HTML

A Hunvald-per

Minden, amit tudni szerettél volna a Hunvald-perről, de nem merted megkérdezni.

(... és igazság szerint, eddig nem is volt kitől...)

Facebook-oldalunk:

Utolsó kommentek

  • Unium: Elképzelhető a vádló szakmaiatlansága a felmentő ítéletben. De ha valakit egymillió ügyben felment... (2020.12.28. 19:41) 146. Az utolsó nap
  • oroszjanos: nem sok egyértelmű dolog van ebben az egészben... (2012.10.20. 20:08) 98. Megdőlhet a fő vád
  • Palást: Tisztelt Szerkesztők! Mi is köszönjük a T. Szerkesztők tevékenységét, a blog megnyitását és azt a ... (2012.03.09. 17:48) 147. Itt a vége!
  • gergelyjózsef: Sajnálom, hogy a blog befejeződik. Nagyon hasznos volt, hogy a mindenfelé olvasható, látható sok m... (2012.03.08. 04:07) 147. Itt a vége!
  • Palást: Hunvald Györgyöt a T.Biróság a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában szereplő legsúlyosabb vádp... (2012.02.26. 22:06) 145. Gyorshír - Itélethírdetés
  • Utolsó 20

Címkék

ablakcserék (3) alapügy (4) aljegyző (1) államtitok (8) alpolgármesterek (2) ártatlanság vélelme (3) atv (1) autócsoda (2) a ier számokban (1) b.gábor (4) b.rózsa (4) b.tibor (3) bárándy (1) bárándy péter (1) beadvány (5) belpolitikai (4) bilincs (2) bizonyítási eljárás (2) bűnszervezet (9) cz.brigitta (3) cz.csaba (12) d.eszter (17) d.pával (1) d.pável (3) d.pavel (1) dembinszky u.26. (2) dembinszky u.32. (2) deutsch tamás (6) dob u.107. (3) dob u.14. (3) dob u.18. (4) dokumentumtár (35) dokumentumtár bővítés (2) dózsa györgy úti házak (3) dr.h.lászló (17) dr.h.lászlóné (8) dr.k.zsuzsa (1) dr.k.zsuzsanna (1) elévülés (5) előállítás (2) előterjesztés (2) előzetes (20) előzetes megszüntetése (1) elsőfokú ítélet (2) erlak (4) értékbecslés (31) értékbecslő (16) értékbecsló (1) erva (2) erzsébetváros (49) f.zsuzsa (1) fapál lászló (1) fazekas géza (4) felbujtó (1) feljelentés (6) feljelentő (7) fellebbezés (9) fidesz (2) fogvatartái idő (1) fővárosi bíróság (9) fővárosi ítélőtábla (8) fővárosi törvényszék (2) g.gergő (1) gál györgy (71) gazdasági társaság (1) gergely józsef (2) gozsdu udvar (5) gyanúsítások (1) gyanúsított (1) h.lászló (3) hagyó (4) határidőnapló (2) háziőrizet (1) házi őrizet (14) házkutatás (1) hazugság (3) hír tv (3) hivatali visszaélés (6) hunvald (103) hűtlen kezelés (4) igazságügyi szakvélemény (7) ingatlan (26) interjú (1) iratismertetés (2) ítélet (1) ítélethirdetés (5) ítélkezési szünet (3) jegyző (5) jegyzőkönyv (1) jogi pr (3) jován lászló (1) k.gusztáv (4) k.lajos (26) k.péter (1) k.viktor (7) k.zsuzsanna (2) k. georges sándor (4) kádár andrás (1) kardos péter (20) károly krt 3/a (7) kenőpénz (5) képviselőtestület (8) kerékbilincs (9) kihallgatás (2) király u.15. (24) király u.21. (4) király u.25 27 29. (6) király utca (7) ki kicsoda (6) klauzál u.8 10. (5) koronatanú (4) korrupció (4) közokirat hamisítás (4) kronológia (3) l.béla (1) l.györgy (3) lakáskiutalás (8) lakhelyelhagyási tilalom (7) lázár jános (1) lehallgatás (10) letartóztatás (1) letéti pénzek (8) levél (4) like (1) m.jenő (5) magánszakvélemény (2) magyar hírlap (1) magyar nemzet (1) média (3) megbízatási szerződések (9) meghosszabbítás (3) mellékszereplők (6) mexikó (4) miértek (4) mobil telefon (4) moderálási elvek (1) mszp (2) műemléki védelem (5) n.frigyes (1) n.györgy (58) n.zoltán (7) népszava (2) nyaraló (1) nyomozás (9) n györgy (1) o.krisztina (1) önkormányzat (57) opciós szerződések (3) origo (1) őrizetbe vétel (3) óvás egyesület (1) p.attila (3) p.ferenc (3) p.gábor (1) p.sándor (1) patziger ferenc (1) per (13) perbeszéd (1) perbeszédek (3) péter (1) petrocelli (6) polgármester (21) politikai tanácsadó (1) politikusbűnözés (1) projektcégek (3) projekt ár (1) revizori jelentés (1) riport (2) rólunk mások (2) rovat (1) rövidhír (1) rózsa u.18/a (9) s.judit (1) s.zoltán (1) sajtó (7) sebes péter (3) sofőr (13) strasbourg (6) strómanok (10) sz.a.p. (5) sz.piroska (6) szabadlábra helyezés (6) szabó zoltán (15) szerződések (5) szilánkok (5) szolgálati közlemény (3) t.dóra (2) tanácsadói szerződések (1) tanú (7) tanuk (6) tanúk (1) tárgyalás (16) ténytár (1) top 10 (1) turán (1) turán zsolt (5) ügyész (8) ügyészség (32) ügyvéd (15) ügyvédi titok (1) utolsó szó (1) utolsó szó jogán (11) v.ágnes (18) v.éva (3) vádalku (11) vádbeszéd (6) vádirat (11) vádlottak (13) vádpontok (1) vád módosítása (2) vagyon (5) vagyongyarapodás (4) vattamány zsolt (11) védett tanú (6) védőbeszéd (3) véleményvezér (2) vesztegetési pénzek (1) videó (2) visszatekintő (3) zs.árpád (2) zsidónegyed (1) zsolt (1)

Moderálási elvek

1. Ha a másikat, nem pedig a mondanivalóját minősíted durván, kitiltunk egy időre.

2. Ha népek vagy társadalmi csoportok ellen uszítasz, kitiltunk mindörökre.

* Komentmoderálási elvek (részletesebben)
* Email: hunvaldperKUKAC gmailPONTcom

2011.10.14. 14:55 hunvaldper

86. A 27. nap – Október 13.

Címkék: értékbecslés értékbecslő k.lajos n.györgy király u.15. király u.25 27 29. p.ferenc király u.21.

2009 januárjában az erzsébetvárosi képviselőtestület döntése értelmében Hunvald György és a jegyző megbízásából P. Ferenc igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő ellenőrző értékbecslést végzett a vád tárgyát képező ingatlanokon. Tanúkénti meg- hallgatása azért ügydöntő fontosságú, mert a vád központi állítása szerint az önkormányzat manipulált értékbecslések alapján, áron alul értékesített ingatlanokat. Ezért töltött fél évet előzetes letartóztatásban K. Lajos értékbecslő, ezért vádolja az ügyészség őt, Gált és Hunvaldot bűnszervezetben elkövetett csalással (utóbbiak előzetes letartóztatása szintén években mérhető). Ha tehát a P. Ferenc igazságügyi szakértő által megállapított értékek nem térnek el jelentősen K. Lajosnak az ügyészség által manipu- láltnak és mélyen értéken alulinak tartott értékbecsléseitől (márpedig egyetlen eset kivételével nem áll fenn értékaránytalanság), akkor felmerül a kérdés, hogy az ügyészség mi alapján állította K. Lajos értékbecsléseiről, hogy azok mani- puláltak, az ingatlanok alulértékeltek? Mire alapozta a vádakat?

A nyomozás és a vádemelés során az ügyészség sem P. Ferenc, sem más szakértő ellenőrző értékbecsléseire nem volt kíváncsi: saját hatáskörben – mindennemű szakmai segítség igénybevétele nélkül – állapította meg az ügyletek törvénytelenségét.

A P. Ferenc által készített – az inkriminált értékeket alátámasztó – ellenőrző értékbecslések eredményét figyelmen kívül hagyta, P. Ferencet sem gyanúsítottként, sem tanúként nem hallgatta meg, annak ellenére, hogy a nyomozati iratok (és a mai tárgyalási napon elhangzott ügyészi kérdések) alapján azt feltételezték, hogy P. Ferencet befolyásolhatták. A bíróság azonban tanúként beidézte P. Ferencet. Az alábbiakban meghallgatásának részletes összefoglalója olvasható.

P. Ferenc meghallgatása a bírói kérdésekkel vette kezdetét.

  • - Milyen viszonyban volt Hunvald Györggyel 2008 decemberében a megbízás időpontjában?
  • - Semmilyen viszonyban, nagy ritkán találkoztunk egy-egy tágabb körű megbeszélésen.
  • - Mióta dolgozott ön az önkormányzatnak?
  • - 2000 óta. A felkérések gyakorisága változó volt, azokat V. Tibortól, a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjétől kaptam, ezek hol lakásokra, hol teljes lakóingatlanokra vonatkoztak, ez utóbbi volt a gyakoribb.
  • - Ki kérte önt fel 2008 decemberében és miért?
  • - A jegyző hívott fel, és tájékoztatott, hogy a képviselő-testület hozott egy döntést az ügyészség által vizsgált ingatlanok ellenőrző értékbecslésének elrendeléséről. Erre a munkára kért fel, amelynek a határidejét január 18-ában határozták meg.
  • - Megszemlélte az ingatlanokat? Kitől kapta meg a szükséges dokumentumokat?
  • - Igen, megnéztem őket, persze volt olyan, amelyet idő közben már lebontottak. A szükséges dokumentumokat a jegyzőtől és V. Tibor úrtól kaptam meg.
  • - Miből áll a szemrevételezés?
  • - Helyszíni szemlét kell tartani, meg kell vizsgálni az érvényes építési szabályozásokat, a tulajdoni lapot, összehasonlító adatokat kell szerezni. Mivel én igazságügyi szakértő vagyok, a 2006-os évig bezárólag a Fővárosi Bíróságtól bármikor megkaphattam az illetékhivatal erre vonatkozó listáját, de például a Király u. 15. esetében az önkormányzattól megkaptam a lakások és helyiségek listáját is.
  • - Statikailag is megvizsgálta az ingatlanokat?
  • - Statikus vagyok, ez a szakmám, tehát igen.
  • - Milyen módszereket alkalmazott?
  • - Három alapvető módszer létezik, és általában az ingatlan jellemzőitől függ, hogy melyiket alkalmazzuk. 1. Összehasonlító értékbecslés: ilyenkor hasonló adottságú, hasonló környezetben elhelyezkedő ingatlanok értékét vesszük figyelembe. 2. Maradvány-értékelés: megvizsgáljuk, hogy mennyiért lehet felépíteni vagy felújítani az épületet, utána meghatározzuk, hogy mennyiért lehet értékesíteni az ebben kialakított lakásokat, a két érték különbözete a maradványérték. 3. A költség-alapú értékelés: itt a telek és a felépítmény értéke alapján állapítjuk meg az objektum értékét. Az a bevett szokás, hogy egy-egy ingatlan esetében legalább kétféle módszerrel is meghatározzuk az értéket, így egy ellenőrizhető értéket kapunk.
  • - Megkapta a Complan Stúdió értékbecsléseit? K. Lajos melyik módszert alkalmazta?
  • - Igen, megkaptam. Ő jellemzően egy fajlagos értéket adott meg, ez alapján számolt.
  • - Ez elfogadott módszer?
  • - Részben igen, de az ellenőrizhetőség miatt az értékbecslésben fel szoktuk tüntetni az összehasonlító adatokat. Illetőleg megnyugtatóbb, ha több metodika van.
  • - Értékelési szempontból milyen jelentőséggel bír, ha egy épület műemléki védelem alatt áll?
  • - A műemléki kötelezettség jelentős költséghatással bír. A teljes körű műemléki felújítás rendkívül költséges. Az eredeti állapot helyreállítása nagyon költségigényes, ráadásul az engedélyeztetés is nehézkesebb.
  • - Mi a helyzet a bérlőkkel terhelt ingatlanokkal?
  • - A lakók kiköltöztetése mindig drágább, mint egy sima, önkéntes költözés.
  • - Ez tervezhető költség?
  • - Nehezen. Pontosan nem meghatározható, legfeljebb nagyságrendileg.
  • - Rendelkezik arról valamilyen információval, hogy milyen volt a befektetési kedv a 7. kerületben?
  • - Pontos információkkal nem, de a VII. kerület befektetői szempontból nem kiemelt terület. Döntően leromlott és/vagy műemléki épületeket találunk itt, amelyek befektetői szempontból túl nagy költségterhet jelentenek.
  • - Tud más ingatlan elidegenítésekről a kerületben a vádban szereplőkön kívül?
  • - Készítettem értékbecsléseket, ha jól tudom, ezekre az ingatlanokra pályázatot írták ki.

Az általános kérdések után a bíróság egyesével sorra vette az ingatlanokat. A tanú szinte valamennyire pontosan, apró részleteiben is emlékezett. Elmondta azt is, hogy néhány ingatlan esetében gazdaságossági számítást is végzett, vagyis felmérte, hogy mennyibe került volna az önkormányzatnak az épület felújítása, és mennyi bevétele lett volna, ha a felújítás után a lakásokat a lakóknak értékesíti. Ez valamennyi esetben nagyon deficites lett volna. Az általa, valamint a K. Lajos által megállapított értékek egy esettől eltekintve lényegében megegyezők voltak. A bíróság ezután további kérdéseket intézett a tanúhoz.

  • - Az Ön megítélése szerint jól döntött az önkormányzat, amikor ezt a konstrukciót választotta?
  • - Igen, két szempontból is. Mivel sem a házak felújítására, sem a lakók kiköltöztetésére nem lett volna pénze, ez egy jó megoldás. Ráadásul a rettenetes körülmények között élő lakók problémájára is megoldást jelentett.
  • - A pince és a padlás értékét miként kell figyelembe venni?
  • - (A tanú felolvasott egy 2004-es bírósági ítéletet, amely szerint a közös tulajdonnak számító, tehát nem albetétesített területeket 0 Ft-tal kell számolni. Ez azért is fontos, mert a vádakban szerepel, hogy K. Lajos ezeket nem vette figyelembe. Illetve a kerület új vezetésének legújabb feljelentései is részben ezen alapulnak.)
  • - Amikor megbízták ezen ingatlanok kontroll értékbecslésével, mit tudott, mi a helyzet az önkormányzatnál?
  • - Tudtam, hogy Gál György előzetes letartóztatásban van, és hogy ezen ingatlanok kapcsán büntetőeljárás van folyamatban.
  • - Miért Önt kérték fel?
  • - Mert nagyon nagy tapasztalatokkal rendelkeztem a VII. kerületi ingatlanok területén, illetve mert igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő vagyok.

A bíró ismertette a tanúval a K. Lajos által alkalmazott módszert, és a véleményét kérdezte. A tanú elmondta, hogy ez egy egyedi, a fent ismertetett módszereket ötvöző metodika, amely alkalmazható, de az ellenőrzést biztosító adatok, illetve a számítási módszer feltüntetését hiányolja az egyes értékbecslésekből.

A bíróság után az ügyészt illette meg a kérdezés joga.

  • - Mikor kezdett hozzá a munkához?
  • - Azonnal, amint megkaptam az adatokat.
  • - Próbálták Önt befolyásolni?
  • - Nem. Ha megpróbálták volna, nem is vállaltam volna a megbízást.
  • - Egyedül végezte el a vizsgálatot?
  • - Nem, egy szakember gárdával.
  • - Fel kell tüntetni az értékbecslésben, ha értékcsökkentő tényező áll fenn? Pl. ha lakókkal terhelt az ingatlan?
  • - Általában igen, de én üres ingatlanokra végeztem el az értékbecslést.
  • - Ha kétszeres áron kel el egy ingatlan, akkor az annyit ér, vagy annyit, amennyi az értékbecslésben szerepelt?
  • - Az ingatlan nem annyit ér, amennyiért megveszik.
  • - Befolyásolja az ingatlan értékét, hogy ki a vevő?
  • - Nem.
  • - Ha egy projektcég többért kel el, akkor felmegy az ingatlan ára?
  • - Nem.
  • - Ön 2008-ban egy megbízás keretében felértékelte a Király u. 25-27-29-et. Ennek a vizsgálatnak az eredményét figyelembe vette a megbízása teljesítésekor?
  • - Nem, mert az a vizsgálat az adott pillanat értékbecslésére vonatkozott, míg a 2008 decemberi megbízás a 2003-2004-es értékek vizsgálatára.

Az ebédszünetet követően a bíróság egy újabb tanú, egy osztrák befektető, Arnon E., az Alfa Ingatlancsoport vezetőjének meghallgatásával folytatta a tárgyalást. A kérdezés joga ezúttal az ügyészt illette meg elsőként. A tanú meghallgatása tolmács segítségével valósult meg.

  • - Fenntartja a nyomozás során tett vallomását?
  • - Igen.
  • - Kit és honnan ismer a vádlottak közül?
  • - Senkit. (A későbbiekben kiderült, hogy M. Jenőt és N. Zoltánt ismeri, csak már nem emlékezett rájuk.)
  • - Mivel foglalkozik az Alfa Ingatlancsoport? Ön milyen szerepet tölt be a cégben?
  • - 12 éve vagyok jelen Magyarországon, én vagyok az egyedüli tulajdonos. Ingatlanok – általában ipari ingatlanok – vásárlásával, felújításával, értékesítésével foglalkozunk.
  • - A Király u. 15. és 21. kapcsán Önöket keresték meg, vagy Önök kezdtek érdeklődni az ingatlanok iránt?
  • - Minket keresett meg a City Kartell Kft., akikkel már korábban is kapcsolatban álltam, és megvételre kínálták ezt a két ingatlant.
  • - Kapott dokumentumokat az ingatlanokkal kapcsolatban? Kitől kapta ezeket?
  • - Igen, a tárgyalások során sok iratot megkaptunk. Kezdetben N. Györgytől, hogy később kitől, arra már nem emlékszem.
  • - Kinek a tulajdonában voltak az ingatlanok?
  • - Ha jól emlékszem, két kft. tulajdonában. (A nyomozás során tett vallomásában elmondta, hogy az ingatlanok tulajdonjog fenntartással kerültek értékesítésre, így a lakók kiköltöztetéséig azok az önkormányzat tulajdonában álltak. Ezen részletekre ennyi idő távlatából már nem mindig emlékezett.)
  • - Átvilágították Önök a cégeket?
  • - Igen, és jelentkeztek is problémák. Nem volt egyértelmű a cégek tulajdonosi köre, így az sem volt világos, hogy kivel kellene tárgyalnunk.
  • - Kivel tárgyaltak? A cégkivonatban feltüntetett személyekkel?
  • - Lehet, hogy szerepeltek a tárgyalásokon tényleges tulajdonosok is, de azt biztosan tudom, hogy voltak olyanok, akik nem voltak tulajdonosok.
  • - Ez volt az oka, hogy végül elálltak az üzlettől?
  • - Ez csak az egyik oka volt. Kiderült, hogy a Király u. 15. per alatt áll, engem pedig csak teljesen tehermentes ingatlan érdekelt. Ráadásul közeledett a lakók kártalanítási tárgyalására megszabott határidő vége, de a folyamat még nem zárult le. A fő probléma ugyanakkor az volt, hogy egy 2006 decemberében az egyik tárgyaláson megjelent egy új ember, aki közölte, hogy a vételár – amiben már a tárgyalások kezdeti stádiumában megállapodtunk – 15-20%-kal magasabb. Én ebbe természetesen nem egyeztem bele, és elálltam az üzlettől.
  • - A két ingatlant külön-külön, vagy egyben kínálták fel Önnek?
  • - Külön-külön.
  • - Üzletrészt kínáltak eladásra, vagy magát az ingatlant?
  • - Üzletrészt, ugyanis adózási szempontból ez mindenkinek sokkal kedvezőbb volt így. Ugyanakkor a vételárban benne foglaltatott a lakók kiköltöztetésének költsége, mivel engem csak üres ingatlanok érdekeltek.
  • - Milyen vételárban egyeztek meg?
  • - A Király u. 15. kapcsán 1,4 milliárd forintban, míg a Király 21. esetében nagyjából 1,2 milliárd forintban.
  • - Milyen kötelezettség volt az önkormányzattal szemben?
  • - Az önkormányzat számára a vételár még nem volt kifizetve. Ezt a tőlünk befolyó összegből akarták rendezni.
  • - Mi volt a célja az ingatlanokkal?
  • - A felújítás után két szállodát akartunk nyitni bennük.
  • - Mennyiben befolyásolta az árat, hogy műemléki épületekről volt szó?
  • - Belekalkuláltuk az ajánlatunkba.
  • - Figyelembe vették az árnál, hogy bérlőket kell kihelyezni?
  • - Természetesen. Ennek költsége benne szerepelt a vételárban, ha jól emlékszem ezt a vételár 35%-ában határozták meg felénk.
  • - Honnan és mióta ismeri N. Györgyöt?
  • - 2005-ben ismertem meg ennek a két ingatlannak a kapcsán. A City Kartell munkatársa mutatta be nekem, mint az eladók kapcsolattartóját.
  • - Felajánlott Önnek más ingatlanokat is?
  • - Szó volt róla, hogy ha ezen projektek sikerrel zárulnak, akkor lenne más is. Mivel azonban ezeknél nem tudtunk megegyezni, lezárult a kapcsolatunk.

Sebes Péter, Hunvald György ügyvédje az alábbi kérdéseket intézte a tanúhoz.

  • - Kapott arról tájékoztatást az eladóktól, hogy hol tart a lakókiköltöztetés?
  • - Igen, azt mondták, hogy zajlik a folyamat, és már történtek kiköltöztetések.
  • - Összegszerűen tájékoztatták arról, hogy állnak a megállapodások?
  • - Nem.
  • - Ha jól számolok, a Király u. 15. vételárának, vagyis az 1,4 milliárd forintnak a 35%-a, amit a bérlők kártalanítására szántak, 490 millió Ft. Mi történt volna, ha ezt az összeget a kártalanítás meghaladja? Kit terhelt volna ez a költség?
  • - Az eladót.
  • - Miért nem akarták lakókkal együtt megvenni az ingatlanokat?
  • - Mert nem akartuk magunkra vállalni a kiköltöztetés feladatát.

Hunvald György is kérdezett a tanútól.

  • - Kiderült-e az Ön számára az önkormányzati szerződésből, hogy a lakókiköltöztetés költségét nem lehetett előre tudni?
  • - Nem.
  • - Tudta, hogy a közvetítő mennyit keres az üzleten?
  • - Ha a kiköltöztetés költsége nem haladja meg a vételár 35%-át, akkor mintegy 30%-nyi haszna lett volna rajta.
  • - Nem gondolt arra, hogy a tárgyaló felek azért akarták váratlanul megemelni a vételárat, mert ők már tudták, hogy az 1,4 milliárd Ft nem fedezi a lakókiköltöztetés költségét?
  • - Nem, mi elsősorban jogi problémák miatt álltunk el az üzlettől. Ezt a részét a dolognak nem vitattuk meg.

A bíróság számára már nem sok érdemi kérdeznivaló maradt.

  • - Eljutottak szerződéstervezetig a Király u. 15. kapcsán?
  • - Erre nem emlékszem, de arra igen, hogy a peres eljárást nagy kockázatúnak tartottuk, ezért szálltunk ki.
  • - Egy önkormányzat tud olyan feltételeket biztosítani, mint amilyenekkel Ön vásárolni akart?
  • - Amennyire én tudom, egy önkormányzat ilyen kötelezettséget nem vállal.

 

*

Mindenképpen érdekes változás az április óta tartó tárgyalás történetében, hogy míg sokan sok helyen kiemelik a per közérdekű jellegét, az elmúlt két tárgyalási napról egy árva betű sem jelent meg a magyar sajtóban.
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hunvaldper.blog.hu/api/trackback/id/tr493306912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása