Az ügyész megpróbáltatásainak utolsó napjára még mindig náthásan érkezett. Mivel ma már mindenki biztosra vette, hogy a vádbeszéd véget ér, és elhangzik az a néhány mondat, amelyre a sajtó hónapok óta vár, vagyis, hogy az ügyészség milyen büntetést kér a vádlottakra, nem meglepő, hogy a média írástudó része meglehetősen nagy létszámmal képviseltette magát. Azon azért meglepődtem, hogy a teremben csak egy kamera árválkodott, bár mivel ma egy kis tárgyalóban voltunk, így jobban jártunk.

Az ügyész tehát harmadjára is nekidurálta magát a vádbeszédnek, ám az ezúttal kezébe vett paksaméta bizakodásra adott okot, hiszen az eddigi 160 oldalhoz képest igencsak vékonyka volt. Összefoglaló beszédet tartott, így tulajdonképpen ebben a két órában hangzott el a vádbeszéd valamennyi fontos mondata. Végre szó esett a bűnszervezetről is, amely bűvös szó az elmúlt két napban egyetlen alkalommal sem hagyta el az ügyész száját, bennem súlyos hiányérzetet okozva ezzel. Külön fejezetben foglalkozott az egyes bűncselekmények típusaival, a cselekvőség-fajtákkal, és természetesen felsorolta, hogy mely vádlottra milyen büntetés kiszabását kéri. Igyekszem hűen visszaadni az elhangzottakat, ha valamit többször is leírok, annak az az oka, hogy az ügyész is többször mondta el, mintegy nyomatékosítva mondandóját.

Az ügyész az alábbi mondattal nyitott: „Megállapíthatjuk, hogy a bizonyítékok mindenben alátámasztják a vádlottak bűnösségét.” Miután az elmúlt két napban a bizonyítékok felsorolását és indoklását hallgattuk végig, engedtessék meg nekem, hogy fenntartásokkal kezeljem ezt a mondatot.

Az összefoglaló első része az egyes vádlottak bűnösségét hivatott alátámasztani vádpontonként. Megpróbáltam mindezt világos, áttekinthető formába önteni, hogy viszonylag könnyen követhető legyen. Nem szó szerint idézem az ügyészt, ahol mégis, ott idézőjellel jelzem. Az alábbiak tehát az ügyész összegző gondolatai.

I. vádpont

Gál György és Hunvald György bűnössége:
Az N. György által felvázolt alábbi koncepció bizonyítást nyert:

Az ingatlanok megszerzése érdekében N. György Gál Györggyel együttműködve manipulált értékbecslések alapján adta be vételi ajánlatát, a pozitív döntés érdekében ingatlanonként vesztegetési pénzt fizetett Gálnak.

A nyomozás során és a tárgyaláson meghallgatott képviselők és önkormányzati dolgozók vallomásából kiderült, hogy az elkészült értékbecslések valódiságát már senki nem vizsgálta, így ezt kihasználva Gáléknak már csak arra kellett figyelniük az értékbecsléseknél, hogy az egymás melletti vagy egymáshoz közeli épületek értékei ne nagyon térjenek el egymástól.

Nem igaz az az állítás, hogy nem volt értelme pályáztatni, hiszen látszik, hogy számos pályázó, befektető volt, például akiket D. Eszter hozott. N. jóval a vételi ár felett adta tovább az ingatlanokat, tehát az önkormányzat sokkal magasabb árért is talált volna vevőt.

Amikor N. György bemutatta Hunvaldnak D. Esztert, elmondta, hogy ő a külföldi befektetők képviselője, tehát Hunvald tudott arról, hogy vannak külföldi befektetők, akik drágábban megvásárolják N. Györgyéktől az ingatlanokat. Hunvald György tudta, hogy N. áll a cégek mögött, tudta, hogy drágábban tovább adja az ingatlanokat, mégis aláírta a szerződéseket.

Hunvald és K. Lajos értékbecslő ugyan nem ismerték egymást, de nem is kellett, hiszen Hunvald feladata az volt, hogy tevékenységével támogassa a folyamatot. „A bizonyíték nem léte, nem a nemlét bizonyítéka.” (Igen magvas gondolat.)

Hunvald György vallomásában maga mondta, hogy N. hasznot akart ezekből az üzletekből. Hunvald tudta, hogy N-ék külföldieknek adják tovább az ingatlanokat, hiszen D. Esztert is úgy mutatta be, hogy a külföldi befektetők képviselője. (Az ügyész végig azzal támasztotta alá Hunvald bűnszervezeti tagságát, hogy D. Eszter kapcsán már tudott a külföldi befektetőkről, mégis N. Györgyékkel írt alá szerződést. Az ügyész csak arról feledkezik meg, hogy már minden szerződés alá volt írva, mikor Hunvald és D. Eszter megismerkedtek egymással…)

Szintén Hunvald bűnösségét támasztja alá, hogy B. Tibornak néhány ingatlan esetében már a képviselőtestületi döntés előtt megbízást adott a szerződések előkészítésére.

Nem csak szemlélője, de támogatója is volt az eseményeknek, amikor a szerződéseket aláírta.

Hunvald bűnösségét bizonyítja továbbá a Vagyonrendelet 39. paragrafusa, amely szerint a vételi ajánlat beérkezése után a polgármesternek kell intézkednie annak további sorsáról.

K. Lajos bűnössége: csak úgy történhetett az értékbecslések elkészítése, ahogy N. elmondta. Még K. Lajos saját vallomása is ezt támasztja alá, hiszen egyszer azt vallotta, hogy néhány ingatlan esetében Gál György mondta, hogy nagyjából mennyi az értéke, igaz, ezek nem a vádbeli ingatlanok voltak.

Milyen dolog az, hogy a saját cége által készített korábbi értékbecslések adatait használja összehasonlító adatként? – tette fel a kérdést az ügyész.
K. bűnösségét és N. György vallomásának igazát támasztja alá az is, hogy az értékbecslések és a vételi ajánlatok összege azonos, vagy közel azonos volt.

Kardos Péter bűnössége: S. Istvánné Kardos strómanja volt, mint ahogy később B. Gábor is. Azt csinálta tagként és cégvezetőként, amit Kardos mondott, a tagi kölcsönt is Kardos fizette be.

II. vádpont – Szerződések, telefon

Cz. Csaba: Hunvald alkalmazta vállalkozás-fejlesztési tanácsadásra, majd Cz. Brigittát Czibula Csaba kérésére szintén ebben a témakörben. Cz. ekkor azonban már nem volt képviselő, főleg nem frakcióvezető, márpedig a frakciók kérhettek maguknak segítőket.

Sz.A.P.: Nem végzett olyan tevékenységet, amelyről a munkaszerződése szólt. A kabineten volt programszervező, aki ellátta ezt a feladatot. Komrat városával már korábban megtörtént a kapcsolatfelvétel, mint hogy Sz.A.P. állítólag ezen ténykedett. Oroszországban a saját vallomása alapján sem járt.

V. Éva: Hunvald György ismerte V. Évát, pontosan tudta, hogy ki ő, hiszen még azt is tudta róla, hogy Gállal együtt ment Mexikóba (legalábbis a sofőr vallomása alapján).

Az önkormányzatnak volt kisebbségi referense, aki ezt a feladatot el is látta. Annyi feladat nem volt ezzel, hogy külön kellett volna még valaki erre. Ráadásul V. Évát még a roma kisebbség vezetője sem ismerte. Az, hogy valaki egy kisebbség tagja, még nem jelenti azt, hogy pontosan ismeri a problémáikat, és tanácsokat tud adni azokban.

B. Gábor: Beismerte, hogy nem volt tényleges teljesítés a szerződése mögött, a felvett pénzt is visszafizette az önkormányzatnak. K. Péter vesztegetése ügyében az ügyész úgy látja, hogy igenis zsarolás volt, nem „férfiúi hencegés”, amivel fel akart vágni a barátnője előtt. A koalíciós megállapodás ezt megerősíti, hiszen ha nem ért egyet valamivel, akár le is vetethet napirendről akármit. Tehát igenis elképzelhető, hogy Kardos a szavazatáért cserébe kért barátjának szerződést.

A Dózsa György út 80. a legjobb példa erre, még ha konkrét adat nem is merült fel annak vonatkozásában, hogy Hunvald pont erre kért volna támogatást. (Ezt az ügyész nem fejtette ki bővebben, úgyhogy nem értem, mit értett ez alatt.)

Szabó Zoltán: A 32/2006-os rendelet III. szakasza rendelkezik arról, hogy kik kaphatnak mobiltelefont az önkormányzatban, itt fel vannak tüntetve többek között az önkormányzati képviselők és a tanácsadók. Az országgyűlési képviselők ezzel szemben nem, nem is hivatkoznak rájuk sehol. A rendelet egyik módosítása sem emlékezik meg róluk. Ennek tükrében érthető, hogy Szabó Zoltánt azért tüntették fel tanácsadóként, hogy kijátsszák ezt a szabályt. Szabó maga is elmondta, hogy nem tanácsadóként, hanem országgyűlési képviselőként kapta a telefont. Deutsch Tamás esete azért más, mert ő egy testületi döntés alapján kapott irodát.

Az a védekezés, hogy ő országgyűlési képviselőként segítette a kerületet, és ezért járt neki telefon, azért nem helytálló, mert alapból ez volt a dolga. Ha valami pluszt is tett volna, vagy önkormányzati képviselő is lett volna, akkor más lenne a helyzet.

III. vádpont – lakások, ablakcsere, kerékbilincs

Polgármesteri lakáskeret
A 29/2000-es rendelet és annak módosításai rendelkeznek a bérbeadás feltételeiről. 2005. május 23-i módosítással került be a jogcímek közé egy „l” és egy „m” pont. Az „l” a méltányossági lakáscsere, míg az „m” a polgármesteri lakáskeret, amelyről a polgármester javaslata alapján a Gazdasági Bizottság dönt. A módosításban a két új pont felvételének célja, indoklása nem szerepel, így csak a vallomásokra hagyatkozhatunk.

A vádban szereplő lakáskiutalásokkal Gál és Hunvald célja az volt, hogy ismerőseik, rokonaik tulajdont szerezzenek, méghozzá nagyon kedvezményes áron. Hunvald és Gál felosztották maguk között a keretet. Gál jogszabályi kötelezettségének sem tett eleget, amikor T. Noémi és V. Éva esetében nem jelezte érintettségét.

Hunvald állításával ellentétben igenis figyelemmel kísérte a polgármesteri keret sorsát, így azt is tudta, hogy mikor fogyott el Gál kerete. A Gál által javasolt személyekről is tudott.

Hunvald György, legkésőbb amikor aláírta a kiutalásokat, látta, hogy kik a személyek, és mivel ismerte őket, illetve tudott arról, hogy ezek képviselők ismerősei, rokonai, nem írhatta volna alá a kiutalásokat, mert tudta, hogy ezek célja csak a tulajdonszerzés.

Tudnia kellett, hogy Gál kiket javasolt, hiszen e nélkül azt sem tudta volna, hogy Gál egy adott időpontig mennyi lakást használt már fel a keretéből.

Ablakcsere
Hunvald kezdettől figyelemmel kísérte a Dózsa György út 80 ügyét, ő küldte a társasházba a D. Kft-t. A másik két céget, akiket meghívott a közbeszerzésre, nem is ismerte, és Hangyál Imre sem. D. Pável viszont ismerte őket, így Hunvald is csak tőle hallhatott róluk.

Hunvald és D. egyeztetett az árról. Ez az összeg került be a költségvetésbe is.. Azért azt a két céget hívták még meg a közbeszerzésbe, mert így biztos volt, hogy a D. Kft. nyer.

Az összefoglaló második része felsorolta, hogy melyik vádlottat milyen bűncselekményekkel vádolja az ügyészség. Ezt egyszerűen lehetetlen lejegyzetelni, és önmagában legalább három oldalt tenne ki. De ha valakit érdekel, akkor egy külön dokumentumot szerkesztünk belőle, és felrakjuk.

A harmadik részben vádpontonként végigvette, hogy milyen bűncselekmény típusokat követtek el a vádlottak.

I. vádpont

Csalás
Gál és Hunvald elhallgatta, hogy N. György drágábban tovább értékesíti az ingatlanokat. Hunvald támogatta Gál Györgyöt a folyamatban, aláírta a szerződéseket. Megtévesztették a képviselő-testületet. Hunvald György támogatólag lépett fel, így azonban kimerítette a bűnsegédi cselekvőséget.

Károkozás
Áron aluli értékesítés (ezért volt szükség vesztegetési pénzre). Gál György és Hunvald György esetében felmerülhetne a hűtlen kezelés bűntette is, ez esetben a többi résztvevő bűnsegéd. Ebben a megvilágításban ugyanakkor sem a szakértői véleményt nem lehet elfogadni, sem azt, hogy az ingatlanokat lakottan kell figyelembe venni, hiszen Gál és Hunvald tudták, hogy van külföldi vevő, aki drágábban megvenné az ingatlanokat, Hunvald pedig ennek tudatában írta alá a szerződéseket. (Ez az okfejtés persze már csak időben is rettenetesen sántít, mint azt korábban jeleztem.)

És itt végre elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amitől jó ideig visszhangzott az ország, a bűnszervezeti minősítéshez, amellyel kapcsolatban a bíróság már áprilisban azt kérte az ügyészségtől, hogy világítsa meg jobban ennek mibenlétét. Ennek a kérésnek azonban az ügyészség nem tett eleget, mondván, szerintük világos, ami a vádiratban szerepel. Ilyen előzmények után vágott tehát bele az ügyész a bűnszervezet indoklásába. Nem volt hosszú.

A vádlottak a bűntetteket bűnszervezetben követték el, az alábbi okokból:

• Több, 5 évnél nagyobb büntetési tétel fenyegetettségű dolgot követtek el, még akkor is, ha a folytatólagosság miatt ez csak 1 rendbeliként szerepel.
• Gál György vesztegetési pénzeket kapott.
• K. Lajos manipulálta az értékbecsléseket Gál és N. György közbenjárásával.
• D. Eszter tudott az egész konstrukcióról, ennek ellenére részt vett a folyamatban.
• K. Lajos és Hunvald ugyan nem ismerték egymást, de tudtak a konstrukcióról. Hunvald azt nem tudta, hogy ki az értékbecslő, de azt tudta, hogy az értékbecslések manipuláltak.
• Hunvald György tudta, hogy N. György áll a projektcégek mögött, „Gál Györgytől kellett tudnia”. Azt is tudta, hogy vannak külföldi befektetők, hiszen D. Esztert is ekként ismerte meg.

Megállapítható a folytatólagosság. A sértett maga az önkormányzat.
Üzletszerűen követték el, hiszen haszonszerzés érdekében cselekedtek. Hunvald György ugyan nem kapott ezért pénzt, de azt tudta, hogy N. György ezen hasznot realizál. (És ez neki miért is volt jó?)

Különösen jelentős a vagyoni kár, hiszen meghaladja az 500 millió forintot.

Kardos Péter esetében nem beszélhetünk bűnszervezetről.
Gál György tettes, a többiek bűnsegédek. Hunvald szándékosan segítséget nyújtott a pályázat nélküli értékesítésben és azzal, hogy aláírta a szerződéseket.
Gál 366 millió Ft vesztegetési pénzt kapott.

II. vádpont

Hűtlen kezelés valósult meg. Hunvald volt jogosult ezen összegek fölött dönteni. (Tanácsadói szerződések kerete.) Hunvald György már a megbízás pillanatában tudta, hogy nem fognak tevékenységet végezni a megbízottak, mégis szerződést kötött velük, és aláírta a teljesítésigazolásokat.
Hunvald tettes.
Gál György felbujtó V. Éva esetében.
Kardos Péter pszichikai bűnsegéd.
B. Gábor és V. Éva bűnsegédek voltak, a magánokirat-hamisításban is.
Az okozott vagyoni hátrány jelentős.

Magánokirat-hamisítás történt mind a teljesítésigazolások, mind a szerződések aláírása esetében, amelyek nem a felek tényleges akaratát tükrözték.

A közbizalom elleni bűncselekmény tettese is Hunvald György volt.

Vesztegetés B. Gábor megbízása kapcsán.

Szabó Zoltán telefonjával kapcsolatban: Hunvald volt polgármesterként a vagyon kezelésével megbízott személy. Semmilyen jogviszony nem volt Szabó és az önkormányzat között. Hunvald tettes a vagyon kezelésének megszegésében, Szabó bűnsegéd.

Sz.A.P. nem akart tényleges munkát végezni, csak jövedelemhez jutni az önkormányzati vagyonból. Tehát Hunvald tettes a hűtlen kezelésben, míg Sz.A.P. bűnsegéd.

III. vádpont

Lakások
Hűtlen kezelés áll fenn a lakások kapcsán, hiszen vagyoni hátrány keletkezett, mivel ha pályázaton értékesítették volna, jelentős bevétele lett volna az önkormányzatnak. Mivel mind a bérbeadáshoz, mind a vételhez való hozzájáruláshoz a GABI hozzájárulása szükséges, ebben az esetben a Gazdasági Bizottság a vagyonkezelő.
A vagyoni hátrány jelentős.

Hivatali visszaélés is megállapítható Gál, Hunvald és Kardos esetében, mivel személyes célok motiválták őket döntésükben.

Ablakcsere
Magánokirat-hamisítás, mert valótlan tartalmú volt a közbeszerzési eljárásban benyújtott összeférhetetlenségi nyilatkozat. D. Pável tettes, míg S. Gyula bűnsegéd.

Hunvald György jogtalan előnyt biztosított D. Pávelnek, hiszen tudta, hogy a D. Kft. részt vett a felmérésben, mégis meghívta a közbeszerzésre. Ezzel hivatali visszaélést követett el.

Ezt követően az ügyész felsorolta, hogy döntése meghozatalánál milyen súlyosbító és enyhítő körülmények figyelembe vételét kéri a bíróságtól:

Súlyosbító körülmények

• az ilyen típusú bűncselekmények rendkívüli elszaporodottsága
• a halmazat (ahol van)
• a folytatólagosság (ahol fennáll)
• Hunvald, Gál, Kardos, K. Zsuzsa és B. K. Mihály esetében, hogy pozíciójukat használták fel
• Gál esetében a vesztegetési pénz kimagasló összege
• a korrupciós jelleg

Enyhítő körülmények

• Gál, Hunvald, Kardos és K. Lajos esetében, hogy kiskorú gyermek(ek)et nevelnek
• Kardos és B. Gábor esetében idős koruk és egészségi állapotuk
• a bűnsegédleti minőség
• Kardos, B. Gábor és Gál (telefonja) esetében a megtérített vagyoni hátrány
• beismerő vallomások (akinél volt ilyen)
• büntetlen előélet, különösen Kardos és B. Gábor esetében, mert igen dicséretes, hogy ilyen sok évet megéltek, de soha nem kerültek összetűzésbe a törvénnyel. Manapság ezt már ki kell emelni.

Ugyanakkor K. Zsuzsa és B. K. Mihály esetében a büntetlen előélet nem enyhítő körülmény, mivel pozíciójuknak ez előfeltétele volt. Ezen túlmenően az időmúlás sem enyhítő körülmény, mert ilyen súlyú bűncselekmény esetében a 7-8 év nem számít nagy időnek.

És akkor végre elérkeztünk az ügyész által indítványozott büntetésekhez. Ha valaki már volt tárgyaláson, az tudja, hogy ezt a részt olyan gyorsan darálják el, hogy szinte lehetetlen jegyzetelni. Mindenesetre megkíséreltem, de előfordulhat, hogy egy-két kisebb elírás, tévedés van benne, ezért ne vegyék teljes egészében készpénznek. (Ez az első két vádlottra nem vonatkozik, az ő esetükben úgy érzem, mindent sikerült felírnom.)

Gál György
• A törvényben rögzített büntetési tétel felső határának a középmértékét meghaladó börtönbüntetés, azzal a megkötéssel, hogy nem bocsátható feltételesen szabadlábra. Az előzetesben töltött idő beszámításával.
• Közügyektől való eltiltás
• Pénzbüntetés
• A megállapított kár szerinti vagyonelkobzás
• A 366 millió forintnak megfelelő vagyonelkobzás
• Bűnügyi költségek viselése

Hunvald György
• A törvényben rögzített büntetési tétel felső határának a középmértékét meghaladó börtönbüntetés, azzal a megkötéssel, hogy nem bocsátható feltételesen szabadlábra. Az előzetesben töltött idő beszámításával.
• Közügyektől való eltiltás
• Pénzbüntetés
• A megállapított kár szerinti vagyonelkobzás
• Bűnügyi költségek viselése

Kardos Péter
• A törvényben rögzített büntetési tétel felső határának az alsó mértékét meghaladó börtönbüntetés, az előzetesben töltött idő beszámításával.
• Közügyektől való eltiltás
• A megállapított kár szerinti vagyonelkobzás
• Bűnügyi költségek viselése

K. Lajos
• A törvényben rögzített büntetési tétel felső határának a középmértékét meghaladó börtönbüntetés, azzal a megkötéssel, hogy nem bocsátható feltételesen szabadlábra. Az előzetesben töltött idő beszámításával.
• Az értékbecslői szakma gyakorlásától való eltiltás
• Pénzbüntetés
• Bűnügyi költségek viselése

S. Istvánné
• Próbára bocsátás
• Bűnügyi költség viselése

B. Gábor
• Börtönbüntetés (nála nem tudom, hogy letöltendő-e.)
• Pénzbüntetés
• Bűnügyi költség viselése

Sz.A.P.
• Felfüggesztett börtönbüntetés
• Pénzbüntetés
• Bűnügyi költségek viselése

V. Éva
• Felfüggesztett börtönbüntetés
• Pénzbüntetés
• Bűnügyi költségek viselés

D. Pável
• Pénzbüntetés, az őrizetben töltött idő beszámításával.
• Bűnügyi költségek viselés

S. Gyula
• Pénzbüntetés
• Bűnügyi költségek viselés

Szabó Zoltán
• Felfüggesztett börtönbüntetés
• Pénzbüntetés
• Bűnügyi költségek viselés

K. Zsuzsanna
• Pénzbüntetés
• Bűnügyi költségek viselés

B. K. Mihály
• Pénzbüntetés
• Bűnügyi költségek viselés

Az ügyész két és fél napig tartó vádbeszédét azzal zárta, hogy a vádlottak nagyon veszélyesek a társadalomra, és aki ezt nem érti, az nem élte át azt, amit pl. a Király utcai lakók, hogy „baksisért eladták az ingatlanaikat”.

Ami viszont kisebb derültséget keltett a teremben, az az ügyész zárómondatát követő első bírói kérdés volt: Nem értettük pontosan, hogy most akkor D. Eszter is tagja volt a bűnszervezetnek?
Ha ez a tárgyalás 54. napjáig sem derült ki, akkor ott valami nagyon nem stimmel.

A tárgyalási napot a sértett jogi képviselője, köznapi nevén az önkormányzat ügyvédjének beszéde zárta. Aki járt már bent a Hunvald-per valamely tárgyalásán, akkor tudja, hogy az ügyvéd úr meglehetősen cirkalmasan fogalmaz, ami manapság már ritka készség, ugyanakkor kissé nehézkessé teszi mondandójának nyomon követését. Ez ezúttal sem volt másként, ami viszont említésre méltó, hogy szinte végig feltételes módban fogalmazott, pl.: „Ha a Tisztelt Bíróság úgy ítéli meg…”

Szerencsére úgy döntött. hogy nem ismétli el azokat a dolgokat, amelyeket már az ügyész elmondott, így olyan vallomás részleteket idézett, amelyek véleménye szerint további bizonyítékokként értékelhetők. Nem sorolnám most fel ezeket, inkább egy érdekes megjegyzésről tennék említést.

Azt mondta, tételezzük fel, hogy N. György állításai mégsem igazak. Akkor azonban miért mond ilyeneket? – tette fel a kérdést, majd tovább fűzte gondolatát: Nyilván kevésbé életveszélyes történetet is ki tudott volna találni. (Vajon miért érzi úgy az önkormányzat ügyvédje, hogy megvédje az ügyészség koronatanúját?)

Dicséretesen rövid, csupán ¾ órás beszédét az alábbiak szerint fejezte be: Polgárjogi igényét az önkormányzat fenntartja. Ha a bíróság bűncselekményt állapít meg, akkor szíveskedjék az önkormányzat igényét érdemben elbírálni, a törvényes kamatot és járulékokat is állapítsa meg, illetve kötelezzék az érintetteket az eljárási költségek megfizetésére.
„Megfelelő erőt kívánunk a bíróságnak a döntés meghozatalához.”

Mi is ugyanezt kívánjuk.
A tárgyalás kedden folytatódik, Gál György és Hunvald György védői, Bárándy Péter és Sebes Péter mondják el védőbeszédüket.