HTML

A Hunvald-per

Minden, amit tudni szerettél volna a Hunvald-perről, de nem merted megkérdezni.

(... és igazság szerint, eddig nem is volt kitől...)

Facebook-oldalunk:

Utolsó kommentek

  • Unium: Elképzelhető a vádló szakmaiatlansága a felmentő ítéletben. De ha valakit egymillió ügyben felment... (2020.12.28. 19:41) 146. Az utolsó nap
  • oroszjanos: nem sok egyértelmű dolog van ebben az egészben... (2012.10.20. 20:08) 98. Megdőlhet a fő vád
  • Palást: Tisztelt Szerkesztők! Mi is köszönjük a T. Szerkesztők tevékenységét, a blog megnyitását és azt a ... (2012.03.09. 17:48) 147. Itt a vége!
  • gergelyjózsef: Sajnálom, hogy a blog befejeződik. Nagyon hasznos volt, hogy a mindenfelé olvasható, látható sok m... (2012.03.08. 04:07) 147. Itt a vége!
  • Palást: Hunvald Györgyöt a T.Biróság a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában szereplő legsúlyosabb vádp... (2012.02.26. 22:06) 145. Gyorshír - Itélethírdetés
  • Utolsó 20

Címkék

ablakcserék (3) alapügy (4) aljegyző (1) államtitok (8) alpolgármesterek (2) ártatlanság vélelme (3) atv (1) autócsoda (2) a ier számokban (1) b.gábor (4) b.rózsa (4) b.tibor (3) bárándy (1) bárándy péter (1) beadvány (5) belpolitikai (4) bilincs (2) bizonyítási eljárás (2) bűnszervezet (9) cz.brigitta (3) cz.csaba (12) d.eszter (17) d.pával (1) d.pável (3) d.pavel (1) dembinszky u.26. (2) dembinszky u.32. (2) deutsch tamás (6) dob u.107. (3) dob u.14. (3) dob u.18. (4) dokumentumtár (35) dokumentumtár bővítés (2) dózsa györgy úti házak (3) dr.h.lászló (17) dr.h.lászlóné (8) dr.k.zsuzsa (1) dr.k.zsuzsanna (1) elévülés (5) előállítás (2) előterjesztés (2) előzetes (20) előzetes megszüntetése (1) elsőfokú ítélet (2) erlak (4) értékbecslés (31) értékbecsló (1) értékbecslő (16) erva (2) erzsébetváros (49) f.zsuzsa (1) fapál lászló (1) fazekas géza (4) felbujtó (1) feljelentés (6) feljelentő (7) fellebbezés (9) fidesz (2) fogvatartái idő (1) fővárosi bíróság (9) fővárosi ítélőtábla (8) fővárosi törvényszék (2) g.gergő (1) gál györgy (71) gazdasági társaság (1) gergely józsef (2) gozsdu udvar (5) gyanúsítások (1) gyanúsított (1) h.lászló (3) hagyó (4) határidőnapló (2) háziőrizet (1) házi őrizet (14) házkutatás (1) hazugság (3) hír tv (3) hivatali visszaélés (6) hunvald (103) hűtlen kezelés (4) igazságügyi szakvélemény (7) ingatlan (26) interjú (1) iratismertetés (2) ítélet (1) ítélethirdetés (5) ítélkezési szünet (3) jegyző (5) jegyzőkönyv (1) jogi pr (3) jován lászló (1) k.gusztáv (4) k.lajos (26) k.péter (1) k.viktor (7) k.zsuzsanna (2) k. georges sándor (4) kádár andrás (1) kardos péter (20) károly krt 3/a (7) kenőpénz (5) képviselőtestület (8) kerékbilincs (9) kihallgatás (2) király u.15. (24) király u.21. (4) király u.25 27 29. (6) király utca (7) ki kicsoda (6) klauzál u.8 10. (5) koronatanú (4) korrupció (4) közokirat hamisítás (4) kronológia (3) l.béla (1) l.györgy (3) lakáskiutalás (8) lakhelyelhagyási tilalom (7) lázár jános (1) lehallgatás (10) letartóztatás (1) letéti pénzek (8) levél (4) like (1) m.jenő (5) magánszakvélemény (2) magyar hírlap (1) magyar nemzet (1) média (3) megbízatási szerződések (9) meghosszabbítás (3) mellékszereplők (6) mexikó (4) miértek (4) mobil telefon (4) moderálási elvek (1) mszp (2) műemléki védelem (5) n.frigyes (1) n.györgy (58) n.zoltán (7) népszava (2) nyaraló (1) nyomozás (9) n györgy (1) o.krisztina (1) önkormányzat (57) opciós szerződések (3) origo (1) őrizetbe vétel (3) óvás egyesület (1) p.attila (3) p.ferenc (3) p.gábor (1) p.sándor (1) patziger ferenc (1) per (13) perbeszéd (1) perbeszédek (3) péter (1) petrocelli (6) polgármester (21) politikai tanácsadó (1) politikusbűnözés (1) projektcégek (3) projekt ár (1) revizori jelentés (1) riport (2) rólunk mások (2) rovat (1) rövidhír (1) rózsa u.18/a (9) s.judit (1) s.zoltán (1) sajtó (7) sebes péter (3) sofőr (13) strasbourg (6) strómanok (10) sz.a.p. (5) sz.piroska (6) szabadlábra helyezés (6) szabó zoltán (15) szerződések (5) szilánkok (5) szolgálati közlemény (3) t.dóra (2) tanácsadói szerződések (1) tanú (7) tanuk (6) tanúk (1) tárgyalás (16) ténytár (1) top 10 (1) turán (1) turán zsolt (5) ügyész (8) ügyészség (32) ügyvéd (15) ügyvédi titok (1) utolsó szó (1) utolsó szó jogán (11) v.ágnes (18) v.éva (3) vádalku (11) vádbeszéd (6) vádirat (11) vádlottak (13) vádpontok (1) vád módosítása (2) vagyon (5) vagyongyarapodás (4) vattamány zsolt (11) védett tanú (6) védőbeszéd (3) véleményvezér (2) vesztegetési pénzek (1) videó (2) visszatekintő (3) zs.árpád (2) zsidónegyed (1) zsolt (1)

Moderálási elvek

1. Ha a másikat, nem pedig a mondanivalóját minősíted durván, kitiltunk egy időre.

2. Ha népek vagy társadalmi csoportok ellen uszítasz, kitiltunk mindörökre.

* Komentmoderálási elvek (részletesebben)
* Email: hunvaldperKUKAC gmailPONTcom

2012.02.02. 12:55 Hagi7

131. 55. nap – Január 31./2.

Címkék: lehallgatás sofőr képviselőtestület vagyon vádbeszéd védőbeszéd hunvald kardos péter v.ágnes d.eszter n.györgy b.tibor k.viktor sebes péter

Másodikként Sebes Péter, Hunvald György védője emelkedett szólásra. Talán érthető okokból jelen sorok íróját az ő beszéde érdekelte a legjobban, és bizony Bárándy Péterhez hasonlóan ő is remek beszédet intézett az egybegyűltekhez. Bár a két ügyvéd stílusa és habitusa is alapvetően eltér egymástól, ez a különbség csak még élvezhetőbbé tette a két előadást. Egyikük sem írta meg előre beszédét, csupán vázlatokat használtak, ami véleményem szerint igen méltányolandó teljesítmény, főként egy ekkora volumenű ügy esetében. Sebes olykor nem félt kissé cinikus lenni, ha célzott valamire, az nem homályosan veszett a távolba, hanem nyílegyenesen mutatott egy meghatározott irányba.

Sebes Péter sem érezte szükségét, hogy „szétbeszélje” a tárgyalást, mondandója mintegy két órát ölelt fel. Rögtön az elején leszögezte, hogy mindent, amit védőbeszédében állít, bizonyítékokkal igazol, így mondandója alátámasztására, a tények összegzéséről szóló 100 oldalas kiegészítést csatolt a védőbeszédhez egyfajta mellékletként, amelyet átadott a bíróság számára, és amelyet hamarosan mi is közzé teszünk.

„Jól döntött-e Hunvald György, amikor egy olyan ügyvédet bízott meg a képviseletével egy ilyen fontos ügyben, akinek már a védőbeszéde első mondatával problémája adódik? A szakmánkkal ismerkedve nekem azt tanították nagyszerű kollégák, ügyészek, hogy a legkisebb helyi bíróságtól a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsáig a megszólítás Tisztelt Bíróság. A bíróság tekintélyét ugyanis nem az elhelyezkedése, nem is a hatásköri szintje, különösen nem az elnevezése adja meg, hanem az, hogy az Állam büntetőjogi igényét testesíti meg, a Magyar Köztársaság címere alatt ítélkezik…
De hát ma már a köztársaság is …

Tisztelt Bíróság!
Indítványozom, hogy Hunvald György vádlottat az ellene emelt vád alól, mert nem állapítható meg, hogy bűncselekményt követett el, mentse fel.

Jelentős közérdeklődés mellett folyt ez az eljárás a kezdetektől fogva, a közvélemény a médián, sőt, a politikán keresztül is hallatta a hangját, megszólalt az emberek igazságérzete a parlamentben is, egy országgyűlési képviselő adott hangot hozzá. Bár az nyilvánvaló, hogy a politikusi megszólalásnak és a bíróság azt követő, azzal egybeeső döntésének egymáshoz nem volt semmi köze, mégis igazat adok annak az idősebb kollégámnak, aki egy régebbi védőbeszédében, melyet egy vidéki bíróság előtt folyt eljárásban mondott el, arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvéleményt távol kell tartani az ítélkezéstől, ott nincs semmi keresnivalója.”

Mielőtt rátért védőbeszéde konkrét fejezeteire, Sebes az ügyészi vádbeszéddel kapcsolatos reflexióit fogalmazta meg.

„Jelen észrevételek nem terjednek ki a bizonyítékok mérlegelése kapcsán természetesen fennálló ellenvéleményemre, csak az általam tapasztalt ténybeli és logikai hibákra, tévedésekre reflektálok. A bizonyítékok értékelése kapcsán eltérő álláspontomat röviden a védőbeszédben, részletesen a perbeszéd mellékleteként benyújtott beadványban fejtem ki.”

1. Az ügyész által vélt ellentmondások Hunvald vallomásában
Ügyész: A nyomozás során tett vallomásában Hunvald György azt mondta, hogy D. Esztert valaki elhozta hozzá az önkormányzatba, arra már nem emlékszik, hogy ki, és így ismerkedtek meg. N. György is ezt vallotta. Később a tárgyaláson azonban már azt vallotta, hogy a Fészek Klubban ismerkedtek meg 2004. április 24-én.

Hunvald az első kihallgatásán már jelezte, hogy nem emlékszik pontosan a megismerkedés körülményeire, de a Fészek klubbéli találkozóra ő is emlékezett, miként D. Eszter is. Nos, október 4-én a bírói kérdésre N. György a következőket mondta erről: „Itt most az a fogalmi zavar, hogy én azt mondom, hogy először az én számomra az első találkozás az önkormányzat épületében történt Hunvald úrral, de a D. Eszter pedig azt mondja, amikor a Fészek Klubban találkoztunk. Ez feltehetően egy-két hét távlatában lehetett is, és utána biztos be is mentünk a Hunvald úr irodájába, nem aznap természetesen. Ezen a megbeszélésen a következők történtek. A Fészek Klubban – én emlékszem erre a találkozóra - kezet fogtak egymással, beszéltek egy mondatot és elmentek.

„Ez így már azt hiszem, mindenki számára egyértelmű, nem igaz, hogy Hunvald tévedett, illetve ha tévedett, akkor pont azt a tévedést követte el, amit N. György is, aki ezt itt ismerte el. És mint mindig, ebben az esetben is a nőknek van igaza, D. Eszter emlékezett a legpontosabban” – mondta Sebes Péter.

Ügyész: Hunvald már több alkalommal elszólta magát, így például újságnak tett nyilatkozatban is tett olyan kijelentést, amely szerint mégiscsak ismerte Nagy György érdekviszonyait.

Hunvald a Népszava 2010. február 1-i számában a következőképp fogalmazott: „A koronatanú az az ember, akinek a szerződéseit 2008 januárjában felmondtuk, és aki emiatt megfenyegette a képviselő-testületet, hogy mindenkit börtönbe juttat.” Az ügyészség ebből arra következtetett, hogy Hunvald igenis tudott arról, hogy N. György állt a projektvégek mögött. Ugyanakkor ennek kapcsán Hunvald valamennyi vallomásában elmondta, hogy az információi utólagosak, elsősorban az ügyészség közlésein alapulnak. (A cégadatok felgöngyölítésének letartóztatása után, ügyvédje segítségével látott neki.)

Ügyész: ellentmondást vélt felfedezni a vételi ajánlatok ügyében. Míg korábban Hunvald azt vallotta, hogy Gál György a Garay u. 48. vételi ajánlatát jelezte a vezetői értekezleten, a vád módosítását követő kérdezz-felelek során ezt úgy módosította, hogy Gál valamennyi vételi ajánlatról a vezetői értekezleten tájékoztatta.

Április 21-én a tanácselnök egy V. Évára vonatkozó kérdésére Hunvald azt válaszolta: „ …A vezetői értekezleten Gál György jelezte, hogy van érdeklődő a Garay u. 48. számra, érkezett szándéknyilatkozat is, azt mondta, hogy a bizottság elé viszi az ügyet.” Ugyanezen a tárgyalási napon Hunvald egy másik kérdésre ezt válaszolta: „… Ha ez az ingatlanközvetítő, vagy befektető, aki valamilyen fejlesztés iránt érdeklődik, elküld egy nyilatkozatot hozzám, vagy a jegyzőhöz, vagy a Gazdálkodási iroda vezetőjéhez, mert oda is érkezett néha ilyen szándéknyilatkozat, bekerül a vezetői értekezletre és utána indul tovább a korábban vázolt módon. Igen, ez az első lépcsőfok.”

Sehol egy árva ellentmondás.

Ügyész: A Polgármesteri keret kapcsán Hunvald azt állította, hogy 2006-ban módosították a rendeletet, de ez nem igaz, mert 2005-ben.

Erre Sebes Péter a következőképpen reagált: „Igazából nem tudom meglátni a veszélyt abban, ha Hunvald a nyomozás során tett igen pontos vallomása után valamelyik tárgyaláson 2005 helyett 2006-ot mondott volna, de szerintem nincs itt tévedés, ahogy azt a nyomozás során mondta, a lakásokkal kapcsolatos vádpontok közül kettő a 2005-ben módosított lakásrendelet, egy pedig a 2006-os új rendelet hatálya alatt történt.”

2. A bizonyítékok ügyészi értékelése
Az ügyészi vád alaptézise a következő: Amikor N. György bemutatta Hunvaldnak D. Esztert, elmondta, hogy ő a külföldi befektetők képviselője, tehát Hunvald tudott arról, hogy vannak külföldi befektetők, akik drágábban megvásárolják N. Györgyéktől az ingatlanokat. Hunvald György tudta, hogy N. áll a cégek mögött, tudta, hogy drágábban tovább adja az ingatlanokat a D. Eszter által képviselt külföldieknek, mégis aláírta az önkormányzat nevében a szerződéseket.

A tény ezzel szemben az, hogy azon ingatlanok esetében, amelyek D. Eszter érdekeltségébe tartoztak, már Hunvald és D. Eszter megismerkedése előtt megtörténtek a testületi döntések.

Azaz a megismerkedésüket követően már nem történt olyan ingatlan elidegenítés, melyet később D. Eszter kliensei vettek volna meg. Üresben, bizonyíték nélkül állítja az ügyész, hogy Hunvald és D. Eszter megismerkedésekor Hunvald tudta, hogy N. áll a korábban ingatlant vásároló projektcégek mögött, és azt is, hogy Hunvald tudta volna, hogy D. Eszter az eladási árnál drágábban veszi meg az ingatlanokat, egyáltalán, hogy tudta volna, mennyiért veszik meg az ingatlanokat. Erre a védőbeszéd mellékletének 3/c) és 4. pontja írja le részletesen a bizonyítékokat.

Az ügyészség véleménye szerint szintén Hunvald bűnösségét támasztja alá, hogy B. Tibor ügyvédnek néhány ingatlan esetében már a képviselőtestületi döntés előtt megbízást adott a szerződések előkészítésére.

B. Tibor egy 2004. március 31-i szerződéssel kapott megbízást a Király u. 15. és 21. a Dob u. 14. és a Garay u. 48. szám alatti ingatlan szerződésének elkészítésére. Ezekre az ingatlanokra 2004. március 25-én kedden készült el a Gazdasági Bizottság részére az előterjesztés.

Az előterjesztést, ahogyan azt Gál György és Hunvald is elmondta, és a kihallgatott koalíciós képviselők megerősítették, bevitték a koalíciós egyeztető fórum, az ún. „vezetői értekezlet” elé, amelyet ebben az időben minden héten hétfőn tartottak. E felsorolt négy ingatlant is értelemszerűen „bevitték” a vezetőire, ami ha hétfőn volt, akkor március 31-re esett. Feltehetően ez okból került bele Bálint Tibor 31-i megbízási szerződésébe a négy ingatlan. „Nem értem, ez hogyan bizonyítja Hunvald György bűnösségét bűnszervezetben elkövetett csalásban.”

A lehallgatási anyagok között az ügyész igen sok bizonyítékot vélt felfedezni, melyek Hunvald György bűnösségét bizonyítják. Nem könnyíti meg a védekezést, hogy az általánosság szintjéről nem mozdult el.

a) Bizonyítéknak tekinti, hogy Hunvald tudott az értékbecslések manipulálhatóságáról.
„Én is tudok az értékbecslések manipulálhatóságáról, Bárándy úr is tud az értékbecslések manipulálhatóságáról, és Molnár Marcell (az önkormányzat ügyvédje) kolléga is tud az értékbecslések manipulálhatóságáról. Sajnos kevés olyan ember van, aki ne tudna arról, hogy sok más mellett az értékbecslés is manipulálható. Ennek én nem örülök, de eddig nem tartottam attól, hogy ebből nekem még bajom is lehet.”
b) Bizonyítéknak tekinti, hogy Hunvald sejtette, hogy lehallgatják, de azt gondolta, hogy mégsem hallgatják le, de ha mégis, akkor el tudja intézni.
Miután évek óta folyt a nyomozás az önkormányzatnál, nem csoda, ha élt a gyanúperrel, hogy lehallgatják. Az igaz, és ennek világos bizonyítékait nyújtják a lehallgatások, hogy a polgármester mindent megtett azért, hogy megtudja, lehallgatják-e. Az is igaz, és ennek is világos bizonyítékait nyújtja a lehallgatási anyag, hogy nem tudta meg.
c) Az ügyészség szerint kikövetkeztethető, hogy Hunvald részt vett ezekben az ügyekben csak saját szerepét akarta tompítani, és ennyi év után is visszautalt a cselekvőségükre. A lehallgatott telefonbeszélgetésekből ezzel szemben épp az tűnik ki, hogy még 2008-ban sem volt tisztában az ügy szereplőivel és egy csomó dologgal kapcsolatban.

Végül, de nem utolsó sorban az ügyész vádbeszédében az alábbiakra is kitért: A sofőr vallomásán alapuló Hunvald-Gál pénzátadásokat nem azért nem tették a vád tárgyává, mert aggályosnak tekintették volna a sofőr vallomását, hanem azért, mert azt egyéb bizonyíték nem támasztotta alá.

Ezzel kapcsolatban Sebes Péter csak két megjegyzést tett: Régi, talán elavult büntetőeljárási ismereteim szerint a Bíróság a vád tárgyává tett cselekményekről hoz döntést. Az új büntetőeljárási rendelkezések, melyek az eljárás meggyorsítását célozták, láthatóan egyébként jelentős eredménnyel, szabályai szerint a sofőrt az ügyész kérdezte ki elsőként, aki számtalan kérdést tett fel a tanúnak ezzel a vád tárgyát nem képező témával kapcsolatban. Vajon mi célból? Pontosan mely vádpontok voltak azok, amelyekben az ügyészség a sofőr vallomásában fellelhető tényállításokra alapozott?

A vádbeszédre vonatkozó reflexiókat követően Sebes Péter belekezdett tényleges védőbeszéde ismertetésébe, elsőként az I. vádpont, vagyis az ingatlanügy vonatkozásában.

A vádirat I. részében valamennyi vádpontban részletes, kimerítő tényállást és az egyes vádlottakra nézve hely és időpont szerinti megjelöléssel leírt elkövetési magatartást találunk. Így tudhatjuk például, hogy a közokirat-hamisítással vádolt terheltek mikor, milyen társasági okiratot készítettek, ki, mikor nyújtotta be a cégbírósághoz, ki, meddig, milyen tisztséget viselt, stb., amivel az ügyészség szerint megvalósították a terhükre rótt bűncselekményt.

Ez alól a gondos munka alól a 20 éves büntetési tétellel fenyegetett bűncselekménnyel vádolt másodrendű vádlott kivétel.

Az ő esetében az ügyészség a vádiratban egy, a törvényi különös részi tényálláshoz hasonló absztrakt diszpozíciót ír le, melyet minden, a terhére rótt vádpontban betű szerinti hűséggel megismétel. Eszerint 8 vádpontnál szerepel szó szerint megismételve az alábbi mondat: „Hunvald György II. r. vádlott szándékosan segítséget nyújtott Gál György I. r. vádlottnak a képviselő-testület tagjainak tévedésbe ejtéséhez azzal, hogy bár tudomással bírt arról, hogy tőkével rendelkező külföldi befektetők szeretnék az ingatlant – a piaci viszonyoknak megfelelő reális, a becsült értéknél lényegesen magasabb ár megfizetésére hajlandóan – megvásárolni, ennek ellenére támogatta, hogy versenyeztetési eljárás nélkül, a valós forgalmi érték alatti áron egy, még bejegyzés alatt álló projektcégnek értékesítsék az ingatlant.”

Ez az egyen-tényállás – ma divatos kifejezéssel – egyfajta unortodox módja a vádemelésnek – mondta Sebes.

A vádban szereplő tényállás-vázlat helyett, a büntetőeljárásban szokásos tényállás kidolgozásához a következő kérdések megválaszolásán keresztül vezet út: Hunvald

  1. - mikor, hol, milyen módon, nyújtott segítséget Gál Györgynek,
  2. - a történések melyik fázisában, mikor, hol, milyen módon ejtette tévedésbe a képviselőtestület mely tagjait,
  3. - kitől, milyen módon szerzett tudomást arról, hogy van külföldi befektető, aki-amely az adott ingatlant az Önkormányzattól meg akarja venni, és ki volt ez a külföldi befektető,
  4. - kitől, milyen módon szerzett tudomást arról, hogy adott külföldi befektető milyen összeget hajlandó fizetni az adott ingatlanért,
  5. - kitől, milyen módon szerzett tudomást arról, hogy az adott külföldi befektetők, az általuk számított vételárban, milyen összeggel számolták a képviselőtestületi döntést követő két éven belül megkötendő kiköltöztetési megállapodások terheit,
  6. - mikor, hol, milyen plusz elkövetési magatartást tanúsított a képviselőtestület többi tagjához képest a versenyeztetési eljárás mellőzése érdekében,
  7. - mikor, hol, kitől és milyen módon értesült arról, hogy a vevő cég bejegyzés alatt álló projektcég, és mi az alapja annak az ügyészségi vélekedésnek, hogy ez büntetőjogilag – vagy bármilyen más szempontból – felróható magatartás?

Sebes ezt követően kitért N. György koronatanú szerepére. N. lényegében semmilyen konkrét terhelő vallomást nem tett Hunvaldra, ugyanakkor az alábbi mondat szerepel a nyomozás során tett vallomásában: „Hunvald György polgármester ezekben az ingatlan eladási kérdésekben megkerülhetetlen volt. Hunvald tudta és beleegyezése nélkül ezekben a kérdésekben nem lehetett volna a döntéseket az előzetes egyeztetésnek megfelelő formában meghozni.”

Amikor a tárgyalás során rákérdeztek arra, hogy fenntartja-e ezt a vallomását, N. György a következőket válaszolta: „Amit ebben a jegyzőkönyvben tettem, és amit a napokban is elmondtam, ezeket mind gyakorlatilag feltételezésekre tudom alapítani. Tehát most is ezt tudom mondani, ezt tudom megerősíteni.”

Ezen kívül tanácselnöki kérdésekre hasonló témában az alábbi válaszokat adta: „Feltételezésen alapult az a megjegyzésem, hogy Hunvald úr erős ember, a tapasztalatom az volt, hogy a hivatalt jól vezette, az üzleti és személyes ügyek jól mentek. Erre tekintettel azt feltételeztem, hogy a polgármester egy erős ember, aki a gazdasági ügyekre is rálátással bír és kézben tartja azokat. Azt is csak feltételeztem, hogy Hunvald úr tudta volna befolyásolni a képviselő-testületi döntéseket. ………Polgármesterként Hunvald úr olyan tekintélyes pozícióban volt, hogy hallgattak rá a képviselők, magyarul a gazdasági döntésekre ilyen módon lehetett befolyása.”
„…A vádban szereplő kiemelt projekteknél szerintem ő konkrétan nem tehetett semmit. Attól hogy valaki pozíciót kap, észt még nem kap, tehát Hunvald úr nem biztos, hogy ismerte az ingatlanok értékét.”

Sebes ezekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy N. György Hunvalddal kapcsolatos állításai tehát csupán feltételezések, vélemények. Ez éppúgy nem bizonyíték semmire, mint amikor N. úr az ellenkező véleményét fejti ki. A tanú vallomása akkor is bizonyíték, ha tényt állít, és akkor is, ha csak a véleményét mondja el. Ám az utóbbi esetben csak azt bizonyítja, hogy a tanúnak van véleménye. Ám ez egy büntetőeljárásban kit érdekel?

Ugyanilyen módon ad képet N. szavahihetőségéről, amikor ügyészi kérdésre azt állítja, hogy ha a polgármester azt mondta az MSZP frakciónak, hogy valamit nem kellene megszavazni, akkor a képviselők felsorakoztak mögötte. Ez, ahogy a melléklet 4. oldalán láthatják, egy igazi gyöngyszem, hiszen másutt N. több kérdésre kifejtette, hogy fogalma sem volt arról, hogy mi folyt az önkormányzati testületi üléseken, pláne a frakcióén.

Kardos Péter kapcsán Sebes Péter elmondta, hogy Kardos egyetlen egyszer sem ejtette ki Hunvald nevét a száján, még említés szinten sem. Ami ennél érdekesebb, hogy az ügyészség egyetlen kérdést sem tett fel Kardosnak Hunvald Györggyel kapcsolatban. És ami még ennél is érdekesebb, hogy a Kardossal közölt több oldalas gyanúsítás sem említi egyetlen helyen sem Hunvald nevét.

N. György vallomásában azt mondta, hogy soha nem tárgyalt Hunvalddal az ingatlanokról, és arról sem tud, hogy mással tárgyalt volna ezek kapcsán. Egyedül V. Ágnes állította, hogy N. Györgytől úgy tudta, Hunvald is kapott kenőpénzt, ám ezt maga N. György tagadta a bíróságon.

Az ingatlanok értékének tárgyában a védőbeszéd az alábbiakra tért ki:

Hunvald Györggyel a vallomások alapján sem N. György, sem K. Lajos, sem Gál nem beszélt az értékek manipuláltságáról. K. Lajos és Gál azt is hozzátették, hogy már csak azért sem, mert nem voltak manipuláltak az értékek.

Az értékbecslések ügyében Bárándy Péterhez hasonlóan Sebes Péter is Zámbó ügyvéd úrra, K. Lajos védőjére bízza a munka oroszlánrészét, ugyanakkor észrevételeket tett az alábbi kérdésben: Miért nehezen magyarázható a sértett önkormányzat ragaszkodása a saját szakértőjéhez?

  • Nem feltételezhető, hogy bármelyikük is bűnelkövető lenne (ilyen feltételezést csak az ügyészség engedett meg magának az Önkormányzat által korábban kirendelt szakember kapcsán).
  • Vajon mit szólna a sértett, illetve az ügyészség, ha a védelem azt indítványozta volna, hogy Patzinger Ferencet vonja be a bíróság szakértőként az eljárásba (noha ő, a jelenlegi önkormányzat által fizetett szakemberrel szemben a szakterületen kompetens igazságügyi szakértő)?
  • Nem feltételezhető, hogy a büntetőeljárás jogi pozícióját tekintve sértett önkormányzat által megbízott és fizetett szakember inkább független és elfogulatlan szakvéleményt adhatna, mint a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő.
  • Nem feltételezhető, hogy a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő véleménye kevésbé tekinthető elfogulatlannak, mint a sértett által fizetett szakemberé.
  • Amennyiben két szakember álláspontja között lehet jelentős mértékű eltérés adott ingatlanok forgalmi értékének megállapítása kapcsán, milyen alapon feltételezhető a nem szakember vádlottakról, hogy szándékosan „hagyták magukat félrevezetni”?

A védőbeszéd következő fejezete arra tért ki, hogy Hunvald mikor, mit tudott az ingatlanok értékéről. Akit bővebben érdekel a téma, annak figyelmébe ajánlom a melléklet 23. oldalát, ami igen tanulságos olvasmány. Ugyanakkor a lényeg a következő: N. György ugyebár azt állítja, hogy miután Hunvald megismerkedett D. Eszterrel, a külföldi befektetők képviselőjével, már tudta, hogy ők sokkal magasabb áron veszik meg N-éktől az ingatlanokat. Csakhogy: D. Eszter és Hunvald ugyebár legkorábban 2004. április 24-én ismerkedtek meg, ezt követően pedig az önkormányzat már egyetlen olyan ingatlant sem értékesített, amelyet később D. Eszter befektetői vettek volna meg.

N. György ezenfelül azt is állította, hogy D. Eszter bemutatásakor Hunvald azt mondta D-nek, hogy ha ingatlant akar venni, akkor forduljon N. Györgyhöz, mert ő foglalkozik ezzel a kerületben. Ezt maga D. is cáfolta, de miért is mondott volna Hunvald ilyet 2004 áprilisában D-nek, amikor N. György és D. Eszter már 2003 őszétől üzleteltek egymással?

D. Eszter vallomásában azt is elmondta, hogy az üzletrészek adás-vételéről csak és kizárólag N. Györggyel és annak befektetőtársaival tárgyalt, Hunvalddal soha. Arról is beszámolt, hogy azért nem közvetlenül az önkormányzattól vásároltak, mert a lakókiköltöztetés költsége vonatkozásában csak N. Györgyék vállaltak garanciákat, ilyet az önkormányzat nem vállalt volna. Ugyanezt mondta Arnold E. befektető is vallomásában.

A január 24-i tárgyalási napon Hunvald György bizonyítékként becsatolta a XII. kerületi önkormányzat egy tavaly júliusi döntését, amelyben 195 millió Ft-ért értékesítettek egy ingatlant egy mindössze 500 ezer Ft törzstőkével rendelkező olyan cégnek, amely csak a döntést követően egy hónappal jött létre. (Ezzel csak azt kívánta bizonyítani, hogy ez egy teljesen bevett eljárás.) Sebes Péter ezúttal arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy ezt az ingatlant most 550 millió forintért árulják. (Pedig nem is egy lakókkal terhel romos házról, hanem egy üres építési telekről van szó. Vajon az ügyészségnek a saját logikáját követve nem kellene azonnal hivatalból nyomozást indítania az ügyben?)

Az ingatlanokkal kapcsolatos, Hunvalddal szemben megfogalmazott vádak vonatkozásában Sebes Péter még egyszer kénytelen volt visszakanyarodni N. György koronatanúhoz. Elmondta, hogy N. György vallomásait két szakaszra lehet bontani: Hunvald letartóztatása előtti és utáni vallomásokra.

A melléklet 52. oldalától kezdődően hosszasan nyomon követhetik, hogy N. György gyanúsítotti, illetve N. György tanúkénti vallomásai miként egyeznek meg betű szerint, illetve miként mennek át igen sajátos metamorfózison. Álljon itt most mindenki kedvéért egy eklatáns példa:

N. György még gyanúsítottként az alábbiakat vallotta: „Az általam képviselt vállalkozói kör sem tartott kapcsolatot Hunvald Györggyel, kivéve dr. D. Esztert, akit én mutattam be D. kérésére a polgármesternek valamikor 2004 nyarán.”
N. György tanúként, Hunvald letartóztatása után már az alábbiakat vallotta: „Az általam képviselt vállalkozói kör nem tartott kapcsolatot Hunvald Györggyel, kivéve dr. D. Esztert, akit én mutattam be D. kérésére a polgármesternek, a polgármester irodájában, emlékezetem szerint valamikor 2004 elején.”

Sok-sok ilyen példát találunk még a mellékletben.

A szerződésekkel kapcsolatban Sebes elmondta, hogy a frakciókkal való megállapodást az egykori ellenzéki képviselők is kivétel nélkül megerősítették. Külön érdemes kitérni dr. K. Gusztáv tanúvallomására, aki elmondta, hogy akármelyik frakció segítőjéről lett légyen is szó, a szerződést csak a polgármester írhatta alá. A teljesítést a tényleges megbízó nem igazolta minden hónapban a polgármesternek, inkább azt jelezte, ha a segítőre már nincs szüksége, vagy váltani szeretne.

Sebes szerint lehet arról vitatkozni, hogy helyes-e ez a metódus vagy nem, az ugyanakkor tény, hogy jelenleg az egész országban alkalmaznak szóbeli tanácsadásra szerződött tanácsadókat. Maga a miniszterelnök is rendelkezik ilyen tanácsadóval, a vádbeli szerződések összege tizenötszörösének megfelelő megbízási díjért, és a teljesítéseket nem ő maga, hanem például egy államtitkár igazolja le.

Az ügyészségnek be kellene bizonyítania, hogy Hunvald György szándékosan szegte meg a vagyonkezelés szabályait. Sebes itt kitér a polgármesteri titkárságon dolgozók vallomásaira, akik elmondták, hogy a teljesítésigazolások aláírása miként zajlott. „Objektív felelősség alapján büntetőjogi felelősséget megállapítani nem lehet” – mondja Sebes.

Bírói mérlegelés kérdése, hogy elhiszi-e, amit Hunvald György ezzel kapcsolatban állít. Ugyanakkor állításait bizonyítékok támasztják alá.

A lakások tekintetében Sebes Péter az alábbiakat fogalmazta meg:

  • A polgármesteri keret léte nemcsak jogilag nem esik kifogás alá, de a gyakorlat is azt mutatja, hogy szükséges, mert máshol is élnek vele, így sok más Önkormányzat mellett a Miskolci Városi Önkormányzat és az V. kerületi Önkormányzat is.
  • A keret megosztása a két kormányzó koalíciós párt között, politikai döntés, meggyőződése, hogy más koalíciós vezetésű önkormányzatoknál is ez gyakorlat. Amennyiben a megosztott polgármesteri keretet a polgármester is és a koalíciós partner is céljának megfelelően használja, biztosan nem kifogásolható jogilag, és álláspontom szerint nem kifogásolható etikailag sem.
  • A bűncselekmény megvalósulása az előbbiekből következően az egyes lakás-kiutalási döntések etikai, illetve jogi kifogásolhatóságánál merülhet fel.
  • A hivatali visszaélés célzatos bűncselekmény, ebből következően csak egyenes szándékkal követhető el, a szándéknak mind az elkövetési magatartásra (az itt szóba jövő cselekvőség a hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés), mind pedig természetesen a célzatra (az itt szóba jövő cél a jogtalan előnyszerzés lehet) ki kell terjednie.

Az ügyészségnek tehát, miután a vád tárgyát képező valamennyi lakás az SZDSZ keretét terhelte, azt kell bizonyítania, hogy Hunvald György hozzájárulása megadásakor:
a) tudta, hogy az SZDSZ frakció valamennyi esetben arra érdemtelennek juttatja a keret lakásait, vagy
b) ismernie kellett az egyes vádpontokban feltüntetett személyeket, és azokról tudnia kellett, hogy érdemtelenek.

A nyomozás során azonban nem derült arra fény, hogy Hunvald ismerte volna ezeket az embereket a lakások kiutalásakor vagy később. Hunvald állításait támasztja alá az E. Máriával folytatott telefonbeszélgetés is, amely tartalmazza többek között a felosztás tényét.

A lakások elidegenítése szintén jogszabályi keretek között történt, erről már részletesen írtam Bárándy perbeszéde kapcsán. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az elidegenítéshez a polgármesternek sem tartalmilag, sem formailag nincs semmi köze. Azt sem árt tudni, hogy a bérlakások elidegenítése ma ugyanilyen módon történik a VII. kerületi önkormányzatban, csupán az illetékes bizottság neve változott meg időközben.

A Dózsa György út 80. szám alatti társasház nyílászáró cseréjével kapcsolatban Sebes röviden összefoglalta az eseményeket:

  • A D. Kft. 2007-ben olcsón és jó minőségben cserélte ki a Dózsa György út 68.sz. társasház nyílászáróit.
  • 2008-ban a közös képviselő, Sz. András vetette fel Hunvaldnak a 80. számú házat, ez elfogadható volt több okból is.
  • Megkérte az előző évben is rendesen és olcsón dolgozó P-t, hogy csinálja ez évben is a D. Kft. P. felmérte a munkát és telefonon megijesztette Hunvaldot az összeggel, mert kiderült, hogy a ház oldalsó homlokzata is nagyon nagy, sok az ablak. Hunvald és Gál tanakodott a forrásról, melyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jóvoltából mi is végig követhettünk.
  • A polgármester a közös képviselőnek, mint a társasház működéséért felelős személynek jelezte, hogy önkormányzati és pályázati pénzből kicserélik a nyílászárókat. Természetesen csak akkor, ha a társasház közgyűlése ezt elfogadja. A közgyűlésen erről döntöttek, azt elfogadták.
  • A D. Kft. jelentkezett a közös képviselőnél, aki megbízta a munka felmérésével.
  • A felmérés után ajánlatot tett a vállalási árra és annak idejére, ezt a társasház közgyűlése elfogadta. A ház és a D. Kft. szerződést kötöttek, ennek alapján elkezdődött a szerződésszerű teljesítés, a nyílászárók legyártása.
  • Júliusban és augusztus első felében Hunvald szabadságon volt külföldön, ezidőtájt támadt fel valakiben a gondolat, hogy az összeg nagysága miatt közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, természetesen elvileg a társasháznak. Aki ezt kitalálta, az valószínűleg nem tudta, hogy a nyílászáró csere elkezdődött abban az értelemben, hogy társasházi közgyűlési döntés kiválasztotta a kivitelezőt, és azzal szerződtek már, és a nyílászárókat a szerződött vállalkozó legyártatta.
  • A közbeszerzési pályázat lebonyolításának története nem kerül be Erzsébetváros aranykönyvébe. Amennyiben azonban a jóhiszeműen, a szerződés alapján teljesítő D. Kft. elesik a munkától, az a társasháznak igen sok kártérítési pénzébe került volna.

Egy Sebes által megkérdezett közbeszerzési szakértő azt mondta, hogy az önkormányzat akkor járt volna a legjobban, ha közbeszerzés nélkül elvégezteti a munkát, majd bejelenti a hatóságoknál ennek tényét, és kifizeti a pénzbüntetést.

A D. Kft. mindenki megelégedésére olcsón és jó minőségben, határidőre elvégezte a munkát. Mindenki elégedett volt, a társasház lakóközössége köszönetet mondott az önkormányzatnak.

Sebes Péter a perbeszéd utolsó fejezeteként néhány lehallgatott telefonbeszélgetésről tett említést. Mindjárt az elsőt Hunvald György S. Nóra újságíróval folytatta 2008. április 17-én, elsősorban a Király utcai házakban élők sorsáról beszélgettek, arról, hogy az önkormányzat elállt a szerződésektől. A beszélgetés egy pontján S. Nóra azt kérdezte:
- A K. nem fog perelni? (K. G. Sándor az ügy VII.r. vádlottja, N. György befektetőtársa volt.)
- Hát, ö, m-, ki az a K.? – kérdezi Hunvald. (Tehát még 2008-ban sem ismerte a tulajdonosi kört.)

A Zoltai Gusztávval való telefonbeszélgetés kapcsán csak annyit mondott Sebes, hogy nem igaz az az ügyészi állítás, hogy Hunvald segítséget kér Zoltaitól, és ez a beszélgetésből egyértelműen ki is derül. Zoltai ajánlja fel segítségét.

Való igaz, hogy Hunvald György szerette volna megtudni, hogy lehallgatják-e. (Ez valószínűleg mindenkit érdekelt volna a helyében.) Sebes Péter arról tett említést, hogy milyen mókás is az, amikor egy lehallgatott telefonbeszélgetés visszajátszásában azt halljuk, hogy valaki épp azt bizonygatja Hunvaldnak, hogy a telefonja „frankó”.

Sebes védőbeszédét védence anyagi helyzetének témájával zárta. A mellékletben részletesen olvashatnak erről, itt azonban csak egy momentumot emelnék ki.

K. Viktor vallomásában azt mondta: „2005. évben N. György arra is utalást tett nekem, hogy milyen jó ez az együttműködés Hunvald György polgármesternek is, mert vett új gépjárművet, meg hogy milyen egyéb vagyongyarapodást ért el.”

Nos vajon vett Hunvald 2005-ben autót? Nem. Vajon K. Viktor valóban a „vagyongyarapodás” szót használta? Tényleg ezt a kifejezést szokták az emberek egymás közötti beszélgetéseik során használni? Nehéz elképzelni például, hogy N. György K. Viktor vállát átölelve így szól: „Mit szólsz, hogy ez a Hunvald milyen vagyongyarapodást ért el? Vett új gépjárművet is... Gyere igyunk meg egy kávét!”

Hunvald vagyonát zár alá vették. A törvények értelmében azon vagyontárgyakra lehet elrendelni a zár alá vételt, amelyeket az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, kivéve, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított. Ugyanakkor a bűnszervezetek esetében megfordul a bizonyítási teher, és a terheltnek kell bizonyítania, hogy az ez idő alatt szerzett vagyontárgyai törvényes eredetűek-e.

Jelen büntetőügyben az ügyészség által előadott tényállás szerint Hunvald György az 1- 9. pontban részletezett csalási cselekményeit 2003. november 21. és 2004. szeptember 17. napja között követte el bűnszervezetben. Tehát a törvény szerint azon vagyontárgyait zárolhatta volna, amelyeket ez idő alatt szerzett.

Azokra a vagyoni elemekre nézve, melyek az ügyészség és ezért a bíróság megállapítása szerint

  • nem ebben a bűnszervezet működésének időszakában kerültek az elkövető tulajdonába, vagy
  • nem az elkövető tulajdonába kerültek,

az ügyészségnek kellett volna bizonyítani, hogy azok a gyanúsított terhére róható bűncselekményekből erednek, vagy ilyen vagyon helyébe léptek, akár a terhelt tulajdonában vannak, akár más személyében. Ezen kötelezettségének az ügyészség nem tett eleget, ugyanakkor mégis zárolt szinte mindent. Olyan vagyontárgyakat is, amelyek nem Hunvald György tulajdonában vannak. Az ügy külön pikantériája, hogy az ügyészség még arra sem vette a fáradtságot, hogy az egyes vagyontárgyakról legalább magát az érintettet, vagyis Hunvald Györgyöt megkérdezze.

A törvény értelmében, ha a bizonyítás nem jár eredménnyel, akkor a bűnösségtől függetlenül a zár alá vételt meg kell szüntetni. Ez sem történt meg.

„A zár alá vétel kapcsán tanúsította talán a legnagyobb érdeklődést a média, persze elsősorban a bulvár és a politikai bulvár szintjén, szinte kivétel nélkül a valóságtól teljesen eltérő közlésekkel manipulálva a közvéleményt. De ahogyan azt a védőbeszédem elején elmondtam, a nyilvánosságnak helye van, de a közvéleménynek nincs helye a bírósági eljárásban.

A kolléga, aki a perbeszédem elején említett védőbeszédet mondta, báró Eötvös Károly volt. A tárgyalást Tiszaeszláron tartották. Emlékeim szerint ott a Bíróság a védő érvelését fogadta el.

Nem tudom, hogy Hunvald György jól választott-e védőt, de meggyőződésem szerint mindegy is. Igaz, hogy az utca túloldalán ma már a Kúria székel, igaz, hogy az eljárást a Fővárosi Bíróság kezdte és a Törvényszék hoz ítéletet, de erősen remélem, sőt biztos vagyok benne, hogy igazán az marad, ami volt. Tisztelt Bíróság.”
 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hunvaldper.blog.hu/api/trackback/id/tr694050713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sebes Péter ügyvéd úr védőbeszéde is igazolja minden szempontból Hunvald György ártatlanságát. Sebes Péter igen lelkiismeretesen látta el feladatát, még akkor is, ha az ügyészség mindent elkövetett annak érdekében, hogy folyamatosan hangoztassa Hunvald György felelősségét, bűnösségét újabb és újabb feltevések, alaptalan állitások formájában. Hol vagyunk már az alapvető vádpontoktól, melyek régen megdőltek? Nagyon kilátszik az a lóláb.....
süti beállítások módosítása