A Hunvald-per

A csütörtöki tárgyalás – bár a szokásostól eltérően csak kilenc órára tűzték ki – kis késéssel indult. Az egyik vádlott jelezte, hogy nem ér be időben, mert baleset volt a Szentendrei úton. Aztán bár a vádlott beérkezett, Gál György mindhárom ügyvédje vált köddé, valószínűleg a büfében várakoztak. Végül azonban mindenki elfoglalta a helyét, és folytatódhatott Turán Zsolt igazságügyi szakértő meghallgatása.

Kedden a sértett jogi képviselőjének meglehetősen támadó hangvételű kérdéseivel ért véget a tárgyalás, ma pedig vele folytatódott. Kíváncsian vártam, vajon ma ugyanabban a hangnemben kérdezi-e majd a tanút , mint két napja. Hát, most sem sokat kedélyeskedett.

A kérdések zöme a szakértői jelentés egy-egy mondatára irányult, hogy azokat továbbra is fenntartja-e a tanú. Ezek a kérdések, ahogy erre a bíró is igyekezett felhívni a figyelmet, azért feleslegesek, mert a tanú kedden azzal kezdte vallomását, hogy teljes egészében fenntartja a szakértői jelentésében megfogalmazott állításokat. Azért igyekszem néhány kérdés és válasz tartalmát közreadni.

• - Tehát jól értem, hogy a korábbi értékbecslések lakott értékeket tükröznek?
• - Ez nem volt egyértelmű. Arra szinte minden esetben volt utalás, hogy lakottak az ingatlanok, de arra nem, hogy a becslés is erre vonatkozik-e.
• - (Az ügyvéd felolvas egy mondatot a szakvélemény összefoglaló megállapításaiból, amely a vizsgált ingatlanállomány romos állapotára utal.) Ön szerint az egész ingatlankörre érvényes ez a megállapítás? A Károly krt. 3/A-ra is?
• - Ön talán úgy gondolja, hogy ezek az épületek ragyogó állapotban vannak?
• - Én kérdeztem.
• - A szakértőnek is joga van kérdezni, és én most visszakérdezek. A Károly krt. 3/A speciális eset, mert ott csupán egy tetőtérről van szó. A többi ingatlanra fennáll a megállapítás. Tudja hol van a Csikágó?
• - Van róla fogalmam.
• - Hol?
• - (Nincs válasz, az ügyvéd szúrós szemmel néz.)
• - A VII. kerület egyik részét hívják így, és nem véletlenül kapta ezt a nevet. Laktam is ezen a környéken egy ideig, így jól ismerem.
• - De ugye nem 2003-ban kapta ezt a nevet, hanem régen?
• - Régen.
• - A szakértő úr által megadott – összehasonlító adatokat tartalmazó – listában van-e olyan adat, amely teljes ingatlanra vonatkozik?
• - A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy ezek lakások.
• - Miként lehet akkor elvégezni az összehasonlító elemzést?
• - Ezekben a számításokban átlagárakkal történik az épületre vetített ár megbecslése.
• - Akkor tehát komplett ingatlanra vonatkozó összehasonlító adat nem volt?
• - Nem volt.
• - Ha ezek nem teljesen azonos jellegű ingatlanok, akkor miért ugyanazt a 20-30 összehasonlító adatot alkalmazta mindegyiknél?
• - Ezek a különbségek nem olyan jellegűek, hogy ebből a szempontból figyelembe kellene venni őket.
• - Vannak-e más módszerek, adatsorok, adathalmazok, amelyek használhatók?
• - Van például az, amit az OTP is használhatott, de ebben az esetben az használhatatlan.
• - A NAV (lánykori nevén APEH) adatokkal kapcsolatban felmerülhet probléma?
• - Adathiány felmerülhet, például, hogy nincs feltüntetve a szobaszám. Ha rászánjuk az időt, szívesen körbejárom ezt a kérdést egy fél órában, hogy minden világos legyen.
• - Bíró: Köszönjük, de erre semmi szükség.

Az ügyvéd ekkor a projektárról kezdett kérdezni, de a bíró rászólt, hogy a szakértő megbízatása nem a projektárakkal volt kapcsolatban, nem erről szólt, ezért „hagyja már ezt”.

• - Egy épület felújítása okoz-e eszközérték növekedést, és akkor például a vagyonkataszterben nem szerepel-e majd magasabb összegen az az épület?
• - Vagyongyarapodás nem történik, csak formát vált a vagyon: pénzvagyonból eszközvagyonná válik. Tehát amit pénzben a felújításra költünk, az az épület értékében mutatkozik meg.
• - A Károly krt. 3/A-n kívül minden épületet látott belülről is?
• - A Klauzál u. 8-10-et nem, mert azt már eladták valakinek, és egy nálam is nagyobb smasszer állt a bejáratnál.
• - Bíró: Mindez le van írva a szakértői anyagban, ügyvéd úr.
• - Ön le is fényképezte az épületek belsejét?
• - Bíró: Most tényleg arról fogunk beszélgetni, hogy miket fényképezett le a szakértő? Hát benne vannak a készített fényképek a szakvéleményben. Tegyen észrevételt ügyvéd úr, ha valami nem tetszik a fényképeken!

Aztán még a bíróság felolvasott néhány helyszíni szemlét (újra, hiszen múlt pénteken már megtette), és végre a sértett jogi képviselője a kérdései végére ért. Huhhh...

Az észrevételek és plusz kérdések következtek. Elsőként Sebes Péter tett fel két kérdést, az elsőt védencének, a másodikat K. Lajos értékbecslőnek.

• - Hunvaldhoz: Az ingatlanok eladásakor tájékoztatta bárki az önkormányzatot arról, hogy a vevő mit akar kezdeni az ingatlannal?
• - Nem.
• - K. Lajoshoz: Amikor Ön értékbecslést készített, Önt tájékoztatták arról, hogy ki veszi meg azt az ingatlant és mit akar vele csinálni?
• - Nem.

Zámbó Gyula, az értékbecslő ügyvédje, a következő kiegészítő kérdést tette fel védencének:

• - Azt konkrétan tudta, hogy el akarják adni azokat az ingatlanokat, amelyekről értékbecslést készített?
• - Nem.

Hunvald György hosszabb észrevétellel készült azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség álláspontja szerint kár érte az önkormányzatot. Elmondta, hogy a szakértő jelentésében elfogadta és érthetőnek találta az Önkormányzat azon gyakorlatát, hogy a vételárból befolyt összeget a bérlői elhelyezésére fordította, és így a legrosszabb esetben 0 Ft bevétel lett az eredmény. Erre reagálva megjegyezte, hogy az önkormányzati épületek szanálásánál az önkormányzatok ezt a tevékenységet mindig ráfizetéssel végzik. Ezzel szemben Erzsébetvárosban nem volt ráfizetés, hiszen a teljes költséget vállalnia kellett a befektetőknek.

Kifejtette, hogy ha megnézzük a hasonló adottságokkal és lerobbant épületállománnyal rendelkező belvárosi kerületek gyakorlatát, akkor azt láthatjuk, hogy (pl. a ferencvárosi tömbrehabilitációnál vagy a józsefvárosi Corvin projektnél) az ingatlanok forgalmi értékénél mindig többe került a bérlők kihelyezése, és ezt az önkormányzat forrásaiból kellett biztosítani, ezt az értékesítés során nem lehetett érvényesíteni. Az épület forgalmi értékénél több bevétele nem származott az önkormányzatnak. Ezzel szemben a bíróság elé tárta, hogy az egyes – vád tárgyát képező – épületeknél milyen bevételt realizált az Önkormányzat a bíróság által kirendelt szakértő értékbecsléséhez képest.

                    Szakértő szerinti üres épület értéke         Önkormányzat bevétele

Jól látható, hogy a forgalmi értéken, vagyis az ingatlan értékén felül összesen 350 millió Ft hasznot ért el az Önkormányzat. Így sikerült nullszaldósra kihozni az egyébként ráfizetéses önkormányzati feladatot.

Abban mindenki egyetért, hogy ha nincs ez a megoldás, akkor addig, amíg nem talált volna 350 millió szabad Ft-ot erre a feladatra a költségvetésében az Önkormányzat, addig hozzá sem tudott volna kezdeni a bérlői elhelyezéséhez.
A nem megvalósult szerződések esetén:

Szakértő szerinti üres épület értéke            Önkormányzat bevétele

Ha ezen szerződések teljesülésbe mentek volna, 1163 millió Ft plusz bevételre tett volna szert az Önkormányzat az épületek értékén felül. Hunvald további észrevételében kifejtette, hogy egyetért a szakvéleményben foglaltak azon megállapításával, hogy az Önkormányzat alkupozíciója gyenge. Gyenge, mert az Önkormányzat ugyan tulajdonosként van jelen egy-egy épületben, de a bérlői jogok nagyon erősek, az Önkormányzat költségvetési forrásai pedig behatároltak.

Ezzel befejeződött a szakértő meghallgatása. Az ebédszünet után további tanúk meghallgatásával folytatódott a tárgyalás, amikor is F. Zsuzsa, az ERLAK Kft. egykori dolgozójának meghallgatására került sor. Elsőként a bíróság tette fel kérdéseit.

• - Ön együtt dolgozott N. Györggyel?
• - Igen, az ERLAK Kft-ben, amelynek N. György a résztulajdonosa volt.
• - Mi volt a feladata?
• - Az értékesítés.
• - Kapott N. Györgytől olyan feladatot, hogy VII. kerületi ingatlanokat mérjen fel?
• - Nem.
• - Ismeri K. Lajos értékbecslőt?
• - Nem. (A bíróság megmutatja a tanúnak K. Lajost)
• - Járt ez az ember az adott időszakban N. Györgynél?
• - Nem tudom, nagyon sok ember fordult meg ebben az időszakban az irodában.
• - Azért kérdezem, mert N. György azt állította, hogy például Ön láthatta K. Lajost az irodában.
• - Nem emlékszem rá.
• - Volt olyan beszélgetés, ahol N. György említette, hogy az önkormányzattól vesz ingatlanokat és az értékbecslővel egyeztet emiatt?
• - Nem tudom.
• - N. György rendelkezett olyan szaktudással, amellyel megállapíthatta az egyes ingatlanok árát?
• - Ezt nem tudom megítélni.
• - Van konkrét információja az ingatlanügyekről?
• - Nincs, csak hallomások.
• - Mik ezek?
• - Hogy folyamatban voltak ügyek, tárgyalópartnerek jöttek, mentek hozzá befektetők.
• - Az önkormányzatból tartotta valakivel N. György a kapcsolatot?
• - Járt be az önkormányzathoz.

A bíróság után az ügyészen volt a kérdezés sora.

• - Kitől hallotta, hogy értékbecsléseket végeznek?
• - Nem tudom.
• - Megemlítették, hogy ki készíti az értékbecsléseket?
• - Nem tudom.
• - A C. Stúdió neve mond önnek valamit?
• - Igen, mert 2006-tól az önkormányzatnál dolgoztam, és a munkám során találkoztam az értékbecsléseivel.

A következő tanú a M. József, a Király u. 15. szám alatti lakóház egyik bérlője, aki már korábban is beidéztek a tárgyalásra, ám akkor nem jelent meg. Mivel őt a nyomozás során is meghallgatták, elsőként az ügyész kérdezte.

• - N. Györgyöt ki segítette a bérlőkkel való megállapodásban?
• - N. Zoltán ügyvéd úr.
• - Volt az épületben üres lakás 2003-2004-ben?
• - Talán három-négy.
• - A projekt cégből kivel tárgyalt?
• - Csak N. Györggyel.
• - A projektcégen kívül tud-e más befektetőről, aki szintén meg szerette volna venni az épületet?
• - Mi csak N. Györggyel tárgyaltunk.
• - A projektcég mit akart csinálni az ingatlannal?
• - N. György készített egy felújítási tervet.
• - Az önkormányzat belefolyt a tárgyalásokba?
• - Csak egy alkalommal, amikor behívták azokat a lakókat, akik nem álltak perben az Önkormányzattal.

Sebes Péter, Hunvald ügyvédje az alábbi kérdéseket intézte a tanúhoz:

• - Hogy áll most az elővásárlási jogról szóló per?
• - Szüneteltetik.
• - 2008-ban, amikor az Önkormányzat megkérdezte Önöket, hogy mit szeretnének, pályázaton értékesíteni az ingatlant, vagy társasházzá alakítani, akkor Ön hogyan döntött?
• - A társasházzá alakítás mellett. Ekkor már két részre szakadtak a lakók.
• - Ön megállapodott a projektcéggel?
• - Igen.

Ekkor a tanú elé tárják táblázatos formában a Király u. 15-ről szóló bérlői megállapodásokat, amely részletesen tartalmazza a lakásonkénti négyzetmétert, komfortfokozatot, szobaszámot és a megállapodott összeget. A táblázatból kiderül, hogy a tanú a 103 négyzetméteres komfort nélküli lakásáért közel 31 millió forintban állapodott meg N. Györggyel.

• - Hogy alakultak ki ezek az értékek, mert az látszik, hogy a maga 300 ezer forintos négyzetméter árához képest, amit a bérleményéért kapott volna, mások 160, 180, 200 ezer forint körül állapodtak meg?
• - Ez egy alkufolyamat volt. Ki hogy tudott alkudni.

A bíróság közbevet egy kérdést:

• - Az egy emelettel a maga lakása fölött lévő 15 négyzetméterrel nagyobb lakásért csak 29 millióért állapodtak meg. Ez miként lehet?
• - Nekem jó állapotú lakásom volt.

Sebes folytatja:

• - A közjegyzői okiratba is ez a szám került?
• - Nem, abban több volt.
• - A 30 millió forintnál is több?
• - Igen.

Bíró kérdezi:

• - Mennyivel több?
• - Erre a kérdésre nem akarok válaszolni, nem akarom megmondani.
• - Maga a bíróság előtt áll, ezért kötelessége válaszolni.
• - Akkor maradjunk abban, hogy a 31 millió kétszeresénél valamennyivel kevesebb összeg.

N. Zoltán észrevételeket tett a tanú vallomása vonatkozásában. Véleménye szerint a bíróság számára is jól látható, hogy mindenki, aki a vád szószólója, nagyon jól járt az üzleten, M. úr is H. úr is 600 ezer és 1 millió forint közötti négyzetméterenkénti összegben állapodtak meg N. Györggyel az önkormányzati bérleményeikért. M. úr ráadásul az önkormányzatnak komfort nélküli lakás után fizette a bérleti díjat, miközben itt azt mondta, hogy komfortos a lakása.

Bíró kérdezi:

• - Mit tud arról, hogy az Önkormányzat vezetője és az Önkormányzat ellen sajtóhadjáratot indítottak?
• - Nem tudok erről.

A nap utolsó tanúja H. Patrik volt, aki a Rózsa u. 18/A projekt üzletrészeinek felét megvásároló Kft. képviselője. Kardos Péter ügyvédje az alábbi kérdéseket intézte a tanúhoz:

• - Ön az O… Kft-t képviselte meghatalmazottként az üzletrész adásvételénél. Jelen volt, emlékszik rá?
• - Sajnos nem emlékszem.
• - A szerződésből az derül ki, hogy Sz. Piroska a cég 2 milliós üzletrészéből névértéken elad. Emlékszik erre?
• - Nem.
• - A vételár 1,5 millió Ft volt. Történt-e kifizetés és milyen módon?
• - Szerintem ott nem történt készpénzes fizetés.
• - Van információja arról, hogy más vételár szóba került?
• - Nincs.
• - N. Györgyöt ismeri?
• - Találkoztam vele néhányszor.

Ügyészi kérdések:

• - S. Istvánnét ismeri?
• - Egy alkalommal találkoztunk, a szerződéskötéskor.
• - És Sz. Piroskát?
• - Járt az irodában.
• - Ilyenkor N. György jelen volt?
• - Igen.
• - Kardos Pétert ismeri?
• - A sajtóból.

A Bíró kérdez N. Györgytől:

• - Hol adták át az üzletrész 30 milliónyi ellenértékét?
• - Talán egy vendéglátóipari egységben, vagy egy autóban.

Kardos ügyvédje kérdez N. Györgytől:

• - Kitől milyen minőségében kapta a 30 milliót?
• - Talán W. ügyvédtől vagy a férjétől.
• - Tehát akkor összefoglalva, Ön azt mondja, hogy nem tudja ki adta Önnek a 30 milliót vagy egy vendéglátó ipari egységben vagy egy autóban.

Ezzel véget ért a maratoni csütörtöki tárgyalási nap, a pénteki sokkal rövidebb lesz, hiszen csupán két tanú meghallgatását tervezi a bíróság.