, amely az ügyészi indítvány szerint a jegyző férje és egy olyan nő között zajlott, akiről az eljárásban soha nem hallottunk, a bíróság már közbelépett, és azt kérdezte a helyettes-helyettes-helyettes ügyésztől, hogy miért hallgatnánk meg két olyan ember beszélgetését, akiknek semmi köze nincs ehhez az eljáráshoz? Ezt végül nem is játszották le.

A jegyző asszony esetében is volt egy olyan indítvány csoport, amely a büntetőeljárás befolyásolásának bizonyítását célozta. A bíróság, amikor ezekhez az indítványokhoz ért, ismét megkérdezte (immár harmadszorra és immár a harmadik ügyésztől), hogy a büntetőeljárás befolyásolása hol és miként kapcsolódik a vádhoz? Itt aztán egy rövid polémia keletkezett a bíró, az ügyész és két védő részvételével.

Ügyész: - Ezen beszélgetések meghallgatása a vádlottak megítélésének szempontjából fontos, a büntetőeljárás befolyásolására való utalás pedig szerepel a vádirat 105-106. oldalán.
Bíró: - Mi nem látjuk úgy, hogy ezekben a beszélgetésekben K. Zsuzsanna bármit befolyásolt volna.
Ügyész: - Ezek a beszélgetések megmutatják, hogy a vádlottak miként próbálják szerepüket csökkenteni.
Sebes Péter: Betűről-betűre átolvastam a vádirat 105-106. oldalát, de a büntetőeljárás befolyásolásáról egy árva szó nem szerepel benne, így ezen beszélgetések lejátszása teljesen irreleváns a bizonyítási eljárásban az ügy szempontjából.
K. Zsuzsanna védője: Csatlakozom Sebes kollégámhoz. K. Zsuzsanna nevét egyáltalán nem említi a 105-106. oldal. Nem indokolható ezen beszélgetések lejátszása. Arról nem is beszélve, hogy a nyomozás során bűnpártolás miatt kérelmezték védencem lehallgatását, végül azonban egy teljesen más, jól behatárolható ügy miatt lett vádlott (kerékbilincselés).
Bíró: - Úgy döntöttünk, hogy K. Zsuzsanna vonatkozásában mellőzzük ezen beszélgetések lejátszását.
Ügyész: - Egyetértek, eltekintek ezen beszélgetések lejátszásától.

Bíró: Mi az ügyészség álláspontja azon beszélgetésekkel kapcsolatban, amelyekkel azt kívánják bizonyítani, hogy Hunvald György tudott a lehallgatásokról?
Ügyész: Úgy véljük, hogy ez fontos lehet abból a szempontból, hogy ha Hunvald György valóban tudott a lehallgatásáról, akkor már ennek tudatában folytatta telefonbeszélgetéseit, így ezek tartalmát a bíróságnak is eszerint kell megítélnie.

A bíró ezek után végül engedélyezte a beszélgetések lejátszását. Ezekben lényegében egyetlen szó sem esett a vádban szereplő cselekményekről, többségük magánbeszélgetés volt, amelyekben Hunvald egy-egy utalást tett arra, hogy talán lehallgatják a telefonját. Hunvald György észrevételében elmondta, hogy ezeknek a beszélgetéseknek a lejátszása csak a közvélemény befolyásolására alkalmas.

Az egyik beszélgetésben Hunvald beszélgetőpartnere arról beszél, hogy rendben van Hunvald telefonja, vagyis úgy lehetett értelmezni, hogy nem hallgatják le azt. Sebes Péter meg is jegyezte, hogy ez a beszélgetés teljesen ellentmond az ügyész által kifejtett érvelésnek. Hiszen ez alapján Hunvald éppenhogy úgy tudta, hogy nem hallgatják le a telefonját.

A lehallgatásos beszélgetések után Hunvald vagyoni helyzetével kapcsolatos lejátszások következtek. Két beszélgetés a repülős cég finanszírozásáról szólt. Hunvald György ekkor észrevételezte, hogy a nyomozás során soha, egyetlen alkalommal sem kérdezték meg arról, hogy miből történt a cég finanszírozása. Meg sem próbálták tisztázni ezt a dolgot. Sebes Péter hozzátette, hogy be fogják csatolni a NAV vagyonosodási vizsgálatának valamennyi iratát.

Aztán volt olyan beszélgetés, amelyben az öccsével beszélgetett, aki pénzt akart kérni a kocsija javíttatására, de Hunvald azt mondta, nem tud most pénzt adni, neki sincs, a fizetéséből él. (Itt észrevételként elmondta, hogy korábban cégei osztalékából is volt jövedelme, ám ebben az időszakban már nem.)

Befejeződött tehát Hunvald telefonbeszélgetéseinek lejátszása, ám a szenzációként beígért bomba csak nem robbant fel. Nem tudom, hogy a különböző újságírók és bennfentesek mely beszélgetésekről gondolták azt korábban, hogy azok aztán majd jól lerántják a leplet Hunvaldról, és bebizonyítják, hogy bűnös, mert ilyen beszélgetést a tárgyalásokon nem hallottunk.

Kardos Péter lehallgatásai főként a Rózsa u. 18/A-val voltak kapcsolatosak, így üdítő változatosságot jelentett, hogy azok végre egy vádbeli ingatlanról szóltak.

Kíváncsian várom az év utolsó tárgyalását holnap, amikor az önkormányzat által készíttetett ingatlanértékelési szakvéleményt a bíróság szakértője, Turán Zsolt is véleményezi. (Szerk.: ezt vasárnap - vagy hétfőn - tesszük fel a blogra.)

(Fotó: Horváth Péter Gyula)

***

Gyorshír: Pénteken, december 16-án megszüntette a Fővárosi Bíróság (FB) Gál György volt erzsébetvárosi szabad demokrata gazdasági bizottsági elnöknek, a Hunvald-ügy elsőrendű vádlottjának előzetes letartóztatását, egyúttal elrendelte házi őrizetét.

A tárgyalóterembe érkezve az első, ami feltűnt, hogy ismét új ügyész foglalt helyet az erre kijelölt pulpituson. Már éppen túltettem magam azon, hogy Fazekas Géza, aki a nyomozást vezette, az első néhány tárgyalási nap után „leadta” az ügyet, és azóta csupán egyszer tért vissza a tárgyalóterembe, ám ma a helyettest is helyettesítették. Ebből az ember persze nem von le messzemenő következtetéseket, a nap végére azért mégis világossá vált, hogy ez a tárgyalási nap nem dicsfényben fog bevonulni az ügyészség történetébe.

Hunvald György letartóztatása, vagyis 2009 februárja óta mindenki mindenhol azt hangoztatta, hogy hú, majd jönnek a lehallgatási jegyzőkönyvek, és abból aztán majd minden jól kiderül, mert ott aztán olyan beszélgetések vannak, hogy mégaztán! Legutóbb épp a Magyar Nemzet riogatott azzal, hogy most aztán lehull a lepel, és kiderül ám, hogy Hunvald és Gál nem véletlenül kerültek börtönbe, sőt!

Nos kedd délutánig a bíróság a bizonyítási eljárás keretében az ügyészség indítványának megfelelően lejátszotta már ezeknek hangfelvételeknek a többségét (Gál György vonatkozásában valamennyit, Hunvald György esetében pedig már szinte az összeset), ám azok az állítólagos perdöntő telefonbeszélgetések csak nem kerültek elő. Sőt, ami azt illeti, néhány telefonbeszélgetés, amelyet az ügyészség bizonyíték gyanánt játszatott le, egyenesen Hunvald és Gál állításait támasztotta alá. Meg is kellett kérdeznem a szünetben egy ügyvédet, hogy ezeknek a beszélgetéseknek a lejátszását véletlenül nem a védelem indítványozta-e, de mint kiderült, valamennyi az ügyészség „bizonyítéka” volt. Hogy mire, az megint más kérdés.

De hogy végre konkrétumokról is szó essék, térjünk át a történések részletes ismertetésére.

A pénteki struktúrát folytatva továbbra is Gál György telefonbeszélgetéseit hallgathattuk. (A hatalmas tárgyalóterem nem igazán kedvezett ennek, mert a visszhangosság miatt sok beszélgetés teljesen érthetetlen volt. Ezt a problémát a bíróság úgy oldotta fel, hogy a hangfelvételek lejátszása alatt a kivetítőn olvashattuk is a szövegeket.)

Egymás után öt olyan telefonbeszélgetés részleteit ismerhettük meg, amelyekben Gál György és egykori barátnője, V. Éva mindennapjairól adott számot. Az ügyészség valamennyivel a közöttük lévő kapcsolatot kívánta bizonyítani. Nos, azt gondolom, hogy erre egy beszélgetés is bőven elég lett volna, másrészt miért kell ilyen vehemensen olyasmit bizonyítani, amit Gál már elismert? Arról nem is beszélve, hogy bár nem szép dolog, de ha valakinek barátnője van, az nem bűncselekmény.

Nem jó érzés más emberek magánjellegű beszélgetését hallgatni (épp ezért magánügy), így kifejezetten fellélegeztem, amikor végre Gál és egy kollégája beszélgetése került terítékre, amely, bár a polgármesteri lakáskeretről szólt, nem tartalmazott a vádhoz tartozó releváns információt.

Itt kell elmondanom, hogy a személyenként több tucatnyi indítványozott telefonbeszélgetést az ügyészség tematizálva, tehát az egyes vádpontok kapcsán csoportosítva adta meg a bíróságnak, ezek meghallgatása is eszerint zajlott. Ugyanakkor az egyik csoport a „nyomozás befolyásolása” címet viselte, de ezeket a telefonbeszélgetéseket a bíróság nem játszotta le egyelőre. A bíró felkérte az ügyészt, hogy a következő tárgyaláson mondja meg, hogy a nyomozás befolyásolása melyik vádponthoz tartozik, mert a bíróság nem talált ilyet.

Végre Hunvald György telefonbeszélgetéseihez értünk, a Hír TV is beélesítette a kameráját, a szokásos két újságíró kihegyezte ceruzáját, aztán… nem történt semmi.

Elsőként a tanácsadói szerződésekkel kapcsolatos beszélgetések lejátszására került sor. A hat elhangzott felvétel közül öt egyáltalán nem érintette a tanácsadói szerződéseket. Négy beszélgetésben Hunvald beszélget hol D. Pávellal, hol Sz.A.P-val teljesen más dolgokról (megmondom őszintén, nem is értettem, hogy miről), ami csupán azt hivatott bizonyítani, hogy Hunvald jóban volt ezekkel az emberekkel. Ezt pedig soha egy pillanatig sem tagadta. Az ötödik beszélgetésben Hunvald egy férfival beszélget, ahol elhangzik D. Pável neve is. Erről a bíróság csupán annyit mondott, hogy „megállapítjuk, hogy a beszélgetés teljesen irreleváns”. A hatodik párbeszéd végre Hunvald és Kardos Péter között zajlott, ahol azonban konkrétumot továbbra sem tudtam felfedezni.

Következett az ún. ablakcsere-ügy, reménykedtem, hogy most talán végre tényleg a vádhoz kapcsolódó beszélgetések jönnek, ám mindjárt az első Hunvald feleségének adóbevallásáról szólt, illetve arról, hogy a külföldi cége után mennyi adót kell fizetnie. Hunvald a felvétel meghallgatása után benyújtotta a bíróságnak a saját, illetve felesége 2002 és 2009 közötti valamennyi vagyonnyilatkozatát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyomozás során ezeket egyszer sem kérték sem tőle, sem az önkormányzattól, pedig ezekben feketén-fehéren benne van ez a bizonyos (repülős) cég is, amely után az ügyészség hónapokig gőzerővel nyomozott.

Két beszélgetés végre valóban az ablakcseréről szólt, ezekben Hunvald és Gál arra próbált megoldást találni, hogy forrást találjanak a Dózsa György út 80. szám alatti társasház nyílászáró cseréjére.

A következőkben megismétlődött egy korábbi esemény. A bíróság felkérte az ügyészséget, hogy jelölje meg a következő tárgyalásra, hogy melyik vádponthoz tartozik az, hogy „Hunvald értesült a lehallgatásról”. Így természetesen, Gál esetéhez hasonlóan az ebben a körben indítványozott beszélgetések sem kerültek lejátszásra egyelőre.

Végre elkövetkezett az 1-es vádpont, vagyis az ingatlanügyekkel kapcsolatos telefonbeszélgetések közzététele. Hunvald György még a felvételek elindítása előtt észrevétellel kívánt élni. Elmondta, hogy két olyan beszélgetést is talált, amelyek titkosítását nem oldották fel, így azok továbbra is államtitoknak minősülnek. A bíró azonnal figyelmeztette, hogy nehogy felolvasson ezekből, ám ekkor Hunvald jelezte, hogy éppen az a probléma, hogy ezek a nyomozati irat részeit képzik, így rengeteg ember olvashatta már azokat. Bár a két beszélgetés egyikét sem indítványozta az ügyészség meghallgatásra, ettől még súlyos mulasztást követtek el. Hunvald azt is közölte, hogy észrevételét az ügyészség tekintse feljelentésnek. (Arról már korábban beszámoltunk, hogy különleges személyes adatainak nyíltan kezelése ügyében Hunvald már több kifogást emelt, számtalan panasszal élt.)

Az első lejátszott beszélgetés a Király u. 27. szerződéséről szólt, amellyel kapcsolatban Sebes Péter észrevételezte, hogy a Király u. 27-tel kapcsolatban az ügyészség nem emelt vádat Hunvald ellen. A következő beszélgetésekben Hunvald a Király utcai lakókkal folytatott lakossági fórumok eseményeiről számolt be. Tehát azon túlmenően, hogy a vád tárgyát képező ingatlanokról volt szó, semmilyen olyan információval nem lettünk gazdagabbak, amelyek a vádat támasztották alá.

Az ötödik lejátszott beszélgetés az ügyészség indítványa szerint azt hivatott bizonyítani, hogy Hunvald igenis tudott arról, hogy a Király Palace Kft. N. György cége. Sebes Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a telefonbeszélgetés 2008. áprilisi, vagyis Hunvald persze, hogy tudott erről, hiszen már olvasta a feljelentést, illetve minden újság erről cikkezett ebben az időszakban.

Érdekes volt ugyanakkor az az igen hosszú beszélgetés, amelyet Hunvald a HVG egyik újságírójával folytatott. Ez volt az egyik olyan beszélgetés, amelyet akár a védelem is indítványozhatott volna lejátszásra. Világosan kiderült belőle, hogy ez az ingatlaneladási konstrukció nem N. Györgyékre lett kitalálva, hiszen mintegy 40 ingatlanra alkalmazta azz önkormányzat, amiből több mint 30 megvalósult. Azokat a szerződéseket mondta fel az önkormányzat (7 darabot), ahol a vevők nem teljesítették a szerződéses feltételeket. Ezek a vevők pedig többnyire N-ék voltak. A beszélgetésből az is kitűnik, hogy Hunvald egyáltalán nem ismerte a befektetőket, fogalma sem volt például arról, hogy ki az a K. G. Sándor, illetve M. Jenőről azt hitte, hogy ő N. Zoltán. Az újságíró kicsit tájékozottabb volt ezügyben, mint ő.

A további beszélgetések közül talán azt emelném, ki, amelyben Gál György azt mondja Hunvaldnak, hogy „kilövési engedély van, de nagyon”. Miután valamennyi magyar sajtóorgánum erről az egy momentumról számolt be a keddi tárgyalási nap ürügyén, nem érzem szükségét, hogy bővebben én is írjak erről. Ugyanakkor ez a beszélgetés sem valamely vádpontról szól.

Tudom, hogy a blog olvasói ennél konkrétabb információkra lennének kíváncsiak, ugyanakkor teljesen feleslegesnek tartom, hogy oldalakon keresztül értekezzek egyfelől magánjellegű, másrészt a vád szempontjából teljesen érdektelen beszélgetésekről. Csütörtökön a bíróság előreláthatóan a végére ér a Hunvald Györggyel kapcsolatos lehallgatásoknak, és további vádlottakkal folytatódik a bizonyítási eljárás.

Ugyanakkor fontos információkat tudhattunk meg a bírói tanács vezetőjétől, aki elmondta, miként terveznek a következő időszakra. Nagyjából január 12-ig szeretnék lezárni a bizonyítási eljárást, és ha ezt sikerül tartani, akkor január 17-én az ügyész (majd meglátjuk melyik) megtarthatja perbeszédét. Az ezt követő januári tárgyalási napokat kitöltik majd a védői perbeszédek, így, ha minden a tervek szerint alakul, nagyjából február közepére várható az elsőfokú ítélet.

MTI Fotó: Máthé Zoltán