Gyorshírben már ugyan közöltük, de nem árt még egyszer megjegyezni, hogy a mai napon helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla azt a határozatot, amely október elején szabadlábra helyezte Hunvald Györgyöt, és csupán lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Vagyis az ingatlanügyekben folytatódó perben továbbra is szabadlábon védekezhet, mindössze annyi a megkötés, hogy Budapestet nem hagyhatja el.
És akkor visszatérve a mai nap tárgyalási eseményeihez: egy kivételével olyan tanúkat hallgatott meg újra a bíróság, akik az ingatlanügyek kapcsán már tanúvallomást tettek, most azonban az "egyéb bűncselekmények”, vagyis a szerződések, telefonhasználat, illetve lakáskiutalások vonatkozásában válaszoltak a kérdésekre.
Az egyetlen „újonc” az elsőként meghallgatott tanú, a Centrum Parkoló Kft. egyik kerékbilincseléssel foglalkozó alkalmazottja volt. Az ő meghallgatásának szükségességét azért nem értettem, mert nemhogy nem ő szerelte fel Szabó Zoltán autójára a kerékbilincset, de még csak nem is dolgozott azon a napon.
Ügyészi kérdésekre az alábbiakról számolt be: a kerékbilincs leszerelése a szabályok értelmében 15.000 forintba kerül, a fel- és leszerelést számítógépen rögzítik. A munkatársakat sms-ben értesítik a leszerelés tényéről, amely rögzítésre kerül a számítógépes rendszeren. A "hivatalból leszerelve” kifejezés azt jelenti, hogy befizetés nélkül szerelik le a bilincset. A Közterület-felügyelet vezetőjével csak szakmai beszélgetéseket folytatott.
Az ügyészen kívül csak Bárándy Péter, Szabó ügyvédje kérdezett a tanútól. Azt firtatta, hogy a kerékbilincselés mikor tekinthető jogszerűtlennek? A tanú azt válaszolta, hogy ha azt kapualjban vagy tűzcsap mellett álló autóra szerelik fel.
A következő tanú Gergely József egykori alpolgármester volt, aki immáron harmadszor járult a bíróság elé. Ezúttal főként Szabó Zoltán önkormányzati telefonjával kapcsolatban kapott kérdéseket, elsőként az ügyésztől:
- - Szabó Zoltán jogosult volt a polgármesterségét követő időszakban is önkormányzati mobiltelefont használni?
- - Igen, erre rendelet, szabályzat és utasítás volt. Ezekben pontosan meg volt határozva az a kör, amely jogosult a telefonhasználatra.
- - Ki határozta meg ezt a kört?
- - A polgármester és a jegyző.
- - A szabályzat rendelkezett arról, hogy valaki esetleg több telefont is kaphatott?
- - Szerintem csak egy telefont kaphatott mindenki.
- - A tanácsadók és a referensek kaphattak telefont?
- - Nem tudom, de ha kellett a munkájukhoz, akkor biztosan.
- - Amikor Ön igazolta a számlát, akkor ellenőrizte a jogosultságot?
- - Nem, a Pénzügyi Iroda ellenőrizte a jogosultságot az utasítás alapján. Ha az illető túllépte a meghatározott keretét, akkor a túllépés összegét továbbszámlázták az illető felé.
A bíróság kérdéseire válaszolva a tanú elmondta, hogy országgyűlési képviselők korábban is kaptak juttatást az önkormányzattól. 1998 és 2002 között például, amikor Deutsch Tamás volt Erzsébetváros egyéni országgyűlési képviselője, akkor ő irodát és telefont is kapott az önkormányzattól. Gergely József elmondta még, hogy Szabó sok törvényjavaslatot dolgozott ki a kerület érdekeit szem előtt tartva, és sokat egyeztetett az önkormányzat vezetőivel ennek érdekében.
A bíró ugyanerről megkérdezte Hunvald Györgyöt is, aki megerősítette a Gergely József által elmondottakat azzal kiegészítve, hogy amikor Deutsch Tamást 1998 áprilisában megválasztották országgyűlési képviselőnek, a kérésének megfelelően adtak neki egy irodát az Izabella utcában, a helyiségen komplett felújítást végzett az önkormányzat több millió forint ráfordítással, és az iroda berendezését is az önkormányzat állta. Az iroda működésének költségeit, a rezsit, a telefont szintén az önkormányzat finanszírozta.
Hunvald György véleménye szerint teljesen elfogadható volt Deutsch kérése, hiszen abban az időszakban a kerület országgyűlési képviselője volt, akinek ugyan önkormányzati funkciója nem volt, azonban az önkormányzati törvény előírja a képviselők munkájának segítését. Ezért ma is egyetért azzal, hogy az akkori polgármester, Szabó Zoltán, nem talált kivetnivalót Deutsch kérésének teljesítésében. Hunvald elmondta, hogy ugyanezen az alapon engedélyezte Szabó Zoltán telefonjának költségtérítését, hiszen Szabó 2002-től 2010-ig folyamatosan Erzsébetváros egyénileg megválasztott országgyűlési képviselője volt.
2002-től irodát nem igényeltek az országgyűlési képviselők így az Izabella utcai iroda megszűnt. Sebes Péter, Hunvald ügyvédjének kérdésére a tanú még elmondta, hogy a kerületi rendőrség is kapott telefont az önkormányzattól a munkájuk segítése érdekében.
Gergely József után egy másik ex-alpolgármester, Demeter Tamás állt a bíróság elé, ő immár másodszor. Elsőként az ügyészi kérdésekre válaszolt:
- - 2006 után Ön dolgozott az Önkormányzatnál?
- - Igen, egy évig, utána nyugdíjba mentem.
- - 2002 után a polgármester által megkötött szerződések mi alapján köttettek?
- - Nem tudom.
- - Kellett ehhez képviselőtestületi felhatalmazás?
- - Nem.
- - Abban az egy évben, amikor dolgozott, mi volt a feladata?
- - A testvérvárosi kapcsolatok ápolása. Ez már alpolgármesterségem idején is az én feladataim közé tartozott.
- - Kellett teljesítésigazolás a munkájáról?
- - Igen, de azt én nem kaptam meg.
- - Volt szabályozva hány tanácsadó lehet?
- - Nem.
- - Hány testvérvárosa van Erzsébetvárosnak?
- - 7-9.
- - 2006 után hány új testvérváros lett?
- - Emlékeim szerint egy-kettő.
- - Ismeri Sz. A. P.-t?
- - Ismerősnek tűnik. A polgármester úr mondta nekem, hogy orosz testvérváros felkutatása a feladata.
- - Miért jó a kerületnek egy kapcsolat egy külföldi várossal?
- - Alapvetően tudományos szempontból, cserelátogatások és kulturális kapcsolatok megvalósítása miatt, uniós pályázati lehetőségek, illetve a későbbiekben gazdasági együttműködés okán.
- - Polgármesteri lakáskeret mióta van?
- - Amióta az eszemet tudom.
- - Miért van erre szükség?
- - Mert a legtöbb állampolgár a polgármestertől várja a segítséget.
- - A bérlakás kiutalását mi szabályozta?
- - Önkormányzati rendelet.
- - Hány lakás tartozott ebbe a keretbe?
- - Minden évben a költségvetéssel egy időben szavazott a képviselőtestület a darabszámról.
- - Volt tudomásuk arról, hogy mire használták ezt a keretet?
- - Sokszor a frakciók és a képviselők is jelezték a polgármesternek, hogy a fogadóórájukon volt olyan, akit javasolnának.
- - Feltétel volt, hogy kerületi lakos legyen a javasolt?
- - Nem.
- - Barát vagy rokon kaphatott ilyen lakást?
- - A rendelet nem zárta ki.
A tanú Fülöp Tamás ügyvéd kérdésére elmondta még, hogy két testvérvárosi kapcsolat előkészítéséről tudott, egy orosz és egy olasz kapcsolatfelvétel történt.
A nap negyedik tanúja is állt már tanúként ebben az ügyben a bíróság előtt, ő a Vagyongazdálkodási Iroda Lakás Csoportját vezette a vizsgált időszakban. Ezúttal a polgármesteri keretről kérdezték, elsőként az ügyész.
- - Mi indokolta a polgármesteri keretet?
- - Én ezt nem tudom, a képviselő-testület döntött erről minden alkalommal.
- - A polgármester milyen keret terhére döntött?
- - A rendelet határozta meg a jogcímet.
Ekkor az ügyész bemutatta a rendeletet. Kisebb meglepetésre azonban egy olyan rendelet került bemutatásra, amelyben ez a jogcím nincs benne. Ekkor Hunvald György felállt és elmondta, hogy már az ügyészségen, amikor meggyanúsították elmondta, hogy az akkor hatályos rendelet nem az volt, amire az ügyészek a gyanúsításban hivatkoztak. Már akkor, a nyomozás során is becsatolta a jó rendeletet, ám ez nem köszönt vissza sehol a nyomozás során. A hatályos rendeletet megnézve jól látható, hogy a jogcím valóban rendelkezésre állt.
A tanú elmondta még, hogy a polgármesteri keret esetében nem kizárólag a rászorultság volt a döntés alapja, ha volt valakinek ingatlana az nem volt kizáró ok, az ilyen lakásokban piaci alapú lakbért kell fizetni. A bíró kérdésére elmondta, hogy a bizottsági döntés után az ügyfelek bejöttek a Vagyonkezelő Rt.-be ahol az adatok felvétele és a jogosultság ellenőrzése után lakáscímeket mutattak nekik.
A tanúmeghallgatások végén a bíró arra kérte a védőket és a vádlottakat, hogy tegyenek indítványt arra vonatkozóan, hogy milyen tanúkat szeretnének még beidéztetni. A kérdés mindenkit váratlanul ért, ezért mindenki írásban is leadja majd indítványait. Ugyanakkor többek között Hunvald György már itt kérte dr. H. László feljelentő és felesége tanúkénti visszaidézését és N. György telefonlehallgatásainak a tanúk elé tárását, ugyanis a telefonbeszélgetésekből egyértelműen kitűnik, hogy ki és mit tett ebben az ügyben.
Utolsó kommentek