Több újság, internetes hírportál is megírta, hogy 12 gépkocsit, 100 milliós bankszámlát, 300 milliós keszthelyi kastélyt, óragyűjteményt és 100 milliós ingóságot zárolt az ügyészség. A hírekkel ellentétben az ügyészség egyetlen ingóságot vagy egyetlen órát sem vett zár alá. A flotta, ami a hírek szerint legalább egy tucat gépkocsiból állna, egy darab Peugeot 807-es takar, ami Hunvald György nevén van. Most a "Hunvald mondja" rovatban közöljük Hunvald György tárgyaláson elhangzott véleményét, észrevételeit erről a „mesés” vagyonról, illetve a vagyongyarapodásáról.
***
Hunvald György általános, bevezető észrevételei
a vagyonosodásával összefüggő vádra
Nem értek egyet a vádiratban szereplő ügyészi véleménnyel, mely szerint jelentős vagyongyarapodásom volt 2003 és 2009 között. Ez nyilvánvalóan vélemény kell legyen, hiszen semmi nem támasztja alá.
Valamilyen oknál fogva,
- egyedül nekem és családomnak a vagyonnyilatkozatait nem kérték be, pedig 2002 óta rendelkezésre állnak,
- egyedül nekem és a feleségemnek kezdeményezték jóval a letartóztatást követően, 15 hónap múlva a vagyonosodási vizsgálatunkat.
Furcsának tartom, hogy sem engem, sem azokat, akiknek a vagyon tárgyait zár alá vették, egyszer sem hallgattak meg a vagyonszerzés körülményeiről. Ezeket a kérdéseket csak az adóhivatal tette fel, szerencsére a zár alá vételt követően 7 hónap múlva.
Furcsa az a módszer, ahogyan az ügyészség zár alá vette a különböző vagyontárgyakat. A zár alá vétel időpontjában polgári jogi igényt nem terjesztettek elő. Az ügyészség arra hivatkozva terjesztette elő a zár alá vételi indítványát, hogy a bűnszervezet ideje alatt szerzett vagyontárgyakról van szó.
Ezek feleségem, gyermekeim, öcsém, barátaim és egy projektcég tulajdonát képezték. A gyanúsítás és a vádirat szerint a feltételezett bűnszervezet 2003 novembere és 2004 októbere között működött. A zár alá vett vagyontárgyak mindegyike, 2 kivétellel ezt megelőzően, vagy utána, legális forrásból származik. Erről azonban nem kérdeztek senkit.
A kettő vagyontárgy esetében pedig, a Btk. 77/B. § (5) bekezdés c) pontja alapján nem lehetett volna zár alá vételt elrendelni, mert a beadványunkban igazoltuk a törvényes eredetét a zár alá vett vagyonnak.
A zár alá vétellel több százmilliós kárt okoztak gazdasági társaságnak, magánszemélyeknek. Az, hogy mire alapozták az indítványt, nem derül ki a nyomozati iratból.
Sosem gyanúsítottak azzal, hogy a feltételezett bűnszervezeti elkövetésből illegális jövedelemre tettem volna szert. A vádirat sem vádol ezzel.
Minden ingó és ingatlan vagyonomat legális jövedelemből szereztem, nyomon követhető a vagyongyarapodásom. Sosem voltam megélhetési politikus. 16 éve politizálok sosem vettem fel ez idő alatt jutalmat a munkámért. Valószínűleg kevesen vannak így az országban. Úgy sem sokan járnak el, mint mi, amikor a feleségem off shore cégben keletkezett jövedelmét haza hozta, és itt leadózta…
Az üzleti életből érkeztem a politikába és 2014-ben szerettem volna visszatérni, abbahagyva politikusi pályafutásomat. Tudatosan készültem erre. A vagyonzárlattal tönkre tett légiutas-forgalommal és szállítással foglalkozó cég egyik eleme volt ennek. Legális forrásból, bankkölcsönből vásárolt repülőgéppel indult a cég működése, prosperáló cégként működött a válság idején, és az ügyészség indoklás nélkül csődbe juttatta – 100 milliós hiteltartozást hátrahagyva.
A vagyonzárlatot megelőzően az ügyész nem tárta fel azokat a körülményeket, amelyek a koncepciójával szemben állnak. A mentő és enyhítő körülményeket. Ez pedig a kötelessége az ügyészségnek az eljárás minden szakaszában.
Összefoglalva: semmi olyan bizonyítékkal nem rendelkezett a nyomozás során, a vádirat benyújtásakor és most sem az ügyészség, ami megalapozná azt a vádiratban szereplő mondatot, hogy jelentős vagyongyarapodásom volt. A vagyonosodási vizsgálat 1 éve tart, és még nem ért véget – megállapítást nem tett az adóhivatal.
Hunvald György
Utolsó kommentek