HTML

A Hunvald-per

Minden, amit tudni szerettél volna a Hunvald-perről, de nem merted megkérdezni.

(... és igazság szerint, eddig nem is volt kitől...)

Facebook-oldalunk:

Utolsó kommentek

  • oroszjanos: nem sok egyértelmű dolog van ebben az egészben... (2012.10.20. 20:08) 98. Megdőlhet a fő vád
  • Palást: Tisztelt Szerkesztők! Mi is köszönjük a T. Szerkesztők tevékenységét, a blog megnyitását és azt a ... (2012.03.09. 17:48) 147. Itt a vége!
  • gergelyjózsef: Sajnálom, hogy a blog befejeződik. Nagyon hasznos volt, hogy a mindenfelé olvasható, látható sok m... (2012.03.08. 04:07) 147. Itt a vége!
  • Palást: Hunvald Györgyöt a T.Biróság a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában szereplő legsúlyosabb vádp... (2012.02.26. 22:06) 145. Gyorshír - Itélethírdetés
  • Palást: Az erzsébetvárosi állampolgárok többsége teljesen bizonyos volt abban, hogy Hunvald György polgárm... (2012.02.26. 21:43) 146. Az utolsó nap
  • Utolsó 20

Címkék

ablakcserék (3) alapügy (4) aljegyző (1) államtitok (8) alpolgármesterek (2) ártatlanság vélelme (3) atv (1) autócsoda (2) a ier számokban (1) b.gábor (4) b.rózsa (4) b.tibor (3) bárándy (1) bárándy péter (1) beadvány (5) belpolitikai (4) bilincs (2) bizonyítási eljárás (2) bűnszervezet (9) cz.brigitta (3) cz.csaba (12) d.eszter (17) d.pával (1) d.pavel (1) d.pável (3) dembinszky u.26. (2) dembinszky u.32. (2) deutsch tamás (6) dob u.107. (3) dob u.14. (3) dob u.18. (4) dokumentumtár (35) dokumentumtár bővítés (2) dózsa györgy úti házak (3) dr.h.lászló (17) dr.h.lászlóné (8) dr.k.zsuzsa (1) dr.k.zsuzsanna (1) elévülés (5) előállítás (2) előterjesztés (2) előzetes (20) előzetes megszüntetése (1) elsőfokú ítélet (2) erlak (4) értékbecslés (31) értékbecsló (1) értékbecslő (16) erva (2) erzsébetváros (49) f.zsuzsa (1) fapál lászló (1) fazekas géza (4) felbujtó (1) feljelentés (6) feljelentő (7) fellebbezés (9) fidesz (2) fogvatartái idő (1) fővárosi bíróság (9) fővárosi ítélőtábla (8) fővárosi törvényszék (2) g.gergő (1) gál györgy (71) gazdasági társaság (1) gergely józsef (2) gozsdu udvar (5) gyanúsítások (1) gyanúsított (1) h.lászló (3) hagyó (4) határidőnapló (2) háziőrizet (1) házi őrizet (14) házkutatás (1) hazugság (3) hír tv (3) hivatali visszaélés (6) hunvald (103) hűtlen kezelés (4) igazságügyi szakvélemény (7) ingatlan (26) interjú (1) iratismertetés (2) ítélet (1) ítélethirdetés (5) ítélkezési szünet (3) jegyző (5) jegyzőkönyv (1) jogi pr (3) jován lászló (1) k.gusztáv (4) k.lajos (26) k.péter (1) k.viktor (7) k.zsuzsanna (2) k. georges sándor (4) kádár andrás (1) kardos péter (20) károly krt 3/a (7) kenőpénz (5) képviselőtestület (8) kerékbilincs (9) kihallgatás (2) király u.15. (24) király u.21. (4) király u.25 27 29. (6) király utca (7) ki kicsoda (6) klauzál u.8 10. (5) koronatanú (4) korrupció (4) közokirat hamisítás (4) kronológia (3) l.béla (1) l.györgy (3) lakáskiutalás (8) lakhelyelhagyási tilalom (7) lázár jános (1) lehallgatás (10) letartóztatás (1) letéti pénzek (8) levél (4) like (1) m.jenő (5) magánszakvélemény (2) magyar hírlap (1) magyar nemzet (1) média (3) megbízatási szerződések (9) meghosszabbítás (3) mellékszereplők (6) mexikó (4) miértek (4) mobil telefon (4) moderálási elvek (1) mszp (2) műemléki védelem (5) n.frigyes (1) n.györgy (58) n.zoltán (7) népszava (2) nyaraló (1) nyomozás (9) n györgy (1) o.krisztina (1) önkormányzat (57) opciós szerződések (3) origo (1) őrizetbe vétel (3) óvás egyesület (1) p.attila (3) p.ferenc (3) p.gábor (1) p.sándor (1) patziger ferenc (1) per (13) perbeszéd (1) perbeszédek (3) péter (1) petrocelli (6) polgármester (21) politikai tanácsadó (1) politikusbűnözés (1) projektcégek (3) projekt ár (1) revizori jelentés (1) riport (2) rólunk mások (2) rovat (1) rövidhír (1) rózsa u.18/a (9) s.judit (1) s.zoltán (1) sajtó (7) sebes péter (3) sofőr (13) strasbourg (6) strómanok (10) sz.a.p. (5) sz.piroska (6) szabadlábra helyezés (6) szabó zoltán (15) szerződések (5) szilánkok (5) szolgálati közlemény (3) t.dóra (2) tanácsadói szerződések (1) tanú (7) tanúk (1) tanuk (6) tárgyalás (16) ténytár (1) top 10 (1) turán (1) turán zsolt (5) ügyész (8) ügyészség (32) ügyvéd (15) ügyvédi titok (1) utolsó szó (1) utolsó szó jogán (11) v.ágnes (18) v.éva (3) vádalku (11) vádbeszéd (6) vádirat (11) vádlottak (13) vádpontok (1) vád módosítása (2) vagyon (5) vagyongyarapodás (4) vattamány zsolt (11) védett tanú (6) védőbeszéd (3) véleményvezér (2) vesztegetési pénzek (1) videó (2) visszatekintő (3) zs.árpád (2) zsidónegyed (1) zsolt (1)

Moderálási elvek

1. Ha a másikat, nem pedig a mondanivalóját minősíted durván, kitiltunk egy időre.

2. Ha népek vagy társadalmi csoportok ellen uszítasz, kitiltunk mindörökre.

* Komentmoderálási elvek (részletesebben)
* Email: hunvaldperKUKAC gmailPONTcom

2012.02.01. 14:36 Hagi7

130. 55. nap – Január 31./1.

Címkék: mobil telefon kerékbilincs védőbeszéd bárándy péter gál györgy k.lajos v.ágnes d.eszter n.györgy n.zoltán zs.árpád dr.h.lászló turán zsolt sebes péter

Talán még április 7-én, a legelső tárgyalási napon sem volt annyi néző a teremben, mint ezen a kedd reggelen, amikor az első- és másodrendű vádlott ügyvédje, Bárándy Péter és Sebes Péter készült megtartani perbeszédét. Az újságírók nagy száma érthető volt, és az is, hogy rengeteg ügyvéd és jogtanonc jött el, hiszen köztudott a szakmában, hogy Bárándy doktor legendásan jó perbeszédeket tart, érdemes hát tanulni tőle. A folyosói beszélgetések alapján sokan azért voltak kíváncsiak éppen a mai napra, mert abban bíztak, hogy az elmúlt időszak nem mindig kiegyensúlyozott sajtóbeli tájékoztatása után valamivel árnyaltabb és a valósághoz közelebb álló képet kapnak az ügyről.

Bevallom, miután én is ódákat hallottam már Bárándy védőbeszédi képességeiről, nagy várakozással tekintettem a délelőtt elé, és nem is csalatkoztam. Gál ügyvédje nem érezte szükségét, hogy hosszú órákon – netán napokon – át taglalja mondandóját. Mintegy másfél-két órás beszédében lényegretörően, világosan, mindenki számára érthetően foglalta össze a vád állításaival kapcsolatos ellenvéleményét, amely alapján védence felmentését indítványozta.

Bár igyekeztem mindent lejegyezni, egyes mondatokat szó szerint megörökíteni, sajnos Bárándy igen jellegzetes stílusát és előadásmódját nem adhatom át a kedves olvasóknak, és ezúttal ezt igen bánom. Beszéde elegáns volt, ugyanakkor a megfelelő helyeken kemény, humora természetes, érvelése tiszta. Könnyen el tudtam volna képzelni őt egy száz évvel ezelőtti tárgyalóteremben is, ami valószínűleg annak következménye, hogy ügyvéd dinasztia sarja, és szakmája egyik legelismertebb képviselője.

Most azonban térjünk rá beszédének tartalmi elemeire. Bárándy az alábbi főbb gondolatokat osztotta meg hallgatóságával:

A Gál Györggyel szemben megfogalmazott vádak közül az I. vádpont bír meghatározó jelentőséggel. A mintegy 100 oldalas vádirat legfontosabb részét a 6-10. oldalig tartó szakaszban megfogalmazottak alkotják. A lényegi kérdéskör tehát az, hogy az ebben foglaltak igazak-e, bizonyíthatóak-e? Ha igen, akkor az ügyész úrnak igaza van a magánokirat hamisítás, a hivatali visszaélés és a vesztegetés vonatkozásában. Amennyiben a további súlyos minősítések esetében is igazolást nyernek az állítások, akkor igaza van a közvagyon elherdálása tekintetésben is. Ugyanakkor ha a vád ezen állításai nem igazak, akkor „egy magát félrevezetni hagyó ügyészséggel állunk szemben. Hogy ki által, az további vizsgálódás tárgya.”

Nézzük, mi a vád állítása: N. György szándéka ingatlanok értéken aluli, projektcégek általi megvásárlása, majd ezek jóval magasabb áron való eladása. Ehhez befektető társakat is keresett. Elképzelését megosztotta Gál Györggyel is, akivel minden ingatlanról előzetesen egyeztetett, számára – a Rózsa utca 18/A kivételével – ingatlanonként vesztegetési pénzeket fizetett. Ezekből Gál Cz. Csabának is ad, hogy támogassa őt a testületben. Ezt követően, a konstrukció szerint, Gál felhívja K. Lajost, hogy értékelje fel az egyes ingatlanokat, és azt is elmondja neki, hogy milyen összegre. Ebben K. Lajosnak az az N. György segít, akinek semmilyen ilyen irányú végzettsége, képzettsége nincs. Ezt követően a hamis értékbecsléssel megtévesztik a képviselő-testületet. A vád szerint Gálék szervezetten, összehangoltan, rendszeres haszonszerzésre törekedve… cselekedtek. (Ez ugyebár a bűnszervezeti minősítés definíciója.) „Van az embernek egy olyan rossz érzése, hogy az ügyészség ehhez a minősítéshez kereste a tényállást.” (Magyarán szólva a gombhoz varrtak kabátot.)

És akkor most lássuk az állítások bizonyítását.

Elsőként talán tekintsük át maga a vádlott, Gál György vallomását, aki mindvégig következetesen állította, hogy nem egyeztetett N. Györggyel, az értékbecsléseket nem manipulálta senki, és nem történt vesztegetés, vagyis nem kapott N. Györgytől pénzeket. Vallomásai során beszélt továbbá az alábbiakról:

  • A Gozsdu projekt után, amely a lakók kiköltöztetésének elszabadult költségei miatt nagyon ráfizetéses volt az önkormányzatnak, a kerület vezetése úgy döntött, hogy a továbbiakban a bérlők kártalanításának költségeit a vevőkre terhelik.
  • Az érintett házakban élő bérlőknek nem volt elővásárlási joga, ebből jogvita is keveredett.
  • N. György hozta a befektetőket, D. Esztert is ő hozta, szinte kizárólag ők mutattak érdeklődést az ingatlanok megvásárlására.
  • V. Ágnessel soha nem találkozott.
  • A projektcégek tulajdonosi összetételével nem foglalkozott, azzal sehol nem találkozott.
  • Nem volt kereslet az ingatlanokra. A vád tárgyát képező 17 ingatlan közül 8-nál létre sem jött a célzott pozíció, és csupán egy esetében épült fel új ház (Dob u. 107.)
  • K. Lajossal nem tárgyalt, nem is támasztja alá semmi az ellenkezőjét.
  • N. György naplója nem tartalmazhat vesztegetési pénzekről szóló bejegyzéseket, mert nem kapott ilyen pénzeket.

Igen sajátos az ügyészség ingatlanértékelési módszere, és hogy még csak kérdéseket sem tett fel a bíróság által kirendelt szakértőnek. Az ügyészség álláspontja szerint a piac alakítja ki azokat a magas értékeket, amelyek a vád alapján a kárt képezik.

Hunvald György vallomásaiban az alábbiakról számolt be:

  • A rendeletek alapján nem kellett pályáztatni, és a versenyeztetés nem is volt lehetséges ebben az időszakban még. Az elsődleges cél nem a bevétel volt, hanem a lakók problémájának megoldása, illetve a területek fejlesztése.
  • Nem történt előzetes egyeztetés a befektetőkkel.
  • K. Lajost nem is ismeri, csupán egyszer találkozott vele.
  • N. György határidőnaplója véleménye szerint – pusztán ésszerű logikai alapon – az üzletrészek átruházásának részleteit tartalmazza, nem vesztegetési pénzeket.
  • A cégek tulajdonosi hátterét ő sem ismerte, nem is kellett ismernie.

K. Lajos vallomása:

  • Az értékbecslések valósak, helyesek.
  • Nem volt semmilyen egyeztetés erről, más tartalommal igen. Gál épp az iránt érdeklődött, hogy miért ilyen alacsonyak az értékek.
  • Azért fordult elő, hogy egy napra dátumozva két különböző értékbecslés is volt ugyanarra a házra, mert az elsőt javítani kellett, és a hibát még ugyanazon a napon orvosolták.
  • Egy projektcég önmagában is értéket képvisel az ingatlanon túlmenően.

N. Zoltán vallomása:

  • Gál György vonatkozásában nem sok mindent mondott, pedig elég sokszor szólalt meg a tárgyalások alkalmával.

A többi vádlott vallomása Gál szempontjából teljesen irreleváns. Térjünk tehát rá az ügyészség tanúira, akiknek vallomásai a vád alátámasztását célozzák.

„Ha valaki félrevezette az ügyészséget, az N. György volt. Az ő mentalitásával is kell majd foglalkoznunk.”

A védők és a terheltek a nyomozás során azt gondolták, hogy valószínűleg az N. György-féle telefonlehallgatások bírhatnak óriási bizonyító erővel, hisz minden más adat nyilvános volt, és azokban nem voltak bizonyítékok, sem olyan adatok vagy tények, amelyek alapján például bármely vádlott letartóztatását elrendelhették volna.

Az N. György-féle telefonlehallgatások tényleg súlyos bűncselekményt, mégpedig a sikkasztást bizonyítják, amelyben V. Ágnes a tettes, N. György pedig a felbujtó.
„Ők azonban helyi amnesztiát kaptak ez alól. Nem értem, miért. Ez rögtön minősíti az érdekeltek szavahihetőségét.”

N. György vallomásában az alábbiakat állítja:

  • Az ingatlanok nem voltak meghirdetve. (Miért lettek volna? – kérdezi Bárándy.)
  • A vételárat az önkormányzat felé a külföldi befektetők fizették ki.
  • D. Eszterrel és V. Ágnessel egy idő után megromlott a viszonya.
  • Gál Györgynek minden esetben ő vitte be a vételi ajánlatot, megbeszélték az értékbecslést. Gál tudta az ingatlanok valós értékét is. A Dob utcában ingatlanonként vesztegetési pénzt fizetett neki. D. Eszternek N. mindent elmondott erről.
  • Jóval drágábban értékesítették tovább az ingatlanokat a külföldi befektetőknek.

„A jó üzlet szinonimája a bűncselekménynek? Ilyen rendszerben egyszer már éltünk.” (Bárándy)

  • Már-már notóriusan mindenhol megjegyzi, hogy az ingatlanok minimum a vételár duplájával többet értek.

A 2011. szeptember 6-i tárgyalás alkalmával rengeteg kérdést tettünk fel N. György tanúnak - mondja Bárándy, ugyanakkor konkrét válaszokat nem kaptunk a kérdéseinkre. „Ez N. György tárgyalási magatartásának sajátja.”

Határidőnaplójának bejegyzéseivel kapcsolatban, amelyek állítólag a vesztegetési pénzekről szólnak, maga N. György is elismeri, hogy mindent másik napra, és másképp jegyzett le, mint amikor történt. „Miért van a szerda pénteken, a péntek meg vasárnap, miért van az, hogy az összegek sem stimmelnek, és ha összeadjuk őket, nem jön ki a végeredmény?” Vajon azért, mert tudta, hogy később még baj lehet belőle? Akkor egyáltalán miért írta le? Ráadásul a tárgyaláson ő maga sem igazán tudta dekódolni a saját kódolását se az összegek, se a dátumok, se az ingatlanok tekintetében.

„Ez a napló csupán egy dologra alkalmas bizonyíték: dr. N. sumákságának igazolására, nem pedig az ügyészi álláspont alátámasztására.”

Az ügyészségnek utána kellett volna járnia, hogy mégis honnan származnak ezek a vesztegetési pénzek, hiszen nem csekély összegekről beszélünk. N. György azt mondta, hogy volt neki otthon 80-100 millió forintja erre a célra, de ez ugye el kellett, hogy fogyjon egy idő után. Honnan volt a többi? Honnan származott a bevétel, amiből finanszírozta? Ezekre a kérdésekre nincs válasz.

Bár N. György vallomása szerint rendszeresen beszélt Gállal, Hunvalddal és K. Lajossal, ezeknek nem volt senki tanúja. Vagy ha mégis, akkor az illető mindig másképp emlékszik, mint N.

Szintén N. György szavahihetőségét kérdőjelezi meg erőteljesen, hogy V. Ágnes vallomása kapcsán, aki azt állította, hogy neki N. György azt mondta, Hunvaldnak is fizetett, N. György az alábbi magyarázattal szolgált: Lehet, hogy mondtam indulatból olyat, hogy Hunvald Györgynek is adtam, de nem adtam.

Bárándy N. György, a vád koronatanúja kapcsán, még egy dolgot kiemelt. Az ügyész a vádbeszédben azt mondta, hogy biztos volt más bizonyíték is a vesztegetési pénzekkel kapcsolatban, csak a házkutatások során nem találtuk meg. „Ilyet még nem hallottam” – kommentálta Bárándy.

D. Eszter vallomásának vonatkozó részei:
Bár N. György számos dologban rá hivatkozik, ő nem támasztja alá N. György állításait. D. Eszter nagyon világos és értelmes írásbeli vallomásában sok mindenre kitért. Volt ebben olyan rész is, amely kellemetlen Gál Györgyre nézve, „ezt sem szabad elhallgatni”. Eszerint Gál tett neki olyan utalást, hogy nem minden pénz jut el hozzájuk, amely azonban D. Eszter értelmezésében sem biztos, hogy a vesztegetési pénzről szólt, hiszen utalhatott arra is, hogy az ingatlan teljes vételára még nem érkezett be az önkormányzat számlájára.

  • Gál Györgyöt N. mutatta be neki, sokszor találkoztak. Kezdetben hármasban, ám ahogy egyre inkább derült ki, hogy N. György nem tudja felé a vállalásait teljesíteni (mármint D. Eszter felé), már kettesben.
  • A projektcégek, amelyek üzletrészeit a külföldi befektetők megvették N. Györgyéktől, rengeteg dolgot vállaltak a vevők felé: kézfizető kezességet a lakókiköltöztetési költségek vonatkozásában, engedélyek beszerzését, stb.

D. Eszter foglalta össze a legpontosabban és legérthetőbben, hogy mi a különbség az ingatlan és az üzletrész között, hogy mi az oka a nagy árkülönbségnek (lásd a szeptember 15-i beszámolót). Az eladók olyan garanciákat vállaltak a vevők felé, amelyeket az önkormányzat soha nem tudott volna vállalni, és amelyekre viszont a külföldi befektetőknek szüksége volt. Nekik épp ezek miatt érte meg a sokkal magasabb ár is. „A jó üzlet nem szinonimája a bűncselekménynek” – hangzott el ismét.

  • N. Györgyről szóló vallomásai nem tesznek jót N. Györgynek. Beszámol például arról, hogy többeknek is értékesítette ugyanazt az ingatlant.
  • Elmondása szerint az értékbecslés bonyolult dolog, amelyre szerinte N. György nem képes.
  • Nem tudta, hogy az áralku hogy zajlott, ha volt ilyen.
  • N. Györggyel soha nem egyeztetett az ingatlanok vételáráról.
  • N. György mondta neki, hogy nagyon jóban van Gál Györggyel, és hogy kompenzálnia kell felé. De hogy hol, mennyit és miért, azt nem tudta.

V. Ágnes tanú „… nekünk ügyvédeknek kiváltképp közel került a szívünkhöz. Ezért utálják ilyen sokan e szakma képviselőit.”

  • Az ügyvédnő azt állította, hogy neki csak és kizárólag N. György volt az ügyfele, függetlenül attól, hogy éppen ki szerepelt a megbízási szerződésen, mert ő N. Györgytől kapta a pénzét. Ez egy szakmai nonszensz.
  • N. Györggyel azért romlott meg a viszonya, mert nem rendezte fel a tartozását, be is perelte ezért. N. azt mondta neki, hogy tízmilliós nagyságrendben fizet Gálnak. Ugyanakkor mindig épp olyankor hivatkozott vesztegetési pénzek kifizetésének kötelezettségére, amikor nem tudta kifizetni a tartozását.

N. György mindig szorult helyzetében hivatkozott vesztegetésre. Az ügyészségen is.

Dr. H. László, a feljelentő vallomásában elmondta, hogy lakók és civilek felkérésére készítette el a feljelentést. Ez mind nagyon szép és jó. Csak hát időközben kiderült, hogy

  • családja igencsak érdekelt a Király u. 15-ben,
  • felesége és ügyvédi irodájuk jelenleg is megbízási szerződéses viszonyban áll a VII. kerületi önkormányzattal,
  • 2008-ban együttműködött N. Györggyel az önkormányzat vezetőivel szemben.

Ráadásul egy kérdés kapcsán azt vallotta, hogy sosem folytatott olyan beszélgetést, hogy a gyanút Hunvald Györgyre és Gál Györgyre kell terelni, de N. György vele folytatott telefonbeszélgetésében ez áll ott mégis feketén-fehéren. Prof. Dr. Hahn György tanú is azt vallotta, hogy neki nagyon nem tetszett, ahogy dr. H. meg akarta szerezni a Király u. 15-t.

Ugyanakkor voltak olyan – Bárándy számára – megkérdőjelezhetetlen tanúk is, mint például B. Tibor ügyvéd vagy Gergely József egykori alpolgármester. B. Tibor elmondta, hogy ő maga vett részt az értékesítési koncepció kidolgozásában a szerencsétlen Gozsdu eset után, tehát az nem N. és Gál elméjének terméke. Elmondása szerint ez volt az egyetlen lehetséges megoldás a lakók és a házak problematikájának megoldására. Azt is megtudtuk tőle, hogy az eladásnál nem volt kikötve, hogy bejegyzés alatt álló cég vagy off-shore cég nem lehet a vevő.

Gergely József elmondta, hogy az ingatlanokra szinte egyáltalán nem voltak érdeklődők, még a pályáztatáskor sem. Az önkormányzatnak nem volt pénze a bérlők kiköltöztetésére, kártalanítására. Az ingatlanok csak akkor kerültek a vevő tulajdonába, ha a kártalanítás valamennyi lakó esetében megtörtént, és az épület kiürült. Ha az önkormányzat nem adja el ezeket a házakat, akkor a VÁB határozatai alapján fel kellett volna újítani őket, erre azonban soha nem lesz pénze az önkormányzatnak.

A tanúként meghallgatott spanyol befektető elmondta, hogy meg kellett fenyegetnie V. Ágnest és N. Györgyöt, mert nem tudtak elszámolni a rájuk bízott letéti pénzzel, azt visszafizetni nem akarták.

Zs. Árpád befektetőről N. György azt állította, hogy azért nem vett meg tőle egy ingatlant, mert sokallta a Gálnak fizetendő vesztegetési pénzt. Ugyanakkor Zs. Árpád tanúként azt vallotta, hogy nem is ismeri azt a céget, amit N. György neki tulajdonít, fogalma sincs arról, amiről N. beszél, és kifejtette azon nézetét, miszerint az állítólagos vesztegetési pénz összege tényleg elképesztő. Szembesítésük a bíróság előtt eredménytelennek bizonyult. A tanú azt is elmondta, hogy a tapasztalat szerint a lakók a kiköltöztetéskor legalább a dupláját kérik el a lakás értékének.

És akkor elérkeztünk G. József tanúvallomásához. „Hát ő a sofőr. Lehet, hogy jó tanú lenne a vád szempontjából, ha más lenne a vád.”

Arról beszél, hogy Hunvaldnál és Gálnál mindig kötegszámra voltak húszezresek, amivel képviselőket vesztegettek meg. Beszámol két esetről, amikor Hunvald ad át Gálnak milliókat. Mégis az egyik legérdekesebb mondat a tanú szájából valahogy így hangzott: Azt az ügyész úrtól kéne megkérdezni, hogy hogyan számította ki a borítékban lévő pénzösszeget.

Turán Zsolt, a bíróság által kirendelt igazságügyi értékbecslő szakvéleményével majd Zámbó Gyula, K. Lajos védője foglalkozik részletesen, ugyanakkor egy-két megállapítás elhangzik vallomásából, szakvéleményéből.

  • A kerület számára kerületfejlesztési szempontból a 0 Ft bevétel is megérheti.
  • K. Lajos értékbecslései és a Turán szakvéleményében szereplő értékek megegyeznek. A szakértő az értékbecslő hitelét növeli, ha ugyanarra az eredményre jut egy teljesen más módszerrel, más megközelítéssel, más szakképzettséggel.

Az I. vádponttal kapcsolatos összegzésében Bárándy Péter az alábbiakat állapította meg:

  • N. György és V. Ágnes bizonyítottan legalább két bűncselekményt követtek el, ám egy furcsa alku eredményeképpen kimenekültek ebből.
  • „Nem látom értelmét, hogy a vád bűncselekményi minősítésére (bűnszervezet) kitérjek, mert az nincs bizonyítva.” Kérem, szíveskedjenek felmenteni a védencemet!

Az egyéb bűncselekmények vonatkozásában az ügyvéd is sokkal szűkszavúbb volt, ami azt gondolom, érthető is.

V. Éva szerződése kapcsán Gergely József vallomását idézte, aki elmondta, hogy addig volt valaki referens, amíg az adott frakcióvezető nem jelezte, hogy már nem tart igényt a munkájára. Ezt vallotta Hunvald György is. Gál György azt állítja, hogy szüksége volt V. Éva munkájára, míg Farkas Jenő egykori kisebbségi elnök nem ismerte a vádlottat.

Bárándy szerint a bíróság mérlegelésének kérdése, hogy miként ítéli meg ezt a kérdést. Védence felmentését kérte. Mivel Gál György azt állította, hogy V. Éva ténylegesen dolgozott, így kár sem keletkezett.

A telefonok ügyében Gál György elismerte vétkességét (még ha szándékosságról nem is beszélhetünk), és megtéríti a kárt.

A lakások kapcsán Bárándy elmondta, hogy nem talált semmiféle ellentétes szabályozást, így tehát jogszerű volt a bérlők kijelölése, és így a bérlővé vált személy azon jogosultsága is, hogy megvásárolhassa a lakását. Ha egyszer már valaki bérlő, akkor nincs döntési pozíció az eladásról. A Gazdasági Bizottság az árról döntött, a kedvezményeket is jogszabály állapította meg.

Gál György érintettségét illetően az ügyvéd elmondta, hogy a jogszabály szerint védence tényleg nem volt érintettnek tekinthető a döntések meghozatalakor.

A lakások kapcsán kétféle minősítéssel állunk szemben, jogtalan előny biztosításával és kötelességszegéssel. Bárándy szerint egyik sem állapítható meg, ezért ebben az esetben is Gál felmentését kérte.

Arra az esetre, ha a bíróság valamely vádpontban mégis bűnösnek találná védencét, az alábbi enyhítő körülmények figyelembe vételét indítványozta:

  • Időmúlás
  • Előzetes letartóztatásban töltött három év
  • 3 kiskorú gyermek
  • Beismerés (a telefonok kapcsán)

Mivel Szabó Zoltán védelmét is Bárándy Péter látja el jelen büntetőeljárásban, az ügyvéd – ha már amúgy is nála volt a szó – megtartotta Szabó védőbeszédét is.

Az önkormányzati telefonhasználat során azt a kérdést boncolgatta, hogy jogosan használta-e Szabó a telefont a polgármesterségét követő 7 esztendőben, amikor a kerület választott országgyűlési képviselője volt.

A gyakorlat szerint a helyi országgyűlési képviselők megfelelő infrastruktúra használatára jogosultak. A tárgyalás során ebben a tárgyban többen megneveztek „egy márkás fideszes képviselőt” is, aki teljes irodát kapott az önkormányzattól. Az országgyűlési képviselők munkájának ilyetén segítése országos és helyi gyakorlat. Ezt a meghallgatott tanúk alátámasztották.

Bárándy megjegyzi, hogy 2011-ben a kerület új vezetése rendeletbe foglalta, hogy az országgyűlési képviselőknek ez jár.

„Van-e szándékos kötelességszegése a vádlottnak? Szándékos semmiképpen sincs. Ha nincs szándék, akkor nincs tettes.” Szabó felmentését kérte a bíróságtól.

A kerékbilincs ügy kapcsán csupán két momentumra térnék ki az elhangzottakból. Az első, hogy Bárándy kifogásolta a vád azon állítását, hogy Szabó országgyűlési képviselőként, helyzetével visszaélve telefonál a bilincs eltávolítása érdekében.

„Miért pont országgyűlési képviselőként? Miért nem úgy, mint Zoli, akit ismerünk, valaki, aki a kerületben él?” Valószínűleg azért, mert ez így kevésbé hangozna ütősen a vádiratban. Példaként azt említi, hogy ha mondjuk egy balmazújvárosi országgyűlési képviselő autóját bilincselnék le a VII. kerületben, hiába lenne országgyűlési képviselő, nem tudná, hogy kit hívjon fel, ha adott esetben éppen vissza akarna élni képviselői pozíciójával.

Bárándy álláspontja szerint a hivatali visszaélés, valamint a jogtalan előny nem állapítható meg. A kerékbilincset a tűzcsap miatt fel sem szabadott volna szerelni, így hivatalból mindenképpen le kellett venni. Ez esetben tehát a protekció a jogszerű helyzet helyreállítását célozza. Védence felmentését kérte.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hunvaldper.blog.hu/api/trackback/id/tr324043960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.