Az ügyről rendelkezésre álló információk alapján az értékek kérdésköre vélhetően nagy szerepet játszik majd a kezdődő tárgyalási szakaszban.
Mi ennek az oka?
A híradásokból azt szűrhettük le, hogy a VII. kerületben hamis értékbecslések alapján, áron alul értékesítettek lakóépületeket. A hírekből az is kiderült, hogy az ügy érintettjei – akkor még gyanúsítottként – több alkalommal is kérték, hogy az ügyészség készíttessen kontroll értékbecslést annak megállapítására, hamisan lettek-e megállapítva az értékek, vagy sem. Elgondolkodtató, hogy miért a gyanúsítottak kiabálják, hogy "értékbecslést, értékbecslést!”. Ugyanis, ha ebben az (ingatlan)ügyben van valami gond, akkor annak itt kell lennie.
Az értékbecslés kérdése azért is fontos momentum, mert ezen a ponton került a képbe Hunvald György neve, hiszen a gyanúsítás szerint Gál György és Hunvald György hamis, nyomott értékbecslésekkel tévesztette meg a döntést hozó képviselőtestületet.
Azonban, ha az értékekről kiderült volna, hogy valósak, akkor a testület megtévesztésére sem lett volna szükség, és ez mindjárt más megvilágításba helyezné az ügyet.
Tudjuk, hogy az ügyet vizsgálók környékén van értékbecslő, hiszen a sukorói és moszkvai ingatlanügyekben példás gyorsasággal láttak napvilágot az ilyen jellegű szakértői anyagok. Az erzsébetvárosi ingatlanok ügyében erre azonban a mai napig nem került sor.
Az értékbecslések és az értékek kérdésével kapcsolatos tisztánlátás azért is szükséges és fontos, mert az eddigi híradásokból tudni lehet, hogy az ingatlanértékesítésekkel gyanúsított körből összesen négy fő ellen emeltek vádat. Közülük az egyik érintettről kiderült, hogy nem a bűnszervezet tagja.
Így maradtak hárman.
A bűnszervezetet – definíciója szerint – minimálisan három főnek kell alkotnia. Az ügy 25 fős vádlotti köréből így pont ennyien maradtak. (Nem ismerve a büntetőjog minden rejtelmét – például, hogy lehet olyan személy a bűnszervezet tagja, aki nem vádlott – nem akarok téves irányban gondolkodni). Mindazonáltal, ha valóban csak három fő alkothatja a bűnszervezetet, és ezek egyike az értékbecslő, akkor az értékek logikája mentén felvethető egy-két kérdés.
Ha egyszer csak kiderülne, hogy az inkriminált értékbecslésekben szereplő értékek megfelelnek a valóságnak, akkor az értékbecslő nem követett el bűncselekményt? Akkor a bűnszervezetnek sem tagja? És ha kiesne ebből a körből, akkor nincs meg a bűnszervezet minimális létszáma? Ha ez így van, akkor nem állna fenn a 5-20 év büntetési tétel? (Hiszen a bűnszervezetben való elkövetés jelentős súlyosbító körülmény.) Ha ez nem áll fenn, akkor vajon akkora a várható büntetés fenyegető ereje, hogy az érintettek megszökjenek az ítélet elől, ha szabadlábon vagy házi őrizetben védekeznek?
Érdekes kérdéseket vet fel tehát az értékek és az értékbecslés kérdése.
Kíváncsian várjuk a válaszokat.
Utolsó kommentek