Mint már előző, témához kapcsolódó posztunkban (Strasbourgi válasz) is írtuk, Hunvald György tavaly ősszel keresetet nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz az őt ért jogsértések miatt. A beadvány szerint (Strasbourgi beadvány - 2011. január 11.) indokolatlan ellene ilyen hosszú ideje fenntartani a legszigorúbb kényszerintézkedést, ráadásul védője szerint az ügyészség és a bíróság is megsértette Hunvaldnak a "pártatlan és tisztességes eljáráshoz és az eljárás ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jogát".
Mostanra sikerült lefordítanunk a Strasbourgi Bíróság által még júliusban küldött két dokumentumot. Ezek angol nyelven érkeztek Hunvald György ügyvédjéhez, így mi fordítottuk le őket. Hangsúlyoznánk tehát itt is, most is, hogy ezek nem hivatalos fordítások, hanem saját próbálkozások.
Tájékoztatásul: az itt olvasható anyagok úgy függnek össze, hogy van a Strasbourgi válasz névre hallgató dokumentum, ez maga az alaplevél, és van – ez a most közlésre kerülő - Tényállás nevű dokumentum, amely a válaszlevél melléklete. (A későbbiek folyamán mindkét dokumentum felkerül eredeti, angol nyelvű formában a Dokumentumtárba, - és amint megkapjuk, - a hivatalos fordítás is.)
***
MÁSODIK SZEKCIÓ
Kérelem száma 68435/10
HUNVALD György
kontra Magyarország
benyújtva 2010. november 15-én
TÉNYÁLLÁS
A TÉNYEK
A kérelmező, Hunvald György magyar állampolgár, aki 1965-ben született, és Budapesten él. A Bíróság előtt dr. Sebes P. képviseli, egy Budapesten praktizáló ügyvéd.
Az ügy körülményei
Az ügy kérelmező által benyújtott tényei összefoglalva a következők.
2009. február 11-én a kérelmezőt, az egykori polgármestert ingatlanok értékesítésével kapcsolatos súlyos csalás és más bűncselekmények vádjával letartóztatták. 2009. február 12-én olyan határozatot hoztak, hogy fogvatartása alatt látogatókat csak őrök jelenlétében fogadhat. Ugyanezen a napon elrendelték előzetes letartóztatását azzal az indokkal, hogy fennáll a tanúbefolyásolás és a bűnismétlés veszélye. 2009. március 30-án és 2009. június 8-án az előzetes letartóztatást ugyanezen indokokkal meghosszabbbították. A kérelmező többszöri keresetei a szabadon bocsátás, a háziőrizet, illetve az óvadék vonatkozásában eredménytelennek bizonyultak.
2009. május 11-én Hunvald György kérelmét, hogy telefonon kacsolatot tarthasson feleségével, elutasították. A feleség számára havi egy látogatást engedélyeztek, majd 2009 májusában és júniusában plusz egy-egy látogatást. A későbbiekben engedélyezték, hogy havonta egyszer a kérelmezőt négy kiskorú gyermeke egyszerre látogassa. Végül a telefonos kapcsolattartást a családra korlátozva heti háromszor tíz percben engedélyezték, ám ugyanezen időből vonódik le az ügyvédjével való konzultáció is.
2009. augusztus 11-én, november 11-én, 2010. február 10-én, április 7-én, június 1-jén és július 23-án az előzetes letartóztatás újra meghosszabbították; a döntésben a szökés-elrejtőzés, a tanúbefolyásolás és a bűnismétlés veszélyére hivatkoztak.
Ezen határozatok indoklása szinte mondatra azonos volt minden esetben, vagyis, hogy a kérelmező, aki egy tisztességtelen ingatlan-értékesítési koncepciót hangszerelt meg, a várható büntetési tétel nagysága miatt megszökik, megfélemlít vagy befolyásol tanúkat, megsemmisít bizonyítékokat, vagy folytatja az ügyészség által támadott gyakorlatot. A 2010. július 23-i határozat vonatkozásában a Budapesti Fellebbviteli Bíróság még azelőtt elutasította a kérelmező fellebbezését, hogy a kérelmező benyújtotta volna a részletes írásos kérelmet.
2010. szeptember 28-án szökés és tanúbefolyásolás veszélyére való hivatkozással a kérelmező előzetes letartóztatását ismételten meghosszabbították, az óvadék ellenében való szabadon bocsátási kérelmét elutasították
2010. október 3-án a kérelmezőt nem engedték szavazni a helyhatósági választásokon, mert állandó lakcíme nem a börtön választókörzetében volt.
2010. november 22-én az előzetes letartóztatást ismét meghosszabbították, ezúttal a szökés veszélyére való hivatkozással.
A kérelmező ismételt keresetei a szabadon bocsátás, a háziőrizet, illetve az óvadék vonatkozásában eredménytelennek bizonyultak.
A kérelmező még mindig előzetes letartóztatásban van, várja a tárgyalást. Beadott egy újabb szabadon bocsátási kérelmet, amelyben egy csecsemőmirigy ciszta eltávolítását célzó műtét is szerepelt, ám ezt is elutasították. A hatóságok úgy látják, hogy az operáció elhalasztása nem járhat életveszélyt okozó komplikációkkal, a folyamatos megfigyelésre pedig a börtön egészségügyi felszereltsége is megfelelő.
A PANASZOK
A kérelmező az előzetes letartóztatás elnyújtását kifogásolja, és ebben a tekintetben az Egyezmény 5. Cikkelyének 1. és 4. §-ában bízik. A 6. Cikkely 1. 2. és 3. §-a alapján ugyancsak felpanaszolja az ellene lefolytatott büntetőügyi eljárás elnyújtását és állítólagos igazságtalanságát/méltánytalanságát. Beadványában továbbá kifejti, hogy a családjával való kapcsolattartás elégtelen biztosítása a 8. Cikkely megsértését eredményezte. Állítja továbbá, hogy választójogának megtagadása a helyhatósági választáson az Egyezményhez fűzött Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 3. §-ának megszegése. A 2010. július 23-i fellebbezést elutasító határozattal kapcsolatban a kérelmező álláspontja szerint a Fellebbviteli Bíróság meghosszabbító határozatának idő előtti meghozatala megfosztotta őt a hatékony jogorvoslat lehetőségétől, így sérült a 13. Cikkely. A 2. Cikkelyre hivatkozva felpanaszolja továbbá, hogy nem engedélyezték számára a műtétet. Ugyancsak hivatkozik az Egyezmény 4. Cikkelyére, valamint az Egyezményhez fűzött Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 12. §-ára.
KÉRDÉSEK A FELEKHEZ
1. A kérelmező előzetes letartóztatásának hossza nem minősül az Egyezmény 5. Cikkely 3. §-a megsértésének, amely az „ésszerű/méltányos idő” követelményt tartalmazza?
2. Az Egyezmény 8. Cikkely 1. §-a értelmében a kérelmező számára engedélyezett csekély látogatási és telefonálási lehetőség nem minősül a kérelmező családi élethez való jogának figyelembe vételébe való beavatkozásnak? Amennyiben igen, a beavatkozásra a 8. Cikkely 2. §-a alapján volt szükség?
3. A kérelmező egy érvényes eljárás részese volt, amely során kétségbe vonhatta/kifogásolhatta a fogvatartásának törvényességét, ahogy azt az Egyezmény 5. Cikkely 4 §-a megköveteli, ha a 2010. július 23-i meghosszabbító határozat elleni ellenvetését/tiltakozását elutasították, mielőtt még részletes fellebbezését előadhatta volna?
Utolsó kommentek