Forgatva a per iratait, felmerült bennem, hogy az értékbecslésekkel kapcsolatban szóba került erzsébetvárosi házak, ingatlanok mennyire lehetnek ismerősek például a T. Olvasónak? Mikor, ki építette őket? Egyáltalán, mekkorák, vagy hogy néznek ki? Legtöbben szerintem – persze a környéken lakók, vagy az érintettek kivételével - azt sem tudják, hogy milyen épületekről van szó. No, akkor most ezen változtassunk - jött az isteni (?) szikra - és azonnal el is kezdeném bemutatni az ú.n. "ingatlanüggyel” kapcsolatosan így vagy úgy szóba került házakat a T. Nagyérdeműnek. Már csak azért is, hogy legalább fogalmunk legyen arról, hogy miről is van - illetve volt - szó a tárgyalás folyamán.
Kezdjük talán rögtön az oly sokat emlegetett, és többek által oly annyira kedvelt Király utcai házakkal…
***
Király utca 15. (Hrsz.: 34184)
A háromemeletes ún.: Szelényi-ház a Király utca és a Holló utca sarkán található. Romantikus stílusban épült, 1852-ben Pollack Ágost tervezte Szelényi József részére. A későbbi háztulajdonos Pejacsevics László gróf 1890-ben átalakíttatja az épületet Kirschenbaum Keresztély építőmesterrel.
Itt működött valaha a Blaue Katze, a Kék Macska mulató. Belépődíj és kabaréműsor volt a Kék Macskában, csupa német kuplé és burleszk. Hansi Reichsberg villámjelenete Budapesten, Prágában és Bécsben játszódott, de bájos arcocskák szerepeltetése végett fellépett benne Katicza, Boriska, Aranka és Irén. Mindet német lányok alakították. Viszont Grünbaum Henrik Vilmos jóképű, jó hangú fia, Baumann Károlyra szépítve a nevét, először énekelt itt kuplét magyarul, persze Zerkovitztól. (Baumann lett a Kőmíves színészdinasztia ősatyja.)
A ház természetesen műemléki épület, így csak felújítása után van lehetőség a lakások eladására. (Később részletesebben, kissé más formában újra foglalkozunk ennek a háznak a történetével, külön figyelemmel - maradva a zenénél - a Kleinzack legendára (előjáték) a Hoffmann meséiből.)
Király utca 21. (Hrsz.: 34164)
A kétemeletes, klasszicista stílusú Jó Pásztor-házat a Kazinczy utca (Kazinczy u. 56.) sarkán Pollack Mihály építette 1833-ban Dlauchy Ferenc nevű lakatosmesternek, majd 1845-ben átépítették Diescher János vezetésével. Helyreállították Horler Miklós tervei alapján 1956/57-ben.
Dlauchy Ferenc lakatosmester háromudvaros lakóháza kívül és belül is őrzi a XIX. század kisvárosias hangulatát. A dongaboltozatos kapualjba lépve a félköríves lépcsőház előtt a négyoszlopos előtéren át vörösmészkővel burkolt udvarra jutunk, ahol vörös márványból készült kút fogadja a belépőt. Az épület különben az 1840-es években itt működő "Jó Pásztor" nevű hírhedt éjszakai lebuj után kapta a nevét.
A kirendelt ingatlanszakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a Király utca 15. és 21. számú ingatlanokat, mivel műemlékvédelem alatt állnak, nem szabad lebontani. Csak akkor lehet puszta telekként értékelni egy ingatlant, ha van rá jogerős bontási határozat, ebben az esetben viszont akkor is, ha nincs lebontva - állapította meg.
Király utca 25.-27.-29. (Hrsz.: 34140, 34139, 34138)
Blogunkon – és a per tárgyalása során – mindig csak Király utca 25-27-29. szám alatt említett épületek, bármily meglepő is három külön házat, és külön történetet takar. Ezeket most külön-külön fogom bemutatni. (2008-ban az önkormányzat pályázatot írt ki a Király u. 25.-27.-29. alatti ingatlan értékesítésére, árként a lakók kártalanítási költségét megjelölve. A nyertes cég nem tudta vállalását teljesíteni, így az ingatlan - tudomásom szerint - a mai napig önkormányzati tulajdonban van.)
Király utca 25. (Hrsz.: 34140)
Az egyemeletes, koraklasszicista lakóház 1810 körül épült. Az oldalszárnyak ablakai felett félköríves mezőkben domborművű medalionok. Kapualja boltozatos, udvarán kőkonzolos függőfolyosó látható. A műemlék épületnek egymásba nyíló két udvara van. A hátsó udvart körülvevő szárnyak később, a XIX. század végén épültek, kapuja jelenleg befalazva áll.
1956-ban a főváros, úgy látszik elgondolkodott a műemlék épületek rettenetes állapotán, és Komárik Dénes tervei alapján a Király utcában több régi épületnek rendbe hozatta legalább az utcai frontját. Azóta persze mocskolódott már a façade, de csinosak az ablakok fölött a kis klasszicizáló büsztök...
Király utca 27. (Hrsz.: 34139)
Ez a kétemeletes, 1833-ban épült, de többször is átépített (1866, 1910) klasszicista eredetű, szecessziós homlokzatú, polgárházból munkás-bérkaszárnyává alakított lakóház sok változáson esett át. A korai eredetű utcai épületrészben toszkán oszlopokkal határolt nyitott lépcsőház látható, benne félköríves vörösmészkő lépcső, öntöttvas korláttal.
A XX. század eleji bővítés és homlokzatátalakítás során megőrizték a klasszicista erkélyt és annak - az egykor itt működő fogadóra utaló - "ZŰR STADT PEST" feliratú kovácsoltvas korlátját. De itt nyílt meg az első magyar mozi is. Ungerleider Mór 1891-92 táján ebben a házban kezdte el mulattatni vendégeit a laterna magica tüllre vetített árnyképeivel.
Király utca 29. (Hrsz.: 34138)
Az 1843-ban Hohlfeld Ignác részére épült kétemeletes klasszicista lakóház egyike annak a megközelítőleg 90 épületnek, mely Hild József tervei alapján épült fel Erzsébetvárosban és jelenleg is fennáll. Eredeti a klasszicista kapubejáró, és az 1903-ból való eklektikus erkély.
A házat - másik kettővel együtt - 2008-ban egy csomagban vásárolta meg az Autóker. Értékesítésük évek óta zajlott, 2005-ben egyszer már eladta őket a VII. kerület, akkor még pályázat nélkül. Csupán azzal a feltétellel, hogy az új tulajdonos két éven belül megegyezik a lakókkal a kiköltözésről, megfelelő csereingatlant vagy kártérítést ajánlva. Ez végül is a két év alatt nem történt meg, így a korábbi adásvételi szerződést kénytelen volt felbontani az önkormányzat.
Utolsó kommentek