Júniusban már írtunk egy posztot, Visszatekintő összefoglaló címmel. Akkor április 7-től – ekkor kezdődött a per - 2011. június 9-ig - ekkor érkezett meg a Fővárosi Ítélőtáblára a fellebbviteli főügyészség előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványa, mert május 13-án a Fővárosi Bíróság megszüntette a két vádlott előzetes letartóztatását - adtunk egy rövid összefoglalót az eseményekről. Akkor azzal fejeztük be, hogy 2011. június 14-én, kedden folytatódik a per, és még június hónapban be is fejeződhet a vádlottak meghallgatása. Most ettől az időponttól folytatjuk…

***

Június 14-én – a hetedik tárgyalási napon - először érkezett bilincs nélkül a volt erzsébetvárosi polgármester. A fókuszban azonban nem ő, hanem K. Lajos értékbecslő került, az ő meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Bíróságon a Hunvald-per. A negyedrendű vádlott több órán át tartó, részletes vallomásban tagadta bűnösségét. "A sajtóhírekkel ellentétben pedig sem a sógora, sem pedig a sógornője nem vagyok Gál Györgynek" - jegyezte meg.

Június 15-én a sajtóban több, viszonylag szűkszavú írás jelent meg arról, hogy mégsem évült el a közokirat-hamisítás a Hunvald-ügy 13 vádlottjának esetében, ezt mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen. Emlékezetes, hogy már a per első napján nem jogerős végzést hozott a Fővárosi Bíróság (FB) arról, hogy az ügy vádlottainak száma kilenccel kevesebb lehet. A bíróság szerint 13 vádlottnál elévült az okirat-hamisítás vádja - közülük kilenc terheltet pedig mással nem vádol az ügyészség. Így a továbbiakban 25 vádlott helyett már csak 16 vádlottal folytatódott volna a Hunvald-ügy. Az ügyészség azonban fellebbezett az elévülésről szóló elsőfokú határozat ellen, és ennek - mint ahogy már szó volt róla - a tábla június 15-én helyt adott, azaz hatályon kívül helyezte a FB elsőfokú megszüntető végzését, és az eljárás folytatására utasított.

Június 16-án, csütörtök reggel az addiginál több vádlott jelent meg a tárgyalóteremben, mert tegnap a Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, hogy az ügyben szereplő strómanok ellen is le kell folytatni az eljárást. Ezt követően a negyedrendű vádlott vallomásával folytatódott a per a Fővárosi Bíróságon, ahol Hunvald György és Gál György is megjelent. A negyedrendű vádlott értékbecslő az ügyészség szerint valótlan tartalmú szakvéleményekkel tévesztette meg az erzsébetvárosi képviselő-testületet az önkormányzati ingatlanok eladása ügyében. Ezt K. Lajos továbbra is kategorikusan tagadta, kitartott amellett, hogy szabályosan járt el, és valós tartalmú szakvéleményeket készített.

Június 17-én Hunvald Györgyöt és Gál Györgyöt is visszahelyezték előzetes letartóztatásba. A Fővárosi Ítélőtábla annak ellenére hozta meg döntését, hogy Hunvald György házi őrizetének ideje alatt mindenben együttműködött a hatóságokkal. "Ez Magyarország" - kommentálta az ítélőtábla döntését Hunvald György, aki szerint a döntés azért is érthetetlen, mert még azokon a tárgyalásokon is részt vett, amelyeken nem lett volna kötelező. Előzetes letartóztatást akkor rendel el a bíróság, ha fennáll az elszökés, az összebeszélés, vagy a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye. "Huszonhét hónapnyi börtön után egyik sem elfogadható" - mondta a volt erzsébetvárosi polgármester. Hunvald és Gál letartóztatását félévente kötelezően felülvizsgálja a bíróság, és a védőknek is van lehetősége indítványozni a szabadlábra helyezést. A kötelező féléves felülvizsgálat karácsony körül esedékes.

Június 21-én a tárgyalás megkezdése után a vezető bírónő röviden tájékoztatta az egybegyűlteket az ítélőtábla döntéséről, ami alapján az első- és másodrendű vádlott újra előzetesbe került, majd kezdetét vette a tárgyalás, ahol nem az alapügy, hanem az egyéb vádpontokban (szerződés, lakás, okirat hamisítás) érintett vádlottak meghallgatására került sor. A négy meghallgatott vádlott közül egyik sem tett új vallomást, így az idő azzal telt, hogy a bírók egymást felváltva felolvasták a korábbi vallomásokat, amelyeket a vádlottak kivétel nélkül fenntartottak.

Június 23-án viszonylag gyorsan, - alig másfél-két óra alatt - lezajlott a 10. tárgyalási nap. Ekkor újabb három vádlott állt a bíróság elé, ezúttal kerékbilincselési és önkormányzati telefonhasználat ügyében. Szabó Zoltán a tárgyaláson ismertetett nyomozati vallomásában a telefonhasználatot nem vitatta, ám arról beszélt: általános gyakorlat volt, hogy az önkormányzatok segítették az országgyűlési képviselők munkáját, például mobiltelefonnal. Közlése szerint így volt ez 1998 és 2002 között is, amikor ő volt Erzsébetváros szocialista polgármestere, Deutsch Tamás pedig fideszes honatya. Szabó szerint sem ő, sem Hunvald György nem követett el hűtlen kezelést, mint ahogy a kerékbilincs levételével kapcsolatos vádpontban is tagadta bűnösségét. A fentiek tárgyalása során Hunvald György szót kért. Állítása szerint természetes, hogy a kerület országgyűlési képviselőjét segítik, példaként ő is Deutsch Tamást említette, aki irodát kapott 1998 és 2002 között a kerület szocialista vezetésétől.

Június 28-án a hónapok óta zajló Hunvald-perben megint vádiratot ismertettek, és nyomozati vallomásokat olvastak fel, mivel az ügyészség fellebbezése után a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy 13 vádlott bűncselekménye mégsem évült el. Közülük a tárgyaláson jelen lévő 11 vádlott esetében történt meg a vádirat ismertetése, majd pedig az iratismertetés. Az eljárásba visszakerült 13 vádlott az ügyészség szerint az ingatlanok eladásánál minden esetben ugyanazt a módszert alkalmazta: azaz, létrehoztak egy céget, amelybe névleges tulajdonosként és ügyvezetőként az ügy koronatanúja, N. György vállalkozó által felkért személyeket jegyezték be. (N. György gyanúsítottból lett koronatanú, akivel az ügyészség vélhetően nyomozati alkut kötött). A vádirat szerint ezeknek a felkért személyeknek a cégműködtetés nem állt szándékában, a kezdőtőkét nem ők biztosították, és a döntéseket sem ők hozták, mindössze aláírtak. Az ügyészség ezért javarészt közokirat-hamisítással vádolja őket.

Itt azért engedtessék meg nekünk egy rövid közbevetés:

"N. György és társai" - eredetileg így nevezte a Központi Nyomozó Főügyészség az erzsébetvárosi ingatlanügyekben elindult nyomozást az internetre felkerült 2008-as házkutatási parancs szerint, a Fővárosi Bíróságra viszont már "Gál György és társai" néven került az ügy. N. György ingatlanvállalkozó ma már nem szerepel a csalássorozat vádlottjai között, csupán tanúként idézi be a vádat képviselő ügyészség, holott 2008-ban egy hónapot előzetes letartóztatásban is töltött. A fordulat oka államtitok, az ügyészségi nem erősítette meg azt a feltételezést, hogy nyomozati alku miatt nem ül N. György a vádlottak padján. Amikor elkezdődött a per, a tárgyaláson az egyik védő ezt a kérdést feszegette, az ügyész kérésére azonban zárt tárgyaláson ismertették az erről szóló "minősített iratot", később pedig úgy hivatkoztak rá, mint arra a tanúra, akit az ügyészség "külön ismertetett okból nem vádolt meg".

Június 30-án Hunvald György az ügyvédjén keresztül egy levelet juttatta el hozzánk. Ebből egy rövid részlet: " … Megdöbbentő az, ha az ügyészség rámutat valakire, és valami súlyos dologgal megvádolja, akkor az úgy van, és kész. Miért nem kell ártatlannak tekinteni az embert az ítéletig legalább papíron? Amikor azt írják hogy a várható ítélet nagysága, az számomra a magyar nyelv szabályai szerint már eleve egy ítéletet jelent. Tárgyalás nélkül. Nem véletlen, hogy a Strasbourgi Bíróság ezért a kifejezésért és indoklásért bünteti rendszeresen Magyarországot, akinek aztán az adófizetők pénzén kell kártérítést fizetnie. Innen néhány száz kilométerre nyugatra komolyan veszik az ártatlanság vélelmét, és nem szólalnak fel a parlamentekben laikus képviselők, hogy politikai ellenfeleiket bizonyítás és jogerős bírósági ítélet nélkül rács mögött tudják. Tudom, hogy igazam van, és tudom, hogy ártatlan vagyok. Tudom, hogy semmilyen kárt nem okoztam szándékosan senkinek. Tudom, hogy ezt be tudom bizonyítani.”

Július 8-án nyolc vádlott meghallgatásával folytatódott a Hunvald-per. A bíróság ugyanis eredetileg tizenegy vádlott meghallgatását tervezte, de három vallomást már csak ősszel hallgatnak meg, mivel az ügyben közreműködő ügyvéd vádlotti meghallgatása több mint három órán át tartott. És mindez most sem Hunvald Györgyről, hanem N. György vállalkozóról és ügyleteiről szólt... A majdnem nyolc órán át tartó tárgyalás végén Gál György és Hunvald György is kérvényezte, hogy előzetes letartóztatásukat a bíróság enyhítse házi őrizetre. A nemrég még őket kiengedő FB ezúttal már elutasította a kérést. Mindketten fellebbeztek a döntés ellen, így az még nem jogerős. Hunvald György a szigorú kényszerintézkedés, vagyis a két és fél éve tartó előzetes letartóztatás miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A Fővárosi Bíróságon – a nyári ítélkezési szünet miatt - csak szeptember elején folytatódik a per további vádlottak és a tanúk meghallgatásával. A bíróság ősztől az év végéig hetente 3 tárgyalási napot tart ebben az ügyben.

***

Ennyi történt ebben az időszakban, de azért még mindig lenne pár kérdésünk. Például, hogy miért is kellett Hunvald Györgyöt az ügyészség fellebbezése nyomán a nyári ítélkezési szünetre újból előzetes letartóztatásba helyezni? Meghogy a nemrég még Hunvaldot kiengedő Fővárosi Bíróság a július 8-i tárgyalási napon már miért utasította el a házi őrizetbe való helyezést? Előkerültek újabb bizonyítékok, tanuk? Netán kiderült, hogy abban az időszakban, amíg otthon tartózkodott körmönfontan befolyásolt valakiket? És az is roppantul érdekelne minket, hogy miképpen lehet Magyarországon egyetlen ember sokadszorra megváltoztatott - és részleteiben nem ismert - vallomása alapján bárkit is kriminalizálni, és akár börtönbe is zárni?