HTML

A Hunvald-per

Minden, amit tudni szerettél volna a Hunvald-perről, de nem merted megkérdezni.

(... és igazság szerint, eddig nem is volt kitől...)

Facebook-oldalunk:

Utolsó kommentek

  • Unium: Elképzelhető a vádló szakmaiatlansága a felmentő ítéletben. De ha valakit egymillió ügyben felment... (2020.12.28. 19:41) 146. Az utolsó nap
  • oroszjanos: nem sok egyértelmű dolog van ebben az egészben... (2012.10.20. 20:08) 98. Megdőlhet a fő vád
  • Palást: Tisztelt Szerkesztők! Mi is köszönjük a T. Szerkesztők tevékenységét, a blog megnyitását és azt a ... (2012.03.09. 17:48) 147. Itt a vége!
  • gergelyjózsef: Sajnálom, hogy a blog befejeződik. Nagyon hasznos volt, hogy a mindenfelé olvasható, látható sok m... (2012.03.08. 04:07) 147. Itt a vége!
  • Palást: Hunvald Györgyöt a T.Biróság a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában szereplő legsúlyosabb vádp... (2012.02.26. 22:06) 145. Gyorshír - Itélethírdetés
  • Utolsó 20

Címkék

ablakcserék (3) alapügy (4) aljegyző (1) államtitok (8) alpolgármesterek (2) ártatlanság vélelme (3) atv (1) autócsoda (2) a ier számokban (1) b.gábor (4) b.rózsa (4) b.tibor (3) bárándy (1) bárándy péter (1) beadvány (5) belpolitikai (4) bilincs (2) bizonyítási eljárás (2) bűnszervezet (9) cz.brigitta (3) cz.csaba (12) d.eszter (17) d.pával (1) d.pável (3) d.pavel (1) dembinszky u.26. (2) dembinszky u.32. (2) deutsch tamás (6) dob u.107. (3) dob u.14. (3) dob u.18. (4) dokumentumtár (35) dokumentumtár bővítés (2) dózsa györgy úti házak (3) dr.h.lászló (17) dr.h.lászlóné (8) dr.k.zsuzsa (1) dr.k.zsuzsanna (1) elévülés (5) előállítás (2) előterjesztés (2) előzetes (20) előzetes megszüntetése (1) elsőfokú ítélet (2) erlak (4) értékbecslés (31) értékbecsló (1) értékbecslő (16) erva (2) erzsébetváros (49) f.zsuzsa (1) fapál lászló (1) fazekas géza (4) felbujtó (1) feljelentés (6) feljelentő (7) fellebbezés (9) fidesz (2) fogvatartái idő (1) fővárosi bíróság (9) fővárosi ítélőtábla (8) fővárosi törvényszék (2) g.gergő (1) gál györgy (71) gazdasági társaság (1) gergely józsef (2) gozsdu udvar (5) gyanúsítások (1) gyanúsított (1) h.lászló (3) hagyó (4) határidőnapló (2) háziőrizet (1) házi őrizet (14) házkutatás (1) hazugság (3) hír tv (3) hivatali visszaélés (6) hunvald (103) hűtlen kezelés (4) igazságügyi szakvélemény (7) ingatlan (26) interjú (1) iratismertetés (2) ítélet (1) ítélethirdetés (5) ítélkezési szünet (3) jegyző (5) jegyzőkönyv (1) jogi pr (3) jován lászló (1) k.gusztáv (4) k.lajos (26) k.péter (1) k.viktor (7) k.zsuzsanna (2) k. georges sándor (4) kádár andrás (1) kardos péter (20) károly krt 3/a (7) kenőpénz (5) képviselőtestület (8) kerékbilincs (9) kihallgatás (2) király u.15. (24) király u.21. (4) király u.25 27 29. (6) király utca (7) ki kicsoda (6) klauzál u.8 10. (5) koronatanú (4) korrupció (4) közokirat hamisítás (4) kronológia (3) l.béla (1) l.györgy (3) lakáskiutalás (8) lakhelyelhagyási tilalom (7) lázár jános (1) lehallgatás (10) letartóztatás (1) letéti pénzek (8) levél (4) like (1) m.jenő (5) magánszakvélemény (2) magyar hírlap (1) magyar nemzet (1) média (3) megbízatási szerződések (9) meghosszabbítás (3) mellékszereplők (6) mexikó (4) miértek (4) mobil telefon (4) moderálási elvek (1) mszp (2) műemléki védelem (5) n.frigyes (1) n.györgy (58) n.zoltán (7) népszava (2) nyaraló (1) nyomozás (9) n györgy (1) o.krisztina (1) önkormányzat (57) opciós szerződések (3) origo (1) őrizetbe vétel (3) óvás egyesület (1) p.attila (3) p.ferenc (3) p.gábor (1) p.sándor (1) patziger ferenc (1) per (13) perbeszéd (1) perbeszédek (3) péter (1) petrocelli (6) polgármester (21) politikai tanácsadó (1) politikusbűnözés (1) projektcégek (3) projekt ár (1) revizori jelentés (1) riport (2) rólunk mások (2) rovat (1) rövidhír (1) rózsa u.18/a (9) s.judit (1) s.zoltán (1) sajtó (7) sebes péter (3) sofőr (13) strasbourg (6) strómanok (10) sz.a.p. (5) sz.piroska (6) szabadlábra helyezés (6) szabó zoltán (15) szerződések (5) szilánkok (5) szolgálati közlemény (3) t.dóra (2) tanácsadói szerződések (1) tanú (7) tanuk (6) tanúk (1) tárgyalás (16) ténytár (1) top 10 (1) turán (1) turán zsolt (5) ügyész (8) ügyészség (32) ügyvéd (15) ügyvédi titok (1) utolsó szó (1) utolsó szó jogán (11) v.ágnes (18) v.éva (3) vádalku (11) vádbeszéd (6) vádirat (11) vádlottak (13) vádpontok (1) vád módosítása (2) vagyon (5) vagyongyarapodás (4) vattamány zsolt (11) védett tanú (6) védőbeszéd (3) véleményvezér (2) vesztegetési pénzek (1) videó (2) visszatekintő (3) zs.árpád (2) zsidónegyed (1) zsolt (1)

Moderálási elvek

1. Ha a másikat, nem pedig a mondanivalóját minősíted durván, kitiltunk egy időre.

2. Ha népek vagy társadalmi csoportok ellen uszítasz, kitiltunk mindörökre.

* Komentmoderálási elvek (részletesebben)
* Email: hunvaldperKUKAC gmailPONTcom

2011.11.23. 17:10 Hagi7

107. 41. nap – November 22.

Címkék: ingatlan értékbecslés értékbecslő hunvald k.lajos király u.15. p.ferenc igazságügyi szakvélemény károly krt 3/a

Kedden a bíróság által kirendelt ingatlanforgalmi szakértő, Turán Zsolt, a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnökének meghallgatásával folytatódott a Hunvald-ügy tárgyalása. Mint arról már korábban beszámoltunk, a szakértő által elkészített szakvélemény szerint az ügyben szereplő mind a tíz ingatlan értékbecslése rendben volt, vagyis Turán Zsolt megállapítása szerint nem lettek alulértékelve. A kontroll értékbecslés már két hete elkészült, a szakértő meghallgatására azonban csak most került sor.

Mint mindig, a tárgyalóteremben megjelent hallgatóság számán ezúttal is leszűrhető volt, hogy ismét valami kiemelkedően fontos dolog történik, hiszen régen nem foglaltak ennyien helyet a padsorokban, és a sajtó képviselői is sokkal többen voltak a megszokottnál. Ami viszont meglepett, hogy a vádlottak padja szinte kongott az ürességtől, ugyanis erre a napra csak Gál Györgyöt, Hunvald Györgyöt, K. Pétert, valamint K. Lajos értékbecslőt idézte be a bíróság. Őszintén bevallom, én nem értem, hogy N. György egykori üzlettársai, illetve a strómanok miért nem érintettek ebben a kérdésben, de hát én nem vagyok jogász.

Turán Zsoltról első pillantásra meg lehetett állapítani, hogy nem először állt szakértőként bíróság elé.

Fellépése határozott, mondatai világosak és jól érthetőek voltak. Igyekszem lehetőleg röviden összefoglalni a fontosabb kérdéseket és válaszokat, szokás szerint a tartalmi egyezésre törekedve. Elsőként a bíróság tette fel kérdéseit.

  • - Az, hogy egy ingatlan műemlék vagy műemléki jellegű, az azonos súllyal esik a latba?
  • - Lényegében igen. A Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal felújítási elvárásait tekintve mindenképpen.
  • - Tehát a műemlék drágítja a beruházást?
  • - Általában igen.
  • - Mi alapján munkálta ki szakvéleményében a bérlőkiköltöztetés költségeit?
  • - Rendelkezésemre álltak az egyes lakások adatai, valamint a kerület erre vonatkozó szabályozása, amelyek alapján már lehet becsülni. De ezek igen elnagyolt becslések.
  • - Figyelembe vette azokat a közjegyzői okiratokat is, amelyek már valódi megállapodásokat rögzítettek ebben a témában?
  • - Igen, megnéztem őket. Ezeken meglehetősen magas összegek szerepeltek. Az egész olyan tendenciát mutat, hogy azok a bérlők, akik kellő kitartással rendelkeztek, azok a bérleményükért felső kategóriás lakásárat tudtak elérni.
  • - A Király u. 15. esetében, amikor még csak a bérlők felével sikerült megállapodni, az önkormányzati bérlőkihelyezés már 500 millió forintos költségnél járt, ugyanakkor Ön az egész ingatlanra 443 millió forintot írt. Lehetséges ekkora eltérés?
  • - Igen, lehetséges, ugyanis nem lehet tudni, hogy a bérlők közül hányan választják például a cserelakással történő kártalanítást a pénzbeli helyett.

Először kissé meglepődtem, hogy a bíróság mindössze ennyi kérdést intézett a szakértőhöz, de a meghallgatás további részében rájöttem, hogy csupán azért, mert számukra minden egyéb kérdést tisztázott maga a szakvélemény.

 

Az ügyész, aki még akkor sem értett egyet szakértő kirendelésével, amikor a bíróság megtette (Dokumentumtár: Kontroll értékbecslésről az Ügyészség - 2011.07.14), így előzetesen kérdéseket sem intézett hozzá, most mégis ezernyi kérdést zúdított a tanúra. Vajon, ha már ennyi kérdés fogalmazódott meg benne az értékbecslésekkel kapcsolatban, akkor miért nem rendeltek ki a nyomozás során egy szakértőt?
Igyekszem válogatni az ügyészi kérdésekből, mert a többségük olyan típusú volt, hogy pl. a szakvélemény valamely oldalán mit jelent az x jelölés.

  • - Teljes ingatlanok esetében mennyi idő egy értékbecslés elkészítése?
  • - Ez a megrendelői igény szinttől függ. A megfelelő dokumentumok beszerzésével együtt reálisan két-három hét.
  • - Önnél a helyszíni szemle mennyi ideig tartott egy-egy ingatlannál?
  • - Durván egy óra, mert a lakásokat külön-külön nem kellett megnéznem.
  • - Mi a különbség egy szakvélemény és egy sima értékbecslés között?
  • - Az értékelési módszerek lényegében azonosak. Míg azonban egy értékbecslés körülbelül fél nap alatt kész van, egy szakvélemény elkészítése sokkal tovább tart. Az értékbecslő kollégák általában egy-egy szűkebb földrajzi területen tevékenykednek, ahol ily módon nagyon jól ismerik az árakat.
  • - De ebben a fél napban benne van az iratok beszerzése is?
  • - Nincs, az a két-három hét az átfutási idők miatt. Én a rendelkezésemre bocsátott nyomozati iratokból dolgoztam, illetve a kerület jegyzőjétől kaptam még iratokat és adatokat.
  • - Van tudomása arról, hogy a vád szerint mennyiért és hogyan kerültek értékesítésre az ingatlanok? Megkapta a vádiratot?
  • - Megkaptam, de nem olvastam el, mert nem akartam, hogy befolyásoljon.
  • - Ha üres épületre készül a becslés, akkor miért vette figyelembe, hogy lakott az ingatlan?
  • - Ha elolvassa az anyagomat, én mindkettőt figyelembe vettem. A különbség jelentős. Ha a vevő lakottan vesz meg egy épületet, akkor rengeteg plusz költséggel kell számolnia a kiköltöztetések miatt. Éppen ezért a vevő kevesebbet ad egy lakott ingatlanért. (Az ügyész a homlokát ráncolja.) Vegyük át még egyszer? – kérdezi készségesen a tanú, amire kisebb derültség keletkezett a tárgyalóteremben.
  • - Azért nem értem a dolgot, mert az eladó úgy kalkulál, hogy a kiköltöztetés költsége része a vételárnak.
  • - Én azt nem értem, hogy mi a problémája. A szerződésben az volt, hogy az ingatlan vételára X Ft + a kiköltöztetés költsége. Ebben persze benne van annak a lehetősége, hogy a kiköltöztetés költsége olyan magas, hogy a kerület végül nem kap egy forintot sem. Ugyanakkor mégis kap valamit a kerület, mégpedig fejlesztést. Egy vacak épület helyett egy újat. Akkor éri el a normál piaci árat egy ingatlan, ha üres, beköltözhető, tehermentes. Ha bérlővel terhelt, akkor nagyjából a piaci ár felét éri.
  • - Ha Ön készít egy értékbecslést, majd azt az ingatlant a maga által megállapított ár duplájáért veszik meg, akkor mennyit ér az az ingatlan?

 

  • - Bíró: Ez nem szakértői kérdés, nem kell rá válaszolnia.
  • - Ön milyen értékelési módszert alkalmazott?
  • - Igyekeztem K. Lajos és P. Ferenc értékeléseit is végigvenni. Többnyire a piaci összehasonlító értékelést használták, illetve P. Ferenc néhol a maradványértékelést is. Én a piaci összehasonlító módszert tartom célszerűnek.
  • - Mit jelent százalékban meghatározva az a „tól-ig” mérték, amelyen belül az értékek közötti különbség még elfogadható?
  • - Az ingatlan értékbecslés plusz/mínusz 15% pontatlanságot mindig magában hordoz. Itt az a kérdés, hogy milyen típusú ingatlanról van szó. Egy panellakás esetében például szinte teljesen pontosan meg lehet mondani, hogy mennyit ér. Minél egyedibb egy ingatlan, annál szélesebb a tól-ig sáv.
  • - Függ attól az érték, hogy ki adja el az ingatlant?
  • - Nem.
  • - Megmondaná mi az a foghíjbeépítés, mert nekem már ez is problémát okoz.
  • - Amikor két épület közé építünk.
  • - Mi a helyzet a bontási engedélyekkel? Mennyi idő a beszerzése?
  • - A bontás csak abból a szempontból érdekes, hogy bontandó-e az épület. Mert ha igen, akkor az értékbecslésnél üres telekkel számolunk, és nem a felépítménnyel.
  • - A Madách-sétány közelsége befolyásoló tényező az árak vonatkozásában?
  • - Én különösebben nem gondolom, hogy az lenne.
  • - Ön, és P. Ferenc ugyanabból az adatbázisból dolgoztak, némiképp mégis eltérnek az értékek. Ez miként lehetséges?
  • - Ez úgy lehet, hogy mi egy hatalmas köteg adatot kapunk, amiből kiválasztunk néhányat, amelyet aztán használunk.
  • - Mi a véleménye a nyomozás során bekért OTP Bank által megadott értékekről?
  • - Erre azt tudom mondani, hogy amilyen a kérdés, olyan a válasz. Ha rosszul van feltéve a kérdés, rossz lesz a válasz is. Ha pl. csupán annyit kérdeztek, hogy 2004-ben mennyi volt a Király utcai lakások átlag négyzetméter ára, akkor az semmiképp sem vetíthető ezen ingatlanok értékére. Ezért én ezeket az adatokat fenntartásokkal kezelem.

Az ügyész további kérdéseit nem ismertetném, mert az egyes ingatlanokra vonatkozó jelentések mondatainak értelmezésére, illetve az egyes táblázatok megértésére irányultak. Nagyon hosszan. Azért akadt egy igen mókás pillanat is, amikor az ügyész nem találván a megfelelő szót, pótlásként a "hogyhívjákot” használta. Valaki föl is hördült a nézők közül, hogy "Hát neki szabad?!”

 

Bárándy Péter, miután szót kapott, sietett leszögezni, hogy csak limitált számú kérdése van a szakértőhöz. Hát igen, valóban hosszúra sikeredett az ügyészi kérdések sora.

  • - Milyen relevanciája van annak, hogy hat vagy hét lakás van egy bontásra ítélt házban?
  • - Csak a kiköltöztetés költségét tekintve van jelentősége.
  • - Egy szakvélemény és egy értékbecslés nem térhetnek el markánsan egymástól a végeredmény tekintetében, ugye?
  • - Szerencse, ha az értékek nagyjából egybeesnek. A szakvélemény alapossága miatt lehet nagyobb eltérés.
  • - Jelen ingatlanok esetében van-e markáns különbség?
  • - Nincs, a végeredmények többé-kevésbé hasonlítanak egymásra.
  • - Az elfogadhatónak mondott 15%-os eltérés az azonos értékelési módszer esetében áll csak fenn?
  • - Elsősorban az azonosaknál, főként a piaci alapúnál.
  • - Tehát két különböző értékelési mód esetében a különbség jelentős is lehet?
  • - Ez előfordulhat.

Bárándy Péter után Sebes Péter intézett kérdéseket a szakértőhöz.

  • - Hány összehasonlító adatot illik figyelembe venni egy értékbecslésnél?
  • - Sokan megelégednek hárommal, de ha beszerezhető, akkor célszerű 8-10 adatot használni.
  • - Miért nem elég egy összehasonlító adat?
  • - Mert nem ad átfogó képet.
  • - Nem annyi az ingatlan értéke, amennyiért eladják vagy megveszik?
  • - Ez leginkább egy szakmai-filozófiai kérdés. Piaci értelemben lehet az. Ugyanakkor az értékbecslés azt tartalmazza, hogy milyen ár lenne/lett volna az értékadó.
  • - Hogy boldogul az értékbecslő, amikor nem tudja, hogy milyen beruházást terveznek egy üres telken?
  • - Megkérdezi, hogy mit akarnak a telekkel. De ha nem determináló tényező, hogy mi lesz ott, akkor nem annyira érdekes.

Ezen kérdéseket követően Sebes Péter arra hívta fel kérdéseivel a figyelmet, hogy az egyes becslésekben néhol különböző négyzetméterek szerepelnek (az adatszolgáltatások többfélesége miatt), és azt firtatta, ezek szignifikáns eltérések-e. A szakértő válaszában elmondta, hogy ezek mind beleférnek az elfogadható tól-ig határba.

 

Az ügyvédek után Hunvald Györgyöt illette a kérdezés joga:

  • - Ön szerint többet ér a bontási és építési engedély annál az összegnél amennyibe az ezzel összefüggő tervezői költségek kerülnek? Különös tekintettel arra, hogy a belvárosi környezetben az engedélyek jogerőssé válásához a szomszéd épületek lakóinak külön-külön is hozzá kell járulniuk?
  • - Feltétlenül, de nem tudok arra választ adni, hogy mennyi lehet az értéknövekedés.

K. Lajos értékbecslő észrevételeket tett a szakértői jelentéshez, amely többször megfogalmazta, hogy zavarosnak tartja a becsléseit, mert azokban nem lelhetőek fel azok az összehasonlító adatok, amelyek szerint készítette őket. 

K. Lajos miként már korábban a meghallgatása során is, most a szakértő előtt is elmondta, hogy ő és kollégái egy térinformatikai rendszert hoztak létre, annak az adatait használták az egyes értékbecsléseknél. Ez a rendszer rengeteg adatot tartalmaz, így megfelelő számú összehasonlító adatot használtak. A rendszer sajátosságai miatt nem tüntették fel ezeket a becslésekben. Ezután az egyes ingatlanokkal kapcsolatos ellentmondásokról fejtette ki véleményét, majd hosszasan kifejtette az egyik esetben alkalmazott maradványérték számítását. Én, bár nagyon nem értek ehhez a területhez, megértettem, de nagyon úgy tűnt, ezzel nem mindenki volt így.

 

Utolsóként a sértett jogi képviselője, vagyis az önkormányzat ügyvédje tehette fel kérdéseit. Számomra ez hozta a tárgyalási nap legérdekesebb pillanatait, ugyanis az ügyvéd szinte letámadta kérdéseivel a szakértőt. Mintha kérdéseinek egy csoportjával a szakértő alkalmasságát kérdőjelezte volna meg. Durván. Nagyon durván. Ráadásul annyi kérdéssel készült, hogy a tárgyalási nap végére sem végzett velük, és jelezte, hogy még mintegy egyórányi kérdése lenne. De ne szaladjunk ennyire előre, megpróbálom összefoglalni a kérdések és válaszok áradatát.

  • - Általánosan elfogadott alapelv, illetve követelmény-e, hogy az értékbecslés transzparens, ellenőrizhető legyen?
  • - Igen.
  • - Ezt hiányolta a szakértő úr K. Lajos esetében?
  • - Így van.
  • - Hogy végezte Ön el a helyszíni szemlét, ha a lakásokat nem nézte meg?
  • - A felkérésem arra szólt, hogy az épületeket értékeljem fel, nem a lakásokat. Ilyenkor tehát az épület külső-belső állapotát kell megtekinteni. És természetesen nagyon fontos az, hogy hol helyezkedik el az ingatlan. Ugyanaz a villa például 100 millió forintot ér a XII. kerületben, 50 millió forintot Zuglóban, és 8 millió forintot egy vidéki kisvárosban.
  • - De mégis mit ért ezalatt? Mit tekintett meg belül?
  • - A kapualjat, az udvart, a lépcsőházat, a belső homlokzatot.
  • - Találkozott már olyan értékbecsléssel, ahol pontosan fel volt tüntetve, hogy az egyes értékmódosító tényezők hány százalékkal módosítják a kiinduló értéket?
  • - Igen, lehet úgy is.
  • - Önnél miért nem szerepel ilyen? Nem elvárható egy szakértői jelentésben, hogy ezek szerepeljenek, hogy mi ezeket követni tudjuk? Így miként állapíthatjuk mi meg, hogy melyek az értékmódosító tényezők?
  • - Nem biztos, hogy reális elképzelés, hogy a szakértő minden egyes gondolati lépését lehessen közölni a laikus felhasználóval. Ezen számítások mögött hosszas gondolkodás van. Van egy csomó olyan tényező, amely talán explicite nincs benne az anyagban, de egyébként természetesen az értékek kialakításában szerepel. De az értékcsökkentő tényezők szerepelnek a szakvéleményemben.
  • - És mi van az értéknövelő tényezőkkel?
  • - Hát azt kell mondanom, hogy ezen házak esetében nem beszélhetünk értéknövelő tényezőkről. Ezek rendkívül rossz állapotú, romos épületek.
  • - Ön szerint tehát a Károly Krt. 3/A esetében nem értéknövelő tényező, hogy közvetlenül az Astoria tőszomszédságában van?
  • - Bíró: A tanú már elmondta, hogy mennyire fontos, hogy hol helyezkedik el egy ingatlan.
  • - Tanú: Az ingatlanszakmában egymás között azt szoktuk mondani, hogy egy ingatlan értékét három tényező határozza meg: 1. Hol helyezkedik el az ingatlan. 2. Hol helyezkedik el az ingatlan. 3. Hol helyezkedik el az ingatlan.

Mint említettem, az önkormányzat ügyvédje még számtalan kérdéssel készült, amelyeket majd csütörtök reggel tehet fel a tanúnak. A csütörtöki tárgyalás a szokásosnál fél órával később, 9 órakor kezdődik, így talán mindenki frissebb (is) lesz, mint szokott...

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hunvaldper.blog.hu/api/trackback/id/tr263406377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A MN nem híres a tárgyilagosságról. Ma azt az információt, hogy a bíró februárra tervezi az ítélethirdetést, "Februárban elitélhetik Hunvaldot" címmel adta közre. A tudósítója minden tárgyalási napon jelen van. Vajon mit csinál?
süti beállítások módosítása