Ma, június 14-én először érkezett bilincs nélkül a volt erzsébetvárosi polgármester. A fókuszban azonban nem ő, hanem K. Lajos értékbecslő került, az ő meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Bíróságon a Hunvald-per. A negyedrendű vádlott több órán át tartó, részletes vallomásban tagadta bűnösségét. Az ingatlanpanamával kapcsolatos vád szerint a hamis értékbecslésekkel megtévesztett erzsébetvárosi képviselő-testület megszavazta a versenyeztetés nélkül, jóval a piaci ár alatt történő értékesítéseket. A kedvezményezett vállalkozói kör személyesen Gálnak adta a vételi ajánlatokat, majd a vesztegetési pénzt. Az ingatlanonként 20-30 millió forintnyi, összesen 366 milliós kenőpénzt az ügyészség szerint többször is az SZDSZ kerületi irodájában vette át az elsőrendű vádlott. Mindezt - a vád szerint - bűnsegédként támogatta Hunvald György, volt erzsébetvárosi polgármester. (Gál és Hunvald már a korábbi tárgyalásokon tagadta bűnösségét.)
K. Lajos szintén tagadta, hogy a vádbeli ingatlanokról egyeztetett volna vádlott-társaival, és valótlan tartalmú értékbecsléseket adott volna. Írásbeli vallomásának több órán át tartó ismertetése során egyfelől kitért a vádbeli időszak ingatlanáraira, másfelől hosszan foglalkozott azzal, hogy a vádbeli önkormányzati ingatlanokban bérlők laktak, akikkel eladás előtt meg kellett egyezni a kiköltözésről, ami döntő módon befolyásolta az ingatlanok valódi értékét egy új befektető számára. Megjegyezte, hogy a vételárat nem az értékbecslés, hanem a kiköltöztetendő bérlőkkel, lakókkal való megállapodás határozta meg, így az értékbecslésekkel nem is lehetett volna megtéveszteni az eladásról határozó képviselő-testületet. K. Lajos, hangsúlyozta azt is, hogy a váddal ellentétben nem voltak hamisak az értékbecslései.
A megvádolt szakember elmondta: évtizedek óta ingatlanokkal foglalkozik, cége több ezer értékbecslést készített a fővárosban. Rámutatott: az ingatlanok értékét nem csak az befolyásolta, hogy lakottak voltak, hanem hogy többnyire rendkívül rossz műszaki állapotban akarták értékesíteni azokat, nem egyszer szerkezetre visszabontásuk volt indokolt. Ezen túlmenően a vádbeli ingatlanok között volt műemléki jellegű is, amelynek a felújítása további többletköltségeket jelent egy új beruházónak, így az ügyészség álláspontjával szemben ez nem értéknövelő, hanem értékcsökkentő tényező.
K. Lajos többször és hangsúlyozottan kitért N. György korábbi vallomásaira, aki a nyomozás kezdetén még gyanúsítottja volt az eljárásnak, ám idővel tanú lett belőle, és terhelő vallomásokat tett több vádlottra. N. György a vádbeli önkormányzati ingatlaneladásokban a vevői oldalon lépett fel. K. Lajos nyomatékosan visszautasította N. Györgynek azokat a korábbi vallomásait, amelyek szerint fogalma sincs a piaci értékről, nem érti a szakmáját, és N. Györgytől kapta az ingatlanbecslésekhez szükséges adatokat.
Az ingatlan-értékbecslő a bírói kérdések egy részével kapcsolatban jelezte, hogy szeretne felkészülni a válaszra, így a büntetőper csütörtökön, június 16-án az ő meghallgatásával folytatódik. A bíróság többek között arról érdeklődött: hogy milyen módszerekkel dolgozott a vádlott, és miként tudott esetenként egy nap alatt értékbecslést adni egy-egy ingatlanról.
K. Lajos a tárgyaláson szóvá tette, hogy az eljárás anyagilag és erkölcsileg is tönkre tette. "A sajtóhírekkel ellentétben pedig sem a sógora, sem pedig a sógornője nem vagyok Gál Györgynek" - jegyezte meg.
Az ügyben K. Lajos több hónapot töltött előzetes letartóztatásban, Gál György két és fél évet, Hunvald György pedig több, mint kettőt. Gál és Hunvald nemrég került házi őrizetbe, illetve lakhelyelhagyási tilalom alá, amit azonban az ügyészség megfellebbezett. Erről a Fővárosi Ítélőtábla dönt rövidesen.
(forrás: MTI)
Utolsó kommentek