Még június legvégén jelent meg egy meglehetősen érdekes írás a tenytar.blog.hu-n Ennyi volt az ártatlanság vélelme? (2011.06.30. 08:48 Ténytár) címmel. Ha kissé megkésve is, ezt most teljes terjedelmében megosztanánk a Tisztelt Olvasóval, mert szerény véleményünk szerint az írás bizony felvet olyan kérdéseket, melyeken - az elmúlt időszak eseményeinek tükrében -  érdemes elgondolkodni ...

***

A Fidesz az ellenzék és egyes kormánypárti politikusok tiltakozása ellenére bizonyos kiemelt esetekben meghosszabbítani kívánja az ún. őrizetbe vétel (a vádemelés előtti fogvatartás) időtartamát a jelenlegi 72 óráról 120 órára. Az európai összevetés azt mutatja, hogy az új magyar szabályozás nem lépne ki az európai normarendszerből a fogvatartási időt vizsgálva, lévén az EU-ban 70,7 óra az átlagos maximum idő, de - különösen kiemelt bűnesetekben - van példa ennél hosszabbra is.

Az új törvény az ügyvédhez való hozzáférést is korlátozná, ami sokkal nagyobb probléma. 20 EU országban nem, 7-ben azonban lehet korlátozni ezt a jogot. Viszont korlátozásra szinte kizárólag olyan országokban van csak példa, ahol az eljárást egy nyomozó- vagy vizsgálóbíró kíséri végig, aki pártatlan és a gyanúsított jogait is hivatalból védenie kell. A magyar rendszer teljesen más, a hazai ügyészeknek erre nem kell tekintettel lennie. Ily módon ez a szabályozás a legszigorúbb lesz Európában.

Hazánkban eddig teljesen átlagos volt a 72 órás őrizetbe vételi idő (azaz amikor a letartóztatott személyt vádemelés előtt, illetve bírói jóváhagyás nélkül fogva lehet tartani), most az EU27-ben a maximális idő tekintetében a szélsőségesebb országok közé fogunk tartozni.

Ahogy az ábrából kiderül, az őrizetbe vételi idő az európai országok jelentős többségében a jelenleg Magyarországon is érvényes 72 órás szinten, illetve az alatt van. Európában az átlagos őrizetbe vételi idő 70,7 óra, az országok 62%-ban 72 óra, vagy kevesebb, 96%-ban 96 óra, vagy kevesebb, egyedül Spanyolországban több. Azonban azon országokban ahol 72 órát meghaladja az őrizetbevétel, több kontroll van beleépítve a rendszerbe.

Két dolgot mindazonáltal fontos kiemelni. Egyrészt a Fidesz által javasolt új, maximális idő, a 120 óra kiemelt esetekre lesz fenntartva. Kiemelt esetekben Szlovákiában (ha a feltételezett bűncselekmény büntetési tétel 10 év vagy annál magasabb) is 120 óra a fogvatartási idő, illetve Írországban elérheti akár az egy hetet is (kábítószer-kereskedelem vagy egyes típusú gyilkosságok és terror-gyanús bűncselekmények esetében). Különben ezekben az országokban is a 72 óra a mérvadó, sőt, Írországban a kisebb bűntényeknél csak 24 óráig lehet bent tartani egy gyanúsított személyt. Másrészt még a kiemelt esetekre fenntartott, viszonylag szélsőséges idővel sem lógunk ki az európai sztenderdből, pusztán annak szélsőségesebb részéhez fogunk tartozni.

Amellett azonban, hogy aligha indokolja a magyar bűnügyi helyzet azt, hogy vádemelés nélkül öt napig fogva lehessen tartani. Kérdéses egyúttal, hogy mennyire lesznek ezek az esetek valóban a legdurvább, „kiemelt” esetek, amelyeknél a hosszabb időt az említett országokban általában használni szokták. A „politikusbűnözés” (leánykori nevén korrupció) például egy kétségkívül csúnya dolog, de kérdéses, hogy jogosan vethető-e össze a terrorizmussal, a rablógyilkossággal vagy a kábítószer-maffia működtetésével.

Végül pedig az is lényeges, hogy ezekben az országokban az eljárásbeli biztosítékok mellett komoly jogi hagyományok mentén fejlődtek ki a jelenlegi keretek, azok eljárási és egyéb biztosítékaival. Más szóval nem egy modern politikai érdek mentén alakították ki őket a célból, hogy könnyebben lehessen egy kijelölt célcsoport ellen bevetni fegyverként.

Mindezen aggályok mellett kijelenthető, hogy bár nem a legjobb, de kétségkívül európai (legalábbis annak szélsőségesebb részéhez tartozó) a 120 órás fogvatartás. Ennél sokkal komolyabb probléma, hogy a fogvatartott az első 24 órában nem veheti majd igénybe ügyvéd segítségét. Na ez már nem európai megoldás.

Lényeges kiemelni, hogy bár létezik a védőhöz való jog korlátozása más EU országokban is, ez rend szerint olyan országokban fordul elő, ahol a nyomozást végig követi és a jogszerűség szempontjából ellenőrzi egy bíró (vizsgáló- vagy nyomozóbíró), aki az eljárás során nem a vádhatóság érdekeit tartja szem előtt, hanem pártatlan alapon a jog érvényesülését. Más szóval ezekben az esetekben a vádlott jogainak van egy külön biztosítéka, amely nálunk nem adott.

Végül pedig az is lényeges, hogy ezekben az országokban az eljárásbeli biztosítékok mellett komoly jogi hagyományok mentén fejlődtek ki a jelenlegi keretek, azok eljárási és egyéb biztosítékaival. Más szóval nem egy modern politikai érdek mentén alakították ki őket a célból, hogy könnyebben lehessen egy kijelölt célcsoport, mondjuk bizonyos politikusok ellen bevetni fegyverként.

Ahol a jogfejlődés keretében eljutottak oda, hogy a védő az első pillanattól fogva járt, ott a visszalépés, a létező jog megvonása az abszolút kivétel. Magyarország sajnos ebbe a kategóriába fog tartozni. Magyarországon alapjogot törvényben ilyen mértékig nem korlátoztak a diktatúra bukása óta.

Az írás részletesen a www.tenytar.hu oldalon olvasható