Még az sem derül ki a vádiratból, hogy pontosan kik vettek részt az Erzsébetvárosban működő bűnszervezetben - ezzel magyarázta a végzésében a Fővárosi Bíróság, hogy miért engedték ki a több mint két éve előzetes letartóztatásban lévő Hunvald Györgyöt és Gál Györgyöt, a VII. kerületi ingatlanügyek két fő vádlottját. A bíróságnak az sem tetszett, hogy az ügyészség a bíró kérésére nem egészítette ki a vádat.

Mintegy két és fél év után pénteken kiengedték Hunvald Györgyöt és Gál Györgyöt az előzetes letartóztatásból. Az erzsébetvárosi ingatlanügy két legfontosabb vádlottja a Fővárosi Bíróság (FB) végzésének köszönhetően távozhatott: az egykori erzsébetvárosi polgármester - a másodrendű vádlott - nem hagyhatja el Budapestet, a korábbi gazdasági bizottsági elnök - az elsőrendű vádlott - pedig házi őrizetbe került. Az erről szóló fővárosi bírósági végzés szerint a szökés és az elrejtőzés veszélye nem áll fenn olyan mértékben, hogy az indokolja a két egykori politikus előzetes letartóztatását.

Bár a bíróság korábban még másként látta az ügyet, véleménye részben a vádat képviselő ügyészség magatartása miatt változott meg - derül ki a végzésből, amely szerint az ügyészek nem voltak együttműködők. Az első tárgyaláson - április 7-én - ugyanis a bíró arra kérte az ügyészt, hogy pontosítsa a vád egy részét, aki azonban nem volt erre hajlandó: szerinte a bírónak az eljárás e szakaszában nincs joga ilyen kéréshez, és szerintük a vád pontosan tartalmaz minden szükséges elemet. Inog a bűnszervezet vádja is. A kérdés megítélésének kulcsa az FB szerint a bűnszervezet létezése. A vádirat szerint ugyanis Gál, Hunvald és egy harmadik személy - a vád szerint az eladott ingatlanokat szándékosan alulbecslő értékbecslő - bűnszervezetben tevékenykedtek, a vádak között csalás, magánokirat-hamisítás és vesztegetés is szerepel.

A vádiratban azonban részletesen ki kell fejteni, hogy az ügyészség szerint miért áll meg a bűnszervezet vádja, az FB végzése szerint azonban éppen ez nem történt meg. Nem derül ki például, hogy Hunvald és az értékbecslő K. Lajos "hogyan kapcsolódik, ismerték-e egymást, hogyan szerzett tudomást és kitől Hunvald György az értékbecslések manipulálhatóságáról, illetve azok manipulált voltáról, illetve, hogy azok elkészítésével K. Lajos van megbízva". A bíróság szerint "kis taglétszámú bűnszervezet esetében személyes kapcsolatoknak még nagyobb jelentőségük van, ki kell fejteni, hogyan szervezték meg hosszabb időre a bűnszervezetet, hogyan hangolták össze a működést, pontosan mire irányult a csoport célja, ki miért vett abban részt".

Az FB végzéséből az is kiderül, hogy az ügyészség az egyik iratban hivatkozik arra, hogy a bűnszervezetnek tagjai voltak olyan emberek is, akiket "jelen vádiratban nem jelölt meg", de azt nem tüntetik fel, hogy kikre gondolnak, a bíróság csak feltételezi, hogy egyikük az ügy fontos szereplője, N. György vállalkozó, aki azonban nem ül a vádlottak padján. "A bűnszervezeti leírás olyannyira elnagyolt, hogy még a személyi kör sem behatárolt" - állapítja meg az FB. Ezzel arra utal, hogy a bírók még azt sem tudták kiolvasni a vádiratból, hogy pontosan kik lehettek a bűnszervezet tagjai.

***

Bár az nem szokványos, hogy a tárgyalások elején, az ügy kezdeti szakaszában a bíróság már véleményt mondjon a vádiratról és ezzel részben megítélje az ügyet, az FB szerint szükség volt erre, mert ha a bűnszervezet vádja problémás, akkor három évnél tovább nem lehet előzetesben tartani a vádlottakat. Most pedig mind Gál (2 év 6 hónap), mind Hunvald (2 év 4 hónap) közel áll ehhez a végső határhoz. Vagyis hónapok múlva automatikusan szabadulnának, ha a bűnszervezet vádja nem stabil.

"Amennyiben a bíróság e tényezővel az eljárás jelen szakaszában nem foglalkozna, illetve kritika nélkül elfogadná a vád álláspontját, (...) az eleve torzítja az elbírálást, és a tisztességes eljárás követelményével sem egyeztethető össze" - áll a végzésben. A bíróság több, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán született döntést hoz példának, amelyekben államokat marasztaltak el azért, mert túl hosszan tartottak előzetes letartóztatásban embereket, indokolatlanul. "Az előzetes letartóztatás nem lehet előre hozott büntetés" - olvasható a szövegben.

(Készült az origo 2011. 05. 16.-i cikke nyomán)