Ez a nap kimaradt az eddigi tudósítások sorából, így most – ha kissé megkésve is – pótoljuk. Tehát: feltűnően kis érdeklődés mellett kezdődött meg a védői perbeszédek utolsó felvonása a Fővárosi Bíróság (elnézést, Törvényszék) épületében. Ezen persze nincs mit csodálkozni, hiszen az ún. ingatlan panamában érintett vádlottak védelmére szegődött ügyvédek mindegyike felszólalt már, így csütörtökre már az „egyéb bűncselekmények” érintettjei maradtak. Csupa olyan szereplője az ügynek, akik azért ülnek ebben a büntetőperben a vádlottak padján, mert az ügyészség is úgy érezte, hogy minőségileg és mennyiségileg nagyon karcsú az a tényadat a vádban, amit az ingatlanügyek kapcsán össze tudott szedegetni. (Szándékosan nem a tákolni szót használtam, pedig idekívánkozna.)
Ezért vannak lakásokkal, szerződésekkel, telefonhasználattal, ablakcserével és kerékbilinccsel kapcsolatos vádpontok is. Így nem csak a vádlottak számát lehetett 25-re növelni, de Hunvald és Gál bűnlajstroma is szép hosszú lett a vádiratban.
De térjünk vissza a védőbeszédekre. Csütörtökön elsőként annak a V. Évának az ügyvédje szólalt fel, akit egy megbízási szerződés ügyében hűtlen kezeléssel és magánokirat-hamisítással vádolt meg az ügyészség.
Dr. Francsics ügyvéd véleménye szerint először is azt kellene megvizsgálni, hogy egy megbízási szerződés esetében polgári vagy büntető jogról van-e szó. Másodsorban azt, hogy a szerződés fiktív volt-e. Arra a kérdésre, hogy mitől fiktív ez a szerződés, a vád soha nem adott magyarázatot. Azt a tárgyalások során a vádlottak, ellenzéki képviselők és az önkormányzat munkatársai is megerősítették, hogy a frakciók segítőket alkalmazhattak. V. Éva szerződése és annak díjazása ezek közé illeszkedett mind tartalmában, mind a díjazás vonatkozásában. A vád ugyan hivatkozhat arra, hogy a vádlott nem az önkormányzat épületében látta el feladatát, ám az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy a Ptk. nem ír elő olyan kötelezettséget, hogy a teljesítés helyének az önkormányzatban kell lennie.
Végül azt indítványozta, hogy a bíróság mentse fel a védencét.
S. Istvánné egyike a vád szerinti strómanoknak. Ügye azért különült el a többiekétől, akiknek az ügyében már ítélet született, mert az ő neve csak a Rózsa u. 18/A-val és Kardos Péterrel kapcsolható össze.
Ügyvédje elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy ezek a cselekmények már régen elévültek. Érvei lényegében megegyeztek azzal, amit a bírói tanács a korábbi megszüntető végzésében leírt.
Indítványában azt kérte, hogy amennyiben mégis ítéletet hoznának védence ügyében, akkor megrovásban részesítsék. (Az ügyészség indítványa próbára bocsátást tartalmazott.)
B. Gábor ellen sokszínű a vád, hiszen egy megbízási szerződés és egy lakáskiutalás kapcsán is felmerült a neve, miközben a Rózsa u. 18/A kapcsán őt is Kardos strómanjának tartja a nyomozó hatóság annak ellenére, hogy ennek Kardos, B. Gábor, sőt, néhány tanú vallomása is ellent mond.
Dr. Keserű beszéde elején örömmel közölte, hogy védence a BKIK (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara) alapító tagja, és jelenleg is a szervezet elnökségi tagja. Ennek ismeretében pedig az ügyészség azon megállapítása, hogy B. Gábor alkalmatlan egy cég vezetésére, nem állja meg a helyét. A cégben tehát nem stróman volt, hanem valós jogviszonnyal bírt.
A lakással és a hűtlen kezeléssel kapcsolatban az ügyvéd kiemelte, hogy az ügyészség a „hajrában” terjesztette ki a vádat hűtlen kezeléssel. Ugyanakkor nincs tényállási elem, és vagyoni hátrányról sem beszélhetünk. Nincs szó egyedi kedvezményekről, hiszen minden a hatályos rendeletek, szabályok szerint történt. Az ügyvéd azon erős benyomásának adott hangot, hogy az Önkormányzat valójában örült annak, hogy ezeken a lerobbant lakásokon túladott. A megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült okozott kárt (néhány százezer Ft) B. Gábor már megtérítette.
Az ügyvéd kérte, hogy mindezekre figyelemmel az ítélet ne legyen olyan súlyos, mint amit az ügyész indítványozott. (felfüggesztett börtönbüntetés)
Dr. Fülöp Tamás ügyvédre szép nagy feladat várt, hiszen három vádlott védelmét is ő látja el. Elsőként Sz.A.P. ügyéről szólt, akit egy munkaszerződés okán bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel vádol az ügyészség. Az ügyvéd beszédét azzal kezdte, hogy semmilyen módon nem fog kitérni a tanúvallomásokra, sőt mérlegelni sem fogja azokat. Egész egyszerűen azért, mert véleménye szerint nem ezeken fog eldőlni az ügy.
Kifejtette azt az álláspontját, hogy jogszabályellenesen kezeli a vád a vagyoni hátrányt, amikor azt a járulékokkal együtt állapítja meg. A bírói gyakorlat szerint ugyanis a bűnösnek talált vádlottat csak a nettó összeg visszafizetésére lehet kötelezni, a járulékokat a sértett kapja vissza az államtól, ahová azt befizette.
Ugyanakkor ebben az ügyben az ügyészség alapvető tévedésben van. Itt tudniillik egy polgári jogi kérdésről van szó. A Ptk. alapvető elve, hogy a szerződéseket a tartalmuk szerint kell megnézni. Nézzük tehát meg, hogy mi volt a szerződés tartalma. A neve: munkaszerződés. A tárgyalási jegyzőkönyvekből látjuk, hogy ennek ellenére az ügyész is rendre megbízási szerződést mond.
A 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv határozza meg a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokat. Ez az irányelv elsődleges és másodlagos jegyek alapján különíti el a munkaviszonyt, megbízási viszonyt és a vállalkozási jogviszonyt.
A jogviszony jellegének a megítélésénél nem a felek által megkötött szerződés elnevezésének van jelentősége, hanem annak, hogy a felek feltehető akarata ténylegesen az általuk megkötött szerződéstípus, illetve az általuk létesített jogviszony létrehozására irányult-e.
Nézzük az elsődleges jegyeket: a tevékenység jellege, a személyes munkavégzés, foglalkoztatási kötelezettség, az alá-fölé rendeltségi viszony alapján szó sem lehet munkaviszonyról, egyértelműen megbízási jogviszonyról beszélünk.
A másodlagos jegyek: az irányítási jog, a munkavégzés időtartama, helye, a munka díjazása alapján is kizárólag megbízási jogviszonyról beszélhetünk Sz.A.P. esetében.
Nézzük, miket vetett fel problémaként az ügyészség.
Hogy nem ismerik az Önkormányzati dolgozók? Nem is kell, hiszen nem tagozódott be az Önkormányzatba.
Hogy nincs szobája? Nem is kellett az elvállalt munka elvégzéséhez.
Hogy nem fedezi az Önkormányzat a költségeit? Nem kellett neki.
MERT MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS alapján elvégzendő munkáról beszélünk.
A vád az eredményességet is felrója. A megbízási szerződés esetében gondossági kötelem van. Ha az ügyész nem tud a terheltre róni semmit, nincs bizonyítéka erre, akkor nem lehet elítélni a vádlottat – mondja az ügyvéd. Az, amit a vádhatóság nem tud bizonyítani, az a vádlott javára értékelendő. Az ügyésznek kell ugyanis az ártatlanság vélelmét megdöntenie. Csak akkor lehet hűtlen kezelésről beszélni, ha azt mondanánk, hogy már a szerződés megkötésekor az volt a cél, hogy nem akart dolgozni. Erre azonban nincs semmilyen bizonyítás, sőt, a két érintett, Hunvald és SZ.A.P. vallomása épp ennek ellenkezőjéről tanúskodik.
Fel kell tennünk továbbá azt a kérdést is, hogy Sz.A.P.-nek vajon érzékelnie kellett-e azt, hogy nem válik be munkájában, ezzel az önkormányzati vagyon elherdálásra kerül és ezzel hűtlen kezelővé válik?
Próbáljuk meg megállapítani, hogy mikortól! Mikortól kapja semmiért a pénzt?
Erre vonatkozó érvelés sem volt az ügyész részéről. A megbízás értéke sokszor csak hosszabb idő után várható el.
A hűtlen kezelésről általánosságban dr. Fülöp az alábbiakat mondta el: ez a bűncselekmény 10 évvel ezelőtt kezdett az ügyészség számára divatossá válni. Ekkor valamiért elkezdték elönteni a bíróságokat az ilyen típusú ügyek, amelyek szinte majdnem mindig az állami szereplők környékén bukkannak fel. „Mindenki döntse el, hogy ez véletlen-e vagy esetleg más oka is lehet.” Nem idevaló ügyek ezek, ne a büntetőjogászok foglalkozzanak hajmeresztő érvelésekkel gazdasági cselekményekről, hanem a polgári jog foglalkozzon vele.
Ahhoz, hogy összehasonlítsuk a munkáját máséval, tudnunk kell, hogy mit kellett volna csinálnia a vádlottnak A tárgyalás során minden tanútól megkérdezték, hogy jön létre egy testvérvárosi kapcsolat. Mindenki azt mondta, hogy nem tudja, ők csak a már meglévőket kezelték. Maga az aljegyző is azt vallotta, hogy nem tudta, ki hozta tető alá ezeket a kapcsolatokat.
„Tisztelt Törvényszék, ha nem tudom, mit csinál egy rákász és egy faesztergályos, akkor meg sem tudom ítélni a munkájukat. Ha senki sem tudja, hogyan lehet létrehozni egy új testvérvárosi kapcsolatot, akkor hogyan tudom azt megítélni, hogy hogyan végezte Sz.A.P. a feladatát?”
A megbízási szerződés az gondossági kötelem. Bizonyítékok, repülőjegyek, okiratok bizonyítják, hogy dolgozott.
Az ügyvéd védence felmentését kérte a bíróságtól. Megítélése szerint bizonyítottság hiányában semmilyen más döntés nem hozható.
Mint említettem, dr. Fülöp Tamás három vádlott védelmét látja el, így az ablakcsere-ügy két érintettje is az ő védence. Az ügyvéd a velük kapcsolatos védőbeszédében sem kívánt a bizonyítékok értékelésével foglalkozni, inkább az alábbiakat foglalta össze:
Az önkormányzatnak jó tapasztalatai voltak egy céggel. A cég elment egy társasházhoz, leszerződött vele, elkezdett dolgozni, elkezdte legyártani a nyílászárókat, majd valaki kitalálta azt, hogy a társasház közbeszereztesse meg a munkát. Hogy ki volt az a személy, aki ezt kitalálta, az nem derült ki az eljárás során. De ennek nincs is jelentősége. Jogi kérdésekről van szó.
Egy kis időre alakuljunk át Közbeszerzési Döntőbizottsággá. Nézzük mit írtak alá a vádlottak:
„Nem vettünk részt a kiíró szerinti műszaki eljárásban”.
Az akkori törvény azt mondta, hogy aki az ajánlatkérő nevében a felhívás és a dokumentáció elkészítésében részt vett, az nem pályázhat. Az alapkérdés tehát az, hogy részt vett-e a cég az eljárás előkészítésében?
Erre egyértelmű NEM a válasz, hiszen a céget nem kérte fel az ajánlatkérő önkormányzat semmilyen dokumentáció elkészítésére. Nem készített a cég neki semmilyen felmérést.
Mi bizonyítja ennek az ellenkezőjét?
Semmi. Sem tanú, sem okirat.
Ha a dokumentációban található felmérés a cégtől származik, akkor azt kell bizonyítani, hogy a cég ezt az önkormányzatnak adta.
De egyáltalán milyen bizonyíték van arra, hogy az önkormányzat műszaki leírása a cégtől származik? Semmilyen.
A cég felmérése és az önkormányzat dokumentációja hasonló.
„Ha most nekem, védencemnek és az ügyésznek le kellene mérnünk egy ablakkeretet, akkor valószínűleg három különböző eredményt kapnánk. Ezek közül valószínűleg a védencemé lesz a helyes, mert közülünk Ő ért hozzá.”
Nincs bizonyítva, hogy a cég az önkormányzatnak adta a társasháznak készített felmérését.
Az önkormányzat szakemberei úgy nyilatkoztak, hogy szerintük a társasház adta nekik a felmérést. A társasház közös képviselője azt mondta, hogy nem Ő adta oda. Ennél több ebben a büntetőeljárásban nem volt megállapítható.
Az önkormányzat szakembere azt mondta, hogy a cég a társasházzal tárgyalt, nem az önkormányzattal. Megítélése szerint nem volt kizáró ok a céggel kapcsolatban, az csak akkor lett volna, ha korábban nem a társasházzal, hanem az önkormányzattal tárgyalt volna a cég.
Ha ez nem egy büntetőeljárás lenne, akkor hogyan döntene a Közbeszerzési Tanács?
„Higgye el nekem a bíróság, hogy nagyon sok közbeszerzési szakértővel beszéltem, akik szerint nem volt összeférhetetlenség.”
A ma hatályos közbeszerzési törvény már azt mondja, hogy az is részt vehet az eljárásban, aki műszaki felmérést végzett a kiírónak. De mégis mit csinálhatott volna az önkormányzat az adott helyzetben? Zárja ki a céget az eljárásból? Ebben az esetben az addig elvégzett munkát miből fizeti ki a társasház? Így mindenképpen egy olyan jogvita kerekedik, ami senkinek sem jó.
Időnként a morál felülírja a jogszabályt.
Veszélyes ez a magatartás a társadalomra? Nem.
Az ügyészség szerint ez igenis veszélyes, mert az eljárásban egy szerinte valótlan nyilatkozat született.
Minden résztvevő azt akarta, hogy jogi káosz nélkül kicseréljék az ablakokat a társasházon.
Veszélyes ez a társadalomra? Nem.
A lakók és a probléma feloldásának szempontjából ez volt a lehető legjobb megoldás.
Az ügyvéd indítványozta, hogy védenceit bűncselekmény hiányában mentse fel a bíróság.
Utolsó kommentek