Most egy kicsit részletesebben a tegnapi gyorshírről, így talán sikerül megvilágítani egy-két kedves kommentelő számára az eseményeket. Mert mi is volt a hír maga? Az, hogy házi őrizetbe helyezte a Fővárosi Bíróság tegnap Gál Györgyöt, a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának korábbi elnökét, Hunvald György volt szocialista polgármester ellen pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Az ingatlanpanama ügyében vádolt politikusok közül Gál több mint két és fél, míg Hunvald több mint két évet töltött előzetesben.
A Fővárosi Bíróság közleménye szerint a döntést az indokolta, hogy a vád tényei között a bűnszervezeti elkövetés nincs megfelelően körülírva, így a vádlottak a törvény értelmében néhány hónapon belül automatikusan szabadultak volna a legsúlyosabb kényszerintézkedésből, mert annak tartama a törvény alapján megszűnik.
A Fővárosi Bíróság 2010. novemberi végzésében a vádlottak előzetes letartóztatását a szökés, elrejtőzés veszélyére tekintettel még fenntartotta az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, aminek egyebek mellett az volt az indoka, hogy a vádlottak a kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményeket a vád szerint bűnszervezetben valósították meg. A Fővárosi Ítélőtábla a döntést helybenhagyta.
A Fővárosi Bíróság a büntetőper első tárgyalási napján, április 7-én, a vádismertetés kapcsán azonban felkérte az ügyészt, pontosítsa, fejtse ki a vádban a bűnszervezeti elkövetésre vonatkozó részt, mivel a bírósághoz benyújtott vádiratban rögzítettek nem mindenben egyeztethetők össze a Büntetőtörvénykönyvben írt bűnszervezet fogalmával. Az ügyész nem kívánta a vádat kiegészíteni vagy pontosítani.
A Fővárosi Bíróság ezek után vizsgálta meg, hogy a 2 év 6 hónapja előzetes letartóztatásban lévő Gál György és a 2 év 4 hónapja előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György esetében továbbra is indokolt-e a legsúlyosabb kényszerintézkedés fenntartása. A bíróság egyebek mellett vizsgálta a vád tárgyává tett cselekmények tárgyi súlyát és a kiszabható büntetés mértékében megmutatkozó fenyegetettséget, amely alapján az előzetes letartóztatás leghosszabb tartama mindkét vádlott esetében 3 év. Amennyiben ugyanis nem bizonyítható, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követték el, akkor a kiszabható büntetés mértéke nem 20 évi, csak 10 évig terjedő szabadságvesztés.
A bíróság rámutatott, hogy a bűnszervezet hiányos megfogalmazása miatt a vád még törvényes marad, azonban mint büntetéskiszabást befolyásoló tényezőnek, már az előzetes letartóztatásról való döntésben megmutatkozik a jelentősége. A bíróság ugyanis ez alapján értékeli, hogy a kiszabható büntetés maximuma olyan-e, amely valószínűsíti a szökés, elrejtőzés veszélyét. Ezért szólította fel a bíróság az ügyészt a vád pontosítására, s ezért foglalkozik már az eljárás jelen szakaszában egy olyan büntetéskiszabási tényezővel, amely bizonyítás kérdése, és amelynek kereteit a bíróság szerint az ügyésznek kell megjelölnie.
Mint ismert, a Központi Nyomozó Főügyészség vádirata 17 erzsébetvárosi önkormányzati ingatlannal kapcsolatos ügyletről szól. A vád szerint Gál György ingatlanonként 20-30 millió forint vesztegetési pénzért cserébe közreműködött abban, hogy egy meghatározott vállalkozói érdekkörbe tartozó csoport részére értékesítsék az önkormányzati ingatlanokat. A vád szerint az áron alul megszerzett ingatlanokat nem sokkal az önkormányzattal kötött szerződést követően jelentős haszonnal továbbadták külföldi befektetőknek.
(forrás: FH)
Utolsó kommentek