Az éveken át tartó nyomozás a Hunvald-ügyben rengeteg szálon futott. Bár 2006-ban alapvetően az ingatlanok értékesítése kapcsán indult meg, a végeredményből látható, hogy mennyi mindennel egészült ki időközben: lakáskiutalások, megbízási szerződések, ablakcsere, kerékbilincs, telefonhasználat. Nem csoda hát, ha négy év alatt több tucatnyi tanút hallgatott meg a nyomozó hatóság, az azonban nehezen érthető, hogy egyes tanúk meghallgatása miként maradhatott ki. Mikor a Nemzeti Nyomozó Iroda átadta az ügyet az ügyészségnek, két dologra hívta fel a figyelmet: a nyomozás folytatásához elengedhetetlen egy igazságügyi értékbecslő kirendelése, illetve az önkormányzat jegyzőjének tanúkénti meghallgatása. Mint tudjuk a szakértőt csak a bíróság rendelte ki 2011 nyarán, az ő meghallgatására jövő kedden kerül sor. Ugyanakkor a jegyzőt soha nem hallgatták meg sem az ingatlanügyek, sem az egyéb ügyek vonatkozásában, pedig mint tudjuk, egy önkormányzatnál a jegyző a törvényesség őre.
Persze 2010 után már nem is volt lehetőség tanúkénti meghallgatására, hiszen időközben gyanúsított, majd vádlott lett a már korábban ismertetett kerékbilincs-ügyben, amiről még mindig nem tudom, hogy miként és miért csaphatták hozzá a Hunvald-ügyhöz.
Ezt a bevezetőt azért tartottam fontosnak, mert úgy tűnik, a bíróság is szükségét érezte volna a jegyző tanúként való meghallgatásának, mivel azonban erre a szabályok szerint nincs lehetősége (egy vádlott ugyanabban az ügyben nem lehet tanú is), Erzsébetváros aljegyzőjét idézte be tanúnak, aki jelenleg is ezt a funkciót tölti be az önkormányzatnál.
M. Judit részére elsőként a bíróság tett fel kérdéseket:
- - Mióta dolgozik az önkormányzatnál?
- - 1999-től a jegyzői iroda vezetője voltam, majd 2001-től ehhez jött még az aljegyzői feladat. Jelenleg is aljegyző vagyok.
- - Mit tud elmondani a megbízási szerződésekkel kapcsolatban?
- - Ügyvédek készítették, a jegyző pedig szignálta őket. Az önkormányzatban dolgozó jogászok a belső működés törvényességét ellenőrzik.
- - Dr. B. Tibor hogy került az önkormányzatba?
- - Nem tudom. Ő elsősorban rendeleteket készített, pl. a lakás- és helyiség rendeletet.
- - Mit tud az ingatlanértékesítéseknél alkalmazott konstrukcióról?
- - Semmit. Nem folytam bele az ezzel kapcsolatos feladatokba. Én a testületi anyagokkal foglalkoztam.
- - Mi alapján kerültek előterjesztésre ezek az anyagok?
- - Éves munkaterv alapján dolgoztunk, de hetente tartottunk vezetői értekezletet is, ami nem volt benne a munkatervben, azt ott megbeszélték. Ezen részt vett a polgármester, az alpolgármesterek, a frakcióvezetők.
- - A Gazdasági Bizottság milyen ügyeket tárgyalt?
- - Mindent, ami vagyonnal kapcsolatos döntés volt. Határozatokat hozott arról, hogy tárgyalásra vagy elfogadásra javasolja az egyes testületi előterjesztéseket.
- - Ki készíti az előterjesztéseket?
- - A testületi és bizottsági előterjesztéseket a szakapparátus készíti.
- - Volt lista az értékesíthető ingatlanokról?
- - Igen. A kataszterben, illetve a költségvetési rendeletben is benne volt. Ezek nyilvánosak.
- - Ön kapcsolatba került az ingatlan-szerződésekkel?
- - A jegyzői iroda is szignálta ezeket. Az a rend, hogy az ügyvéd elkészíti a szerződéstervezetet a jegyzőnek, a jegyző a szakirodákkal véleményezteti, végül aláírásra kerül.
- - Bejegyzett cégnek kell lennie a szerződő félnek?
- - „Hát ennek pontosan utána kellene nézni.” A testületi döntésben benne van. (Ez a „Hát ennek pontosan utána kellene nézni” mondat még jó néhányszor elhangzott a tanú meghallgatása alatt. Úgy tűnik, ez a szavajárása.)
- - Ki írt alá először?
- - Először a másik fél, majd a jegyző, végül a polgármester.
- - Lakókkal terhelt ingatlanok esetében kinek a kötelezettsége a bérlők kihelyezése?
- - „Hát ennek…” Az a szerződéstől függ.
- - Dolgoztak értékbecslőkkel?
- - Igen, minden ilyen tárgyú előterjesztéshez kellett értékbecslés.
- - Ki kérte fel őket a feladatra?
- - Vagy az önkormányzat, vagy a vagyonkezelő (ERVA). Soha nem a vevő hozta.
- - Az ingatlanértékesítés bevett gyakorlat volt?
- - Volt egy modellje, de én nem tudom, hogy az hogyan alakult ki.
- - A polgármesternek volt valamilyen munkacsoportja?
- - Igen, a polgármesteri kabinet, amely a Hivatal szervezetéhez tartozott.
- - Ki volt az, aki munkaszerződéssel, és ki, aki megbízási szerződéssel volt alkalmazva?
- - Ezeket a jegyző kötötte. Azt tudom, hogy a megbízási szerződéseknél minden hónap harmadik napján fizettünk teljesítésigazolás alapján.
- - Mennyi megbízási szerződést lehetett kötni?
- - A költségvetésben arra a célra meghatározott összegig. Nem csak a polgármester, hanem a jegyző és mások is kötöttek ilyen szerződéseket.
- - A frakciók mellett kik dolgoztak?
- - Frakciótitkárok, akik köztisztviselők voltak, illetve voltak ún. segítők is.
- - Szabó Zoltán 2002 után dolgozott az önkormányzatnál?
- - Nem.
- - Kapott valamilyen juttatást?
- - Igen, egy telefont.
- - A rendőrség is kapott telefont?
- - Talán.
- - Miért dolgoztak tanácsadók a frakciók mellett?
- - A frakcióvezetők és a polgármester megállapodása alapján dolgoztak.
- - Mit tud a polgármesteri lakáskeretről?
- - Minden évben a képviselő-testület fogadta el a költségvetési rendeletében. Évente kb. 140-150 lakásra határozta meg a különböző jogcímeket. Például licitlakás keret, cserelakás keret, jegyzői keret, polgármesteri keret, stb. A polgármesteri keretet a polgármester terjesztette elő a Gazdasági Bizottságnak, és az döntött róla. A polgármesteri keretnél nem feltétlenül szociális szempontból kellett rászorulónak lenni. A polgármester azokat javasolta, akik a fogadóóráján megkeresték ilyen ügyekben.
- - A lakáscserék esetében?
- - Arról a Gazdasági Bizottság döntött.
- - Tud az energetikai tanácsadóról?
- - Volt egy energiatársulás, amelyben velünk együtt több önkormányzat közösen akart energiát beszerezni.
- - Ismeri Sz. A. P.-t?
- - Igen, láttam az önkormányzatban. Munkaszerződéssel alkalmaztuk, de nem tudom, mi volt a feladata.
- - Mit jelent a politikai tanácsadó?
- - „Hát ennek…” Az SZMSZ-ben van rögzítve. Az ő munkaviszonyuk a ciklus végéig tart. A politikai tanácsadó csak munkaviszonyban lehet, de nem kell irodájának lennie.
Az ügyészi kérdések az alábbiak voltak:
- - A vételi ajánlatokat hova kellett bevinni?
- - A hivatalba, a polgármesterhez, vagy a bizottsághoz.
- - Mi döntötte el, hogy egyes ügyekben rendkívüli zárt ülésen döntöttek?
- - Az Önkormányzati Törvény, illetve az SZMSZ.
Bárándy Péter kérdése a tanúhoz:
- - Tudomása szerint Szabó Zoltán kapcsolatot tartott a lakossággal?
- - Igen, ő sok lakossági fórumot tartott.
Az aljegyző meghallgatása után újra az ablakcsere-ügy került terítékre, és a Beruházási Csoport egy újabb dolgozója ült a tanúk padjára. Tanúvallomásában elmondta, hogy ő végezte a Dózsa György úti ablakcsere műszaki ellenőrzését, amelyet rendben talált. Más érdemi információ nem hangzott el.
A Személyzeti Osztály egykori vezetője, S. Tibor igen nagy szakmai hozzáértéssel tette meg vallomását. A kérdésekre hosszan (néha túl hosszan) és nagyon alaposan válaszolt, rendre megnevezte azon jogszabályhelyeket is, amelyeket válaszában érintett. Elsőként a bíróság kérdezte:
- - Létezett az önkormányzatnál politikai tanácsadói munkakör?
- - Igen, az SZMSZ 48§ (5) bek. szabályozta. Egy időben ez az össz köztisztviselői létszám 8%-ában, majd később 5%-ában volt meghatározva. Ők a polgármesterhez kötődnek. Ez egy foglalkoztatásra irányuló jogviszony, amely a Köztisztviselőkről szóló törvényből adódik.
- - Mit jelent az, hogy ők a polgármesterhez kötődnek?
- - Ő adja számukra a feladatokat. Azok számára, akik a polgármesteri kabinetben a polgármesterhez kötődnek, ő adja a feladatokat, de a jogállástól függően a jegyző is ad feladatokat. Az, hogy ki adja a feladatokat, a tevékenység tartalmától is függ. A polgármesternek arra is van joga, hogy bizonyos munkaügyi kérdésekben egyetértést gyakoroljon.
- - Határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony köthető?
- - Bármelyikre lehetőség van.
- - Mit tud Sz. A. P.-ről?
- - Ismerem őt, a testvérvárosi kapcsolatokkal foglalkozott, alkalmazása közvetlenül a polgármesterhez tartozott. Mivel nem volt magyar állampolgár, ezért nem volt köztisztviselő.
- - Helyileg volt szobája, telefonja az épületben?
- - Nem. Konkrétan a munkáltató határozta meg ezeket.
- - A jegyzőnek volt feladata vele?
- - Csak a munkáltatói kérdésekben.
- - Voltak testvérvárosi kapcsolatok?
- - Igen, sok volt. Volt Bulgáriában, Szerbiában, Horvátországban, Lengyelországban, Moldovában, Franciaországban és Görögországban.
- - Hallott Komrat városáról?
- - Nem, de ez nem tartozott a feladataim közé.
Másodikként az ügyész kérdezte a tanút.
- - Politikai tanácsadó csak magyar állampolgár lehet?
- - Igen.
- - El lehet ettől térni?
- - Nem.
- - Mi tartozik a politikai tanácsadás körébe?
- - Erre választ ad a Köztisztviselői Törvény. (Az ügyész a homlokát ráncolja.)
- - A testvérvárosi kapcsolattartás ide tartozik?
- - Ha a kabinet feladatát nézem, ez a válasz. A törvény ilyen céllal íródott.
- - Tudott Sz. A. P. szerződéséről?
- - Igen, és a feladatairól is.
- - Miért a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat?
- - Mert csak ő gyakorolhatja. (Mélyülnek a ráncok.)
- - Meddig áll fenn a politikai tanácsadó megbízatása?
- - A ciklus végéig.
- - De Sz. A. P. szerződését megszüntették?
- - Igen, formailag a jegyző szüntette meg.
- - Elmondta, hogy miért szüntette meg?
- - Nem, ez rá tartozik.
- - Hunvaldnak volt más politikai tanácsadója?
- - Igen.
- - Ha munkaszerződéssel alkalmaznak egy politikai tanácsadót, akkor hogyan ellenőrzik?
- - A munkáltatója ellenőrzi.
- - A munkavégzés helye Erzsébet krt. 6. Mit jelent ez?
- - Annyit, hogy ott van a polgármesteri Kabinet.
Sz. A. P. ügyvédje:
- - A politikai tanácsadót ki ellenőrzi?
- - A megbízója.
Újra a bíró kérdez:
- - A megbízási szerződésekről mit tud?
- - Azokkal a segítőkkel kötik ezeket, akik a polgármester és a frakciók munkáját segítik. A megbízási szerződéseket szintén a Személyügyi Csoport kötötte.
- - Ki igazolta ezeket?
- - A megbízó.
- - A valóságban ez hogy zajlott?
- - Ami a testülethez kötődött, az a polgármesterhez kötődött. De ezen kívül sok ilyen szerződést kötöttünk még, pl. takarításra, választási feladatokra, stb. Egy pénzügyi keret volt erre. A keret mértékéig lehetett kötni szerződéseket, tehát nem a darabszámot határozta meg a képviselő-testület, hanem a pénzügyi keretet.
- - Teljesítésigazolásra miért van szükség?
- - Hogy a pénzügy utalni tudjon.
- - Mit tud. Cz. Csabáról?
- - Valamikor képviselő volt, majd szerződéssel alkalmazta az önkormányzat.
- - Mit tud azokról, akik a frakciók mellett dolgoztak segítőként?
- - Ezeket a szerződéseket csak a polgármester és a jegyző írhatta alá.
Ügyész plusz kérdése:
- - Ha szóban volt a tanácsadás, akkor kellett-e írásbeli beszámoló erről?
- - Nem kellett.
Pénteken újabb tanú meghallgatására kerül sor, és szóba kerülnek az elkészült kontroll értékbecslések is.
Utolsó kommentek